Földtörténet.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Advertisements

Földrajz 7. A Föld története – Afrika – Ausztrália és Óceánia
GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya
Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei
Hogy is volt ez? Nem emlékszem..
Evolúció.
A légkör összetétele és szerkezete
A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI
Miért változnak az évszakok?
DINOSZAURUSZOK „RETTENETES GYÍKOK”.
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Földtani alapismeretek III.
AZ EMBER ELŐTTI BIOSZFÉRA
Bioszférával rendelkező égitestek.
A Föld gömbhéjas szerkezete
1. A tudományos őslénytan története
Földtörténet Összefoglalás.
Hegységkéződés.
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI.
A Föld nevű bolygó Bolygónk különlegesen kedvező naprendszerbeli helyzete lehetővé tette, hogy rajta 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt az élet megjelenjen.
A Nap sugárzása.
Földtani alapismeretek III.
A földtörténet eseményei
A levegőburok anyaga, szerkezete
1. Földünk kora. Földünk kb. 4,6 milliárd éve keletkezett. mai nap
Vegetáció- és tájtörténet I.
A földtörténet Ősidő A Föld 4,6 milliárd éves
A földfelszín formakincsei
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
A világ szubtrópusi monszun területei
Növények országa. Moszatok törzsei.
A klímaváltozások és okaik
Környezetvédelem alapjai 4
Magyarország – Dunántúli hegység Általános jellemzők ÉK-DNY irányban kb. 200km hosszban A Velencei-hegység kivételével középidei üledékes vonulatok.
LÉGKÖR.
A harasztok törzse.
Ausztrália Boros Bálint VI..
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSC
MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA
A földrészek szerkezete és domborzata
Készítette: Antos Tamás 8.b
Óidő (542 millió-251millió év)
Pannon tenger A Kárpát-medence területén helyezkedett el.
A földtörténet eseményei
Középidő (250 millió-66millió) Triász Jura Kréta
LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
A HARASZTOK RENDSZEREZÉSE
Újidő ( 65 millió évtől) Harmadidőszak ( 65 millió-2 millió) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak ( 2 milliótól) Pleisztocén Holocén.
Az atom sugárzásának kiváltó oka
Üledékes kőzetek.
2010. november 17. Farkasné Ökrös Marianna EKF Földrajz MA.
Felszínformálás Belső – Külső erők harca. Geomorfológia - felszínalaktan Belső erők Nehézségi (gravitációs) erő Termikus erő (a Föld belső hője) Mechanikai.
A Föld.
Geológia 9. előadás.
Ausztrália természetföldrajzi nevezetességei
GEOLÓGIA.
A FÖLDGÁZ ÉS A KŐOLAJ.
Életközösségek a Földön
A Föld naplója II..
divergencia: széttartás, távolodó lemezszegélyek divergensek v
11. A földrészek szerkezete, domborzata
A földtörténet évmilliárdjai nyomában I.
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
Belső – Külső erők harca
Földtörténet.
Európa földtörténete, felszíne
4. A FÖLD SZFÉRÁI.
Magyarország földtörténete
Középidő és Újidő.
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Előadás másolata:

Földtörténet

Korbeosztás 4,6 milliárd év (a Föld kora) szakaszokra bontása Idő – időszak – kor – korszak Az idők elhatárolása az élővilág fejlődése alapján történik – valami nagy változás állt be az élővilágban (az idők egyre rövidebbek, vagyis az élővilág fejlődése egyre gyorsabb!)

Kormeghatározás 1. Relatív viszonylagos kor: „Települési elv”: az egymásra rakódott kőzetek között az alul levő az idősebb. -Csak egymáshoz viszonyított kort adja meg. -A gyűrődések felboríthatják ezt a rendet. Pl.: áttolt takaróredők 2. A kőzetek korát mutatják a bennük található ősmaradványok (lenyomatok, váz maradványok...) Azonos fosszília van benne, valószínűleg hasonló korú Ezek a módszerek nem adják meg a pontos kort!

