egészségpszichológia

Irodalom Buda Béla: A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tk., 2003., pp. 7- 229. Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002., pp. 11-211.

Ajánlott irodalom: Badura, B. - Kickbusch, I. (eds.): Health promotion research. Towards a new social epidemology. WHO Regional Publications, European series No.37. Coppenhagen, 1991. Buda Béla: Az iskolai nevelés - a lélek védelmében. Az iskolai mentálhigiéné alapelvei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. Fudor, K.: Mental Health Promotion. Paradigms and practice. Routledge. London, New York, [é. n.] Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Budapest, Animula, 1997. Sarafino, Edward P.: Helath psychology. Biopsychosocial interactions. New York, John Willey, 1990.

A pszichológia területei: ALAPTERÜLETEK: Általános lélektan Szociálpszichológia Személyiséglélektan Fejlődéslélektan ALKALMAZOTT TERÜLETEK: Klinikai pszichológia Pedagógiai pszichológia Munkalélektan Egészségpszichológia stb.

Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Az egészséglélektan Hewstone, Miles.- Stroebe Wolfgang (szerk.): Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest, Akadémiai kiadó. Molnár Péter, Csabai Márta Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Medicina Könyvkiadó Zrt., 2009

Fogalmak: Egészségpszichológia: A pszichológia speciális edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, az egészség és a betegség és a különböző működési zavarok etiológiai és diagnosztikus összefüggéseinek azonosításához, valamint az egészségvédelem rendszeréhez (Matarozzo).

Egészségfejlesztés: egészséges magatartásra törekvés. Egészségnevelés: ugyanez a nevelés oldaláról. Ahhoz szükséges ismeretek, készségek és életmód, hogy a gyermek egészséges maradjon – aktív, saját sorsa felett kontrollt gyakorló emberként.

Mentálhigiéné: lelki egészségvédelem, egészségmegőrzés Testi – lelki – szociális harmóniára törekvés. Buda Béla: A mentálhigiéné nem más, mint ”alakuló, szerveződő szemlélet és elméletrendszer, interdiszciplináris megközelítési mód, amely a pszichés működési zavarok megelőzési lehetőségeire és az egészséges lélektani folyamatok és személyközi kölcsönhatások fejlesztésére vonatkozik, illetve társadalmi gyakorlat, amely intézmények, szervezetek, embercsoportok – magukat egészségesnek érző emberek – mozgósítására és megváltoztatására irányul.”

Az egészségpszichológia története 1974. SAN FRANCISCO, UNIVERSITY OF CALIFORNIA – Egészségpszichológia kurzus bevezetése elsőként. 1978. APA Egészségpszichológiai szekciója megalakult. az első kézikönyv (Stone és mtsai 1979), az első folyóirat (Health Psychology, 1982), első nemzetközi egészségpszichológiai szimpózium (1984, Havanna). 1986. EURÓPAI EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI TÁRSASÁG megalakulása  MAGYAR EGÉSZSÉGLÉLEKTANI ÉS HUMÁN PSZICHOFIZIOLÓGIAI TÁRSASÁG megalakulása 1997. ELTE Egészségpszichológia szakirányú képzés indítása 2006. Magyar Pszichológiai Társaság Egészségpszichológia Szekció megalakulása

Egészségpszichológia célja: Egészség és betegség értelmezése, kurrens pszichológiai ismeretekkel való integrálása Egészséggel és betegséggel kapcsolatos pszichológiai oktatás és szolgáltatás fejlesztése A közvélemény, a pszichológiai és a biomedikális társaságok tájékoztatása az eredményekről

Az egészségpszichológia létrejöttének okai (Gentry): Biomedikális modell kudarca Életminőséggel való fokozott foglalkozás A hangsúly a fertőző betegségekről a krónikus betegségekre tolódik át Viselkedéstudományok fejlődése Egészséggondozás emelkedő költségei

Egészségpszichológia emberképe Az XX. sz. első fele: passzív, responder típusú emberkép – klasszikus behaviorizmus 50-es évek: interaktív modell (közbülső változók) – neobehaviorizmus 70-es évek: intraaktív modell (ember aktív, a coping és az aktív kontroll kutatása)

Az egészségpszichológia mai irányzatai Klinikai egészségpszichológia: egészségügy területén megjelenő, szomatikus betegségekhez kapcsolódó lelki és viselkedéses problémákkal foglalkozik. Preventív/ egészségfejlesztő egészségpszichológia: célja a népesség egészségi állapotának megóvása.

