2.2. A használó és tevékenységének megismerése (user and task analysis)

2.2. A használó és tevékenységének megismerése 0. A Feladat: a használó és tevékenységének megismerése A kérdőíves módszer …......... (17) Az interjú, és tsai ………........ (27) Megfigyelési módszerek……. (33)

Előzmények: „Helyzet”: működő rendszer (gép nélkül, vagy géppel) Nem kielégítő „helyzet”  igény A Feladat Előzetes Megfogalmazása: Az Ember(ek) Tevékenységeik A megoldás tervezett Formája Használhatósági célok Következik: a használó megismerése (user and task analysis)

Követelmény-elemzés A használó(k) és tevékenységeik, a körülmények (a munkahelyzet) megismerése (user and task analysis) Eredménye: - följegyzések - a FEM pontosítása (és bővítése), - követelmény-specifikáció

Kiket vizsgálunk? A „Használó” – a használók Munkájukkal, körülményeikkel együtt Többféle használó, felhasználói csoportok (user profile); jellemző személyek keresése Az ember és tevékenysége csak fogalmilag választható szét, csak együtt ismerhetők meg ! de eredményeinkben szétválaszthatóak

Mit vizsgálunk (1)? A Használó: - számítástechnikai ismeretei és gyakorlottsága, - szakmai ismeretei és gyakorlottsága, - személyes adottságai: képzettség, életkor, … - személyes szokásai, motivációja, nyitottsága, …

Mit vizsgálunk (2)? Feladatai, tevékenysége: - célok, feladatok, - műveletek és ezek szerveződése, - jellemző, fontos , gyakori, ill. ritka műveletek - összefüggések, - kapcsolat az emberi és szervezeti környezettel, - a feladatok lényeges vonásai, hibaforrások

A vizsgálat módszerei: Kérdőív, fölmérés, interjú, személyes beszélgetés, célzott, csoportos megbeszélés (fókusz csoport), megfigyelés, kommentált műveletek, (commented action, think-aloud) szerep-átvétel, stb. Egyszerű vizsgálatok, a melyeket a módszeres végrehajtástól eredményes „módszer”

A használó megismerése (1) Számítástechnikai ismeretei pl.: kezdő, használó, programozó, rendszergazda, (egy-egy szóval és részletekkel) gyakorlottsága pl.: kezdő, eseti használó, gyakorlott, pl.: egy alkalmazásban gyakorlott, többen is, pl.: mióta, milyen gyakran használ számítógépet?

A használó megismerése (2) A szakmával és feladataival kapcsolatos iskolázottsága, ismeretei, gyakorlottsága, fogalmai, szóhasználata *, helye a munkamenetben. * Beszélgetési módszerek!

A használó megismerése (3) Személyes tulajdonságok: motiváció, önállóság, manuális készségek, stb. az emberi személyiség (és jogok) tiszteletben tartásával). Milyen oktatás, betanítás látszik szükségesnek?

A használó megismerése (4) Ezek közül nem mindig lényeges mindegyik Nem minden derül ki az elemzések során. Legfontosabb: a használó alapvető ismeretei és gyakorlottsága, „a használó mentális modellje” (l. később)

A használó megismerése (5) először egy-egy szóval jellemezhetők (programozó, könyvelő, stb.), ezen túl a fontosabb ismeretek és gyakorlottság meglétét, illetve ezek fokát. Egy csoport általában nem egységes. Ilyenkor egyfajta eloszlás: (pl.: 10% kicsit, 60% közepesen, 30% nagyon).