Kormeghatározás Abszolút – itt: pontos kormeghatározás A rádióaktív anyagok bomlása alapján számolható (Részleteket később, fizika órán)

Ősidő – kb. 2 md év - A Föld keletkezése után lehűlés kezdődik Kialakult egy gránitos jellegű, szilárd kőzetburok a felszínen - Az asztenoszféra áramlásai feldarabolják Megjelenik az óceáni kőzetburok (gabbros anyaga sűrűbb, így nem emelkedik az előző fölé), az ős-óceánok medencéje Az élénk vulkáni tevékenység révén és a kőzetek gázleadásából kialakul az első légkör (atmoszféra) Jellemző anyagai: szén-dioxid, szén-monoxid, metán, ammónia, kén-oxidok, vízgőz)

A lehűlés folytatódott, így lehetővé vált a légköri vízgőz kicsapódása A víz a gabbrós kőzetburok mélyedéseiben halmozódott fel. Évmilliók alatt létrejöttek az óceánok, a vízburok (hidroszféra) Az ősidőben hegységképződés is zajlott, a vonulatok azonban teljesen lepusztultak A partközeli vizekben végbemenő kémiai változások révén kialakultak az első egyszerű, mai baktériumokhoz és kékmoszatokhoz hasonló egysejtű élőlények Ezzel megjelent az élet a Földön (bioszféra)

Bizonyítékok: 3,5Md éves párnalávák – tengeri környezet 2,9Md éves stromatolitok – kékalgák Élet a partközeli sekély, melegebb vizekben (UV sugárzás)

Előidő – kb. 2md év Több hegységképződés zajlott Ezek mára teljesen lepusztultak, csak az anyagaik maradtak meg. Ezek az ősidőben és az előidőben keletkezett hegységek maradványai, anyagai alkotják a kontinensek magvait, az un. ősmasszívumokat 10 ilyen található ma a Földön

Óidő – 590 millió évtől 235millió évig Óidő kezdete: első szilárd vázú élőlények fosszíliái megjelennek Kambrium Nyugodt időszak. A Földön 4 kontinens van É-Amerika és Európa őse között a Kaledóniai-óceán Európa és Ázsia őse között az Urali-óceán A 4. földrész és az előzőek között az ős-Tethys óceán

Kambrium

Ordovicium: nincs nagy változás Szilur: - Bezárul a Kaledóniai-óceán, összeforr É-Amerika és Európa őse A Kaledóniai-hegységrendszer napjainkra lekopott - A légkörben a mai oxigén 10%-a van már jelen (biogén eredet!) Ebből a magaslégkörben a Nap ultraibolya sugarai ózont képeznek (O3) Az ózonréteg megvédi a Földet a káros sugaraktól A szárazföldön megjelennek az első növények, a harasztok Ősharasztok – kicsi, levéltelen, villás elágazó növények a tengerparti mocsarakban

Szilur

Devon: A Kaledóniai-hegység rendszer pusztulása A szárazföldre kilépnek az első állatok, a kétéltűek

Karbon: A nagy hegységképződések korszaka - Eltűnik az Urali-óceán és ős-Ázsia hozzáforr az É-Amerikát és Európát magába foglaló kontinenshez. Létrejön az Ural-hegység - Bezárul az ős-Tethys óceán. A hatalmas területre kiterjedő Variszkuszi hegységképződésben az összes kontinens egybeforr az un. Pangeába - Pangeát az ős-Csendes óceán veszi körül (Panthalassza)

Óidő (karbon) vége

Karbon korszak élővilága - A Földön harasztokből álló, óriási, háromszintes erdők vannak. - A időszak meleg és csapadékos, ami kedvez a növényeknek. - Uralkodó növények a harasztok (haraszt virágkor!) Uralkodó állatok a kétéltűek - Mellettük megjelennek az első ősi nyitvatermők (fenyők) és az első ős-hüllők

Perm: Száraz, meleg időszak Perm: Száraz, meleg időszak. Nem kedvez a vízigényes növény-, és állatvilágnak, a perm végén óriási kihalás következik be. Tengeri gerinctelen fajok 90%-a, őshalak nagy része, a haraszterdők és a magvas páfrányok kihaltak. Ezzel véget ér az óidő. A felszínen intenzív lepusztulás zajlik. Óidő emlékei Magyarországon: - Variszkuszi-hegységrendszer tagja: Velencei hegység - Jura korú kőzetek: Balaton-felvidék vörös homokkő Mecsek urán érc