Közösségi egészségpszichológia: nem a népesség egészségének, hanem kisebb közösségek, pl. családok, lakóközösségek, munkahelyi közösségek egészségmegőrzése a cél. Kritikai egészségpszichológia: nagyobb társadalmi folyamatok, gazdasági tényezők, hatalmi erőviszonyok hatása az egészségre.

A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció szintjei

Prevenció Az elsődleges prevenció: Másodlagos prevenció Aspecifikus módszerek: Ezek az általános egészség fenntartását, a megbetegítő tényezőknek való ellenállást tűzik ki céljuknak. Specifikus módszerek: Ezek a különböző specifikus betegségek, például depresszió megelőzését tűzik ki céljuknak. Másodlagos prevenció Harmadlagos prevenció

Egészségpromóció (WHO első hivatalos állásfoglalása alapján) Az egészségpromóció olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, ill. javítsák azt. A teljes testi, lelki és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport képes kell legyen megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és/vagy megváltoztatni környezetét, ill. megküzdeni azzal. Az egészségpromóció nem csupán az egészségügy felelőssége, hanem az egészséges életmódon át terjed ki a jólétig.

Egészségpromóció Gordon 1950: egészséggrádiens: az egészség és a betegség nem egymást kizáró, hanem komplementer fogalmak. Azok a tényezők, amelyek felelősek a betegség kialakulásáért, függetlenek lehetnek az egészségért felelős tényezőktől. Az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. Aktív cselekvés saját egészségünk védelmében. Egészségtudatos magatartás

Az egészségmagatartás Hewstone, Miles.- Stroebe Wolfgang (szerk.): Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest, Akadémiai kiadó

„Az egyén többet tehet saját egészségéért, mint bármely orvos, kórház vagy egzotikus gyógyászati eljárás” (Califano, 1979) Egészségorientáltság a betegségközpontúsággal szemben Viselkedéses rizikófaktorok vizsgálata – betegségek és halálokok jelentős aránya visszavezethető viselkedéses tényezőkre  viselkedés módosítása hosszútávon az egészség alakulását módosíthatja

Egészségvédő viselkedés Minden olyan viselkedés, amit a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse, vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül az általa észlelt egészségi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékony-e (Harris, Guten, 1979).

Életmódbeli kockázati tényezők: Dohányzás Alkohol Drog Nem megfelelő táplálkozás Kevés fizikai aktivitás Közlekedési biztonság elhanyagolása Stb.

Kis helyzetkép

Férfiak korai halálozásának okai

Nők korai halálozásának okai

Rizikófaktorok

Egészségviselkedés és szociokulturális háttér Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek: Rosszabb várható élettartam Több egészségkárosító magatartás Következmények Több magzati teratogén hatás Kisebb születési súly Nagyobb csecsemő- és gyerekhalandóság Több krónikus felnőttkori betegség Több 65 év alatti haláleset Több korlátozott aktivitású nap

Oka: Rosszabb egészségszokások Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz abban, hogy aktívan tehetne valamit Külső kontrollosság Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkről Pesszimizmus az egészség szubjektív megítélésében

Életkori kockázati tényezők: Magzati kor: anya egészségviselkedése a meghatározó – intrauterin ártalmak Csecsemő és kisgyerek: baleseti kockázat, egészségszokások kialakításának kezdetei Óvodás- és kisiskoláskor – szokások kialakítása (külső ágens a betegség oki magyarázata, 6-7 évtől a viselkedésen múlik, fokozatos belső kontroll, pszichés tényezők szerepe) Serdülőkor: sok kockázati viselkedés ekkor kezdődik, balesetek, szociális kiscsoportok hatása Fiatal hím szindróma

Nemi különbségek: Nőknek nagyobb a várható élettartalma Fiúknál Nemi hormonok védő szerepe a menopauzáig + Fiúknál nagyobb a csecsemőhalandóság több baleset, kockázati viselkedés, veszélyesebb munkahelyek, veszélyesebb szabadidő tevékenységek

Miért? Nők hamarabb és enyhébb tünetekkel fordulnak orvoshoz Gyakrabban járnak szűrővizsgálatokra a nők A nőket kevésbé zavarja a kontroll átadása az orvosnak A férfiak kevesebbet foglalkoznak betegségmegelőzéssel, például egészséges táplálkozással

Miért? Később észlelik a tüneteket a férfiak („igazi férfinak nem fáj semmi”) A nők érzékenyebbek és jobban felismerik a stresszorokat, a férfiak inkább a tagadást és az elkerülést választják Hagyományos masculin értékekkel ellentétes a panaszkodás, saját testtel törődés stb.