Példa egy csoport jellemzésére: Számítógépes tapasztalat: soha: 30%, 0-2 éve: 10%, 1 éve: 50% több: 10% Operációs rendszer: DOS, 75% , Unix: 25% (!) Interakciós tapasztalat: GUI: 25%, DOS: 75%, más: ismeretlen iskolai végzettség: középisk:10%, felső fok: 60% (főiskola: 30%) életkor: 18-55 év: 85%, 25-50: 15% fő képzettség: Kémia: 75% , matematika: 10% üzleti: 5%

Példa egy csoport jellemzésére( folyt): neme: 85% férfi (ezt én nem vizsgálnám) tanulási preferencia: próba-szerencse: 85% konzultáció: ismeretlen! olvasás: 15% (Newman-Lamming)

A használó megismerése Vizsgálati módszerek

1. Módszer: ismeretek gyűjtése kérdőívvel Kérdőív: papíron kiosztva Csak más módszerekkel együtt, azokat előkészítve Gondos tervezés, előkészítés Tervezési, ellenőrzési szempontok A megkérdezettek kiválasztása A kérdés-válasz típusok

A kérdőíves fölmérés előkészítése Előre: mire vagyunk kíváncsiak, hogyan fogjuk kiértékelni, mire, hogyan fogjuk fölhasználni (!!). Kiket akarunk megkérdezni? Általában név nélkül, esetleg megkülönböztető jelzéssel.

A kérdőíves fölmérés előkészítése Tervezési döntéseink írásban rögzíthetők, indokolhatók. A kérdőívet először magunk, majd kisebb csoport megpróbálja kitölteni. A hely és időpont kiválasztása: Egyéni, otthoni kitöltés, vagy együtt. (Interneten?) Az emberek munkahelye előnyös.

A megkérdezettek kiválasztása A megkérdezett: „reprezentatív minta” A megkérdezettek motivációja: kedvcsinálás, ne legyen bennük ellenállás, „nem vérre megy”. Legyen világos: a kérdőív célja, kiértékelése, fölhasználása.

A megkérdezettek kiválasztása Az eredményeket megismerhetővé kell tenni (annak, aki akarja). Megfelelő időpont választása (péntek délután és hétfőn reggel nem jó). Kérdezni előtte és közben is lehet, de nem szabad befolyásolni.

A kérdések fajtái (kiértékelés!) (könnyű legyen válaszolni, és kiértékelni !!!) igen-nem kérdés, fölsorolások – aláhúzással vagy bekarikázással, sorszámozott alternatívákkal, (alig, közepesen, nagyon) kizáró- és többszörös választás, a végén: „ , más: . . . . . . . . . ”

A kérdések fajtái (kiértékelés!) számszerű fokozatok: 0 (1)-től 5-ig megmondva a 0 és az 5 jelentését, a fokozatok természetes sorrendben (+-?)! ellentétpárok számadatok, intervallumok, egy-egy szó, „A kérdés nem megválaszolható” jelzés (ha kell)

Tervezési (ellenőrzési) szempontok Minden kérdésre: egyszerű, érthető a kérdés?, egyértelmű a válaszadás módja?, könnyen megválaszolható? lényeges a kérdés? nem fölösleges? könnyen értékelhető? NB. Szöveges válaszokat nehéz értékelni.

Tervezési (ellenőrzési) szempontok A kérdőív: Könnyen kitölthető?, nem túl sok a kérdés?, terjedelme nem túl nagy (egy-két oldal)?, Az elején kijelenti a kérdőív célját?, Van tájékoztatás a kitöltés módjáról?, Logikusan csoportosítottak a kérdések? Nem túl zsúfolt a kérdőív? Könnyen kiértékelhető?

! A kérdőív nagyon hasznos, de csak előkészítés!!

2. Módszer: interjú a használóval ( vissza legelőre) Kötetlen beszélgetés: esetleges Interjú: előre megbeszélt témákról, megbeszélt időpontban azzal, aki a munkát végzi tartama: 1-1 ½ óra

interjú a használóval Előre meg kell tervezni Mik a feladatai, mit tud róluk, hogyan oldja meg, rutin- és rendkívüli feladatok, gyakori hibák, … Jegyzetelés, magnó felvétel (ha beleegyezik)

interjú Egy példa:  Egy példa: 

3. Módszer: személyes beszélgetés Az interjúnál kötetlenebb, különösebb előkészítést nem igényel. Hangsúlyozottan kötetlen, nem lehet „kikérdezés”. Célja sokféle lehet: általános tájékozódás, vagy részletek kiderítése, a személyek megismerése. Lehet alkalmi találkozáskor, de lehet: „amikor mindkettőnknek van szabad ideje". Jegyzetelés, magnófelvétel zavaró, de egy-két konkrétum följegyezhető.

