A forradalmi hullám utórezgése Zengjen felőle hát a dal, nosza! Vojtina Arany János Ars poetikája A forradalmi hullám utórezgése A pőre tartalom fejedre lázad Költőnek ezt ajánlani merem.
„Tele vagyok…” „Állok Dunánk szélén…” - nemrégiben Pestre költözködtem „Úgy van, a haza!” - Kisfaludy Társaság és az Akadémia tagjává levém „Jelennek írunk…” - újólag indult folyóiratim: Koszorú; Szépirodalmi Figyelő Shakespeare-fordításaim vannak: Szentivánéji álom; Hamlet; János király
„Egy mukkomat se hallád…” Szervezem az irodalmat, mi időm nagy részét teszi ki „De honfi keble érzé a panaszt…” – elutasítom a jeleni politikát „Zúg, sistereg, szédűl szegény fejem…” – testem gyengül és betegszik „Lettem éneklőből… énektanár.”
„Jer, jer költő!...hazudva isteni!” „…meg ne rontson aztán ennyi zöld!” – nem állhatom a mai vers-hamisítókat, ál-költőket „…De költőnek, bár lénye isteni…” – a poéták felemelik a népet s ezen szerep nem osztható akárkire „…dicsőbb természet: /Egyszóval… a költészet.” – az alkotást kötelesek vagyunk akképpen kezelni, mint kaptuk: természetszerűen „Ki a hazáról mond nagyot, sokat…” – mily jog alatt írnak népieskedő verseket külhoni költők?!
„Egy kis halál? Nem tesz semmit.” Költeményem ihletője Vojtina Mátyás, a szlovák versfaragó, ki kollégánknak nevezi magát „Bort... legfölebb ha néha megiszom…” – egy korcsmában mutatták be nekem „A költő, s a... cipész-inas, nem egy.” – élő példája annak, mit a mostani költészetben oly igen ellenzek „Lássuk, ha e zűrből valami válna.” – ám haszna is megvan egy ilyen semmirekellőnek: ihletője lészen egy valódi költőnek