Tóth Zoltán (DE) – Szalay Luca (ELTE) Hagyományos tanulókísérletek kutatásalapú átalakítása – egy pedagógiai kísérlet hatásvizsgálata Tóth Zoltán (DE) – Szalay Luca (ELTE)

Baj van a természettudományos neveléssel! Nahalka István: Válságban a magyar természettudományos nevelés. Új Pedagógiai Szemle, 1999/5. 3-22. Rocard – Csermely – Jorde – Lenzen - Walberg-Heriksson - Hemmo: Természettudományos nevelés ma: megújult pedagógia Európa jövőjéért. (Ford: Csíkos Csaba), Iskolakultúra, 2010/12. 13-30.

„A természettudományos nevelés fejlesztését új pedagógiai módszereken keresztül érdemes keresztülvinni: ajánlatos a kutatásalapú tanulás megközelítésmódjának iskolai bevezetését, a kutatásalapú tanuláshoz köthető tanártovábbképzéseket és a tanári hálózatok fejlesztését aktívan előmozdítani és támogatni.” (Rocard-jelentés, 2007)

Kutatásalapú tanulás inquiry-based learning – IBL inquiry-based science education - IBSE A diákok olyan vizsgálatokat végeznek, amelyeknek legalább egy részét saját maguk tervezik meg és értékelik, valamint megvitatják azok eredményét is.

Érvek és ellenérvek Aktív tanulás növeli a fogalmi megértés hatékonyságát fejleszti a kognitív képességeket elősegíti a természettudományok lényegének megértését fejleszti az együttműködést és a kommunikáció képességét növeli a motivációt A minimális irányítású tanítási módszerek nem hatékonyak (túlzott kognitív terhelés) rendezetlen tudást alakítanak ki tévképzetekhez vezethetnek számos diák nem szereti

Érvek és ellenérvek Tanárok időigényes kevésbé tervezhető Egy lehetséges megoldás hagyományos kísérletek átalakítása a tanulói önállóság fokozatos bevezetése az átalakítandó kísérlet legyen egyszerű ne igényeljen komplikált eszközöket jól megalapozott fogalmakra épüljön a tanítandó „kulcsfogalom” még ne legyen ismert a tanulók rendelkezzenek a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel

A minta 660 tanuló (9. évf.), 15 tanár, 12 iskola Kontrollcsoport: F/L: 121/204 Kísérleti csoport: 335 tanuló (50,8%) F/L: 141/194 (Pearson-féle khi-négyzet-próba: p = 0,421)

Az előteszt 1 kísérlettervezés 7 attitűdkérdés 15 kémiai tudás 1 információkeresés 7 attitűdkérdés 5-fokú Likert-skála Előző tanév végi jegy Matematika Fizika Kémia Biológia A tanuló neme

A pedagógiai kísérlet (2014/15) 3 tanítási óra Reakciósebesség (Kísérlet-1) Kémiai egyensúly Az egyensúlyt befolyásoló tényezők (Kísérlet-2) Kísérlet-1: Tioszulfát-kénsav reakció A reagensek koncentrációjának és a hőmérsékletnek a hatása a reakciósebességre Kísérlet-2: Bizmut(III)-klorid hidrolízise Sósav és víz hozzáadásának hatása az egyensúlyra

Az utóteszt 2 kísérlettervezés 7 attitűdkérdés 12 kémiai tudás 5-fokú Likert-skála

Eredmények

Megvalósítható kutatásalapú kémiatanulás (MTA szakmódszertani projekt, 2016-2020) Szalay Luca (ELTE), Rózsahegyi Márta (ELTE), Wajand Judit (ELTE), Riedel Miklós (ELTE), Tóth Zoltán (DE), (Dávid Ágnes, DE) + 24 tanár és kb. 850 tanuló Longitudinális vizsgálat 7-től 10. évfolyamig Mérés: Előteszt: a 7. évf. elején Utótesztek: minden évfolyam végén Évente 6 tanulókísérlet

Köszönöm a figyelmet!