4. Módszer: Fókuszcsoport A munkában érdekeltek rendszeres megbeszélései: programtervezők, programozók és a használók. A módszer célja: folyamatos tájékoztatás, a haladás ellenőrzése, problémák megbeszélése.

Fókuszcsoport Előkészítés! Egy meghatározott célra összpontosítunk, ennek tudatosítása az elején, Több cél (nem lehet sok) esetén: napirend. A módszer előnyei: több személytől több szempont, minden érdekelt kifejtheti véleményét, jó közérzetet teremt. Hátrányai: több időt vesz igénybe, a domináns személyiségek elnyomhatják a csöndesebbeket.

5. Megfigyelési módszerek ( vissza legelőre) (1) Passzív jelenlét, valódi munkahelyzetben. A megfigyelő nem zavarhatja a munkát, a háttérben ül. Alapesetben nem kérdez (csak utólag) Megegyezés esetén lehet kérdezni, de csak keveset.

Megfigyelési módszerek Elsősorban a célok és feladatok megismerése, vagy éppen a megoldások módjának részletes megismerése. (Ez utóbbit nehezebb passzív megfigyeléssel.) Az események rögzítése jegyzeteléssel (a háttérben nem zavar, idő is több van rá). Időmérés, időpontok és időtartamok följegyzése.

Megfigyelési módszerek Az értékelésnél segít a magnetofon, video-magnó (csak engedéllyel). Többletköltség, a fölvétel átírása jegyzőkönyvbe nehézkes, költséges. „Kommentált műveletek” (think aloud): a használó munka közben „kommentálja”, amit csinál feladata, észlelései, gondolkodása, döntései, érzelmei; magnetofon felvétel (ha engedi).

6. Módszer: szerepátvétel A feladatok és tevékenységek előzetes megismerése (a többi módszerrel) után a megfigyelő maga áll be a munkát végezni. Célszerűen egy gyakorlott személy mellé.  Egyszerűbb, könnyebben tanulható feladatokra. Cél: a részletek megismerése.  Jegyzőkönyv inkább csak utólag készíthető. Eleinte segítség kell. Jellemző ismeretek a megtanulhatóság mértékéről is.

Összefoglalás

Előzmények: Működő rendszer (gép nélkül, vagy géppel) Nem kielégítő „helyzet” -> igény A Feladat Előzetes Megfogalmazása: Az Ember(ek) Tevékenységeik A megoldás tervezett formája Használhatósági célok

Követelmény-elemzés A használó(k), tevékenységeik és a körülmények megismerése (user and task analysis) Eredménye: - följegyzések - a FEM pontosítása, - követelmény-specifikáció

Mit vizsgálunk? A Használó: számítástechnikai ismeretei és gyakorlottsága, szakmai ismeretei, szokásai, motivációja. Feladatai, tevékenysége: célok, feladatok, műveletek és ezek szerveződése, összefüggések, kapcsolat az emberi és szervezeti környezettel, a feladatok lényeges vonásai, hibaforrások Az ember és tevékenysége csak fogalmilag választható szét, és csak együtt ismerhetők meg.

A vizsgálat módszerei: Kérdőív, interjú, személyes beszélgetés, célzott, csoportos megbeszélés (fókusz csoport), megfigyelés, kommentált műveletek, szerep-átvétel, stb. Egyszerű vizsgálatok, a melyeket a módszeres végrehajtás tesz eredményes módszerré. Jegyzőkönyv, javaslatok, tapasztalatok