A korai halálozás szignifikáns pszichoszociális  előrejelzői a férfiak között (Kopp M.):   Szignifikáns védőfaktor: házastárssal él. A munkahelyi bizonytalanság 3-szor magasabb halálozással jár együtt. A társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal jár együtt. Súlyos depressziós tünetegyüttes esetén 5-ször magasabb a halálozás. Szorongás esetén 3-szoros a halálozási valószínűség.

A korai halálozás szignifikáns pszichoszociális  előrejelzői a nők között (Kopp M.): A reménytelenség esetén 3- szor magasabb halálozási arány. A személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség esetén 2-szer magasabb halálozási arány. Családi problémák esetén 3-szor magasabb halálozási kockázat.

Egészségmagatartásra késztető tényezők modelljei Hewstone, Miles.- Stroebe Wolfgang (szerk.): Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest, Akadémiai kiadó

Egészséghiedelem modell Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos az adott betegségre Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől - ár/haszon Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső vagy külső környezet jelzései – fenyegetettség Észlelt akadályok – például mellékhatások, költségek Demográfiai és pszichoszociális tényezők

Konfliktuselméleti modell – a hiedelemmodell módosítása Beteg = aktív (racionális vagy irracionális) döntéshozó. Döntés 5 fázis: Jelen viselkedés megkérdőjelezése Alternatív megoldások keresése Mérlegelésük, döntés valami mellett Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt miatta a környezettel Teljes elköteleződés A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat.

Védekezési motiváció modell Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő viselkedést folytassunk 3 faktoron múlik: Sérülékenység Észlelt súlyosság Válaszhatékonyság A védekezési motiváció intenzitását a három faktor szorzata határozza meg – ha bármelyik faktor értéke 0, a motiváció is 0 lesz

Rogers: a faktorok nem összeszorzódnak, hanem összeadódnak az adott kiértékelési folyamaton belül: Fenyegetés = sérülékenység + súlyosság - jutalmak Megküzdés = válaszhatékonyság + énhatékonyság - költségek A kettő viszont a végső értékelésnél összeszorzódik

Tervezett cselekvés elmélete (Ajzen, 2011)

A viselkedésváltozás transzteoretikus modellje Prochaska, DiClemente, 2009)

A transzteoretikus modell szakaszai 1. Töprengés szakasza Nincs tudatában a problémának, nem észleli annak szükségességét Pszichológiai jellegzetességek: tagadás, racionalizáció, projekció, internalizáció 2. Tépelődés, fontolgatás szakasza Felismeri a problémát, gondolkodik rajta, pro és kontra érvek Ambivalencia csapdái: mágikus pillanatra várás, vágyteljesítő gondolkodás, túl korai cselekvés 3. Előkészület szakasza Megformálódott, megerősödött szándék, viselkedéses jegyekkel Apróbb lépések, de még keresi a megfelelőt Változás melletti elköteleződés, idői keretek, változások a társas és fizikai környezetben, cselekvési terv

4. Cselekvés szakasza Viselkedés módosítása Fókusz a kontroll és a jutalom folyamataira Viselkedést helyettesítő kedvezőbb válaszok (relax, figyelemelterelés) 5. Fenntartási szakasz Visszaesések megelőzése A változással kapcsolatos nyereségek megszilárdítása Veszélyes helyzetek kerülése A változás folyamatának előrehaladtával nő az énhatékonyság, a változás melletti érvek köre Más-más területeket kell támogatni az egyes szakaszokban!

A stressz szerepe a döntésben –döntési konfliktus 3 faktor befolyásolja: Kockázat, Remény, Időnyomás Kombinációik 5 megküzdési stratégát adnak:

1. Konfliktus átélés hiánya, nem észleli viselkedése kockázatait, marad az eredeti viselkedésnél. 2. Saját életmódját kockázatosnak ítéli, de talál olyan alternatívát, ami ezt csökkenti és amihez alkalmazkodni tud – nincs konfliktus átélés, jelentős viselkedésmódosulás –átalakító önkontroll.

Defenzív elhárítás: saját viselkedését kockázatosnak ítéli, de úgy érzi nem tud olyasmit csinálni, ami használna, nincs remény, ezért a stressz fokozódik – halogatás, tagadás, felelősség elhárítása Hipervigilancia: súlyos kockázatot észlel, úgy érzi, nincs elég idő a megoldáshoz, nagy stressz, kapkodó megoldáskeresés – olyan alternatíva elfogadása, ami pillanatnyi enyhülést ígér Vigilancia: súlyos kockázat, de úgy véli, idővel lesz megoldás, ezért a stressz nem túl erős, nagy esély a racionális döntésre

Későbbi kutatások bebizonyították, hogy a viselkedési szándék valóban pozitívan korrelál: Az énhatékonysággal, A válaszhatékonysággal, A sérülékenységgel, A súlyossággal.

„Egészségvédő” személyiség jellemzői: Szívósság Elkötelezett – hisz saját cselekvése fontosságában Kontroll – személyes felelősség és hatékonyság érzése Kihívás Koherencia

A mentális reprezentációk szerepe a beteggé válásban és gyógyulásban Molnár Péter, Csabai Márta Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Medicina Könyvkiadó Zrt., 2009

A betegek egészség-veszélyeztetettséggel kapcsolatos reprezentációi meghatározzák a későbbi viselkedésüket a betegséggel kapcsolatosan. Leventhal és munkatársai szerint a laikus betegségelméletek tartalmazzák: A tüneteket és az egészségprobléma azonosítását segítő címkét A probléma hosszú- és rövidtávú hatásáról kialakított konzekvenciát Időbeli lefolyást Probléma okát A gyógyulás feltételezett eszközeit

Leventhal önszabályozási modell

Szabályok „Stressz-betegségszabály”: stresszesebb időszakban ugyanazt a tünetet stressznek tulajdonítjuk, amit máskor betegségnek tulajdonítanánk. „Szimmetriaszabály”: nemcsak a tünetektől szenvedő ember címkézi önmagát, tüneteit, de a diagnosztizált „címkézett” beteg is hajlamos specifikus tüneteket észlelni aszimptomatikus ( tünetmentes) betegségnél mint pl. magas vérnyomás is.

Milyen jelentést tulajdoníthatunk a betegségnek? A betegség mint ellenség A betegség mint nyereség (lásd: elsődleges és másodlagos betegségelőny) A betegség mint veszteség A betegség mint büntetés

A betegség, mint ellenség „megtámadott…”, „ levert a lábamról…” A betegség ellenségnek, destruktív, romboló erőnek való tekintése Szociális interakciókban aktívan részt vevő egyének (a betegség ezt veszélyezteti) Reakciók Haragos indulat a betegséggel szemben („felveszi a harcot”,/ az indulat a gyógyító személyzet ellen irányul/ paranoiditás) A betegség tényének tagadása ( segítségkérés késése, elmaradása) Ellenség előtti kapituláció

A betegség, mint nyereség Elsődleges betegségelőny (Freud) A betegséget (tudatosan vagy tudattalanul) felszabadítóként éli meg- kellemetlen társas szerepektől való megszabadulás „beteghez illő” reagálás (inkább hangsúlyozza, mint tagadja a betegség tényét) Másodlagos betegségelőny: a környezettől kapott gyengédség, törődés, figyelem a betegség során-”ragaszkodás” a betegséghez/tünetekhez, a beteg „nem akar” gyógyulni

A betegség, mint veszteség Konkrét értelemben: testrész (csonkolásos műtét), munka, anyagi javak Szimbolikus értelemben: biztonság, örömforrás, emocionális támaszok Gyászreakció- eseteleg depresszió A betegség, mint büntetés „igazságos”- passzivitással reagál „„igazságtalan”: „felveszi a harcot”/hosztilitás

Betegségattribúciók: Betegség hátterében feltételezett okozati összefüggések: Környezet Saját test Lélek

Egészség változásával kapcsolatos észlelt kontroll Molnár Péter, Csabai Márta Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Medicina Könyvkiadó Zrt., 2009

Kontroll típusai: Viselkedéses Kognitív Döntési Retrospektív: újraértékelés, okok feltárása, abban saját szerep Másodlagos: korábban már kudarc érte, nem a helyzet megváltoztatására törekszik, csak arra, hogy a felszínen maradjon, hogy a körülmények ne sodorják el

Összefügg szabadsággal, felelősséggel Észlelt kontroll: Külső Belső Összefügg szabadsággal, felelősséggel

Reakciók a kontroll csökkenésekor (Fiske, Taylor, 1984): Információkeresés Megnövekedett stressz Ellenállás (düh, ellenségesség) Tanult tehetetlenség Σ : A kontroll illúziójának is egészségvédő funkciója van (Taylor, 2003) – a tényleges kontrollálhatóság érzésekor fokozottabb a védelem. Igazságos világba vetett hit (Lerner) – velem nem történhet meg, áldozathibáztatás (magának köszönheti a bajt)

Atkinson: Pszichológia, Osiris, Budapest A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési stratégiák, coping mechanizmusok Atkinson: Pszichológia, Osiris, Budapest

Stressz Ember és környezete kölcsönhatásában újszerű magatartást igénylő helyzet. Típusai: eustressz distressz Szűkebb értelemben: pszichikai, fizikai jólétünket veszélyeztető esemény.

A stressz összetevői: Stresszor Stresszreakció Egyén pszichológiai adottságai - személyisége

Stresszorok Hatás jellege alapján: • Fizikai, kémiai (fájdalom, hideg, radioaktív sugárzás, mérgek) pszichológiai (életkörülmények változása, bezártság, immobilizáció) szociális (válás, munkanélküliség) kardiovaszculáris v metabolikus (edzés, hypoglicemia, meleg, vérveszteség) Stressz eredete alapján: személyes (szeparáció) szociális/családi (gyász) környezeti (zaj, környezetszennyezés) munkahelyi (felelősség, elvárások, bizonytalanság)

Időbeliség szerint: Akut súlyos stressz, életesemény alkalmi, nagy intenzitás Krónikus stressz tartósan fennálló (állandósuló)/ ismétlődő relatíve alacsony intenzitású elkerülhetetlen, mindennapi

Stresszor hatását befolyásoló tényezők Befolyásolhatóság Bejósolhatóság Próbatételek – képesség, énkép Belső konfliktusok: Függetlenség – függőség Intim kapcsolat – magány Együttműködés – versengés Impulzusok kifejezése – etikai normák betartása

Holmes, Rahe életesemény lista: Házastárs halála 100 Válás 73 Különélés 65 Börtön 63 Közeli családtag halála 63 Baleset v. betegség 53 Házasság 50 Állásvesztés 47 Nyugdíjazás 45 Családtag betegsége 44 Terhesség 40 Szex. problémák 39 Új családtag 39 Anyagi helyzet változása 38

Közeli barát halála 37 Iskola kezdete-vége 26 Életkörülmények változása 25 Vita főnökkel 23 Költözés 20 Iskolaváltás 20 Templomba járási szokások változása 19 Alvási szokások változása 16 Étkezési szokások változása 15 Üdülés 13 Karácsony 12 Apróbb szabálysértés 11

A pontértékek éves összegzésével - vizsgálataik szerint – megbecsülhető a megbetegedéskockázata: 150 pont alatt enyhe, 150 és 300 között közepes, 300 feletti pontszám jelentős kockázati tényezőt jelent.

Stressz reakció Cannon-féle vészreakció felgyorsul a szívműködés, hogy több vér jusson az izmokhoz felgyorsul a légzés, hogy több oxigén jusson a vérbe megemelkedik a vérnyomás az izmok munkáját segítendő emelkedik a vércukorszint a véreloszlás megváltozik, a nem létfontosságú szervekről a meneküléshez szükséges szervek felé áramlik kitágulnak a pupillák, hogy több fény jusson a szembe az idegrendszer éber lesz, a figyelem beszűkül

Adaptációs szindróma Selye János szerint a nem specifikus károsító hatásokra a szervezet az adaptációs szindrómával reagál. 3 szakasza: Alarm vagy vészreakció Ellenállás Kimerülés

Stresszreakciók Szorongás Harag Agresszió Fásultság, depresszió – tanult tehetetlenség (Seligmann) Kognitív károsodások: Összpontosítás Logika Elterelhetőség

Tanult tehetetlenség Ha a személy, cselekvései következményeit képtelen kiszámítani, s rendre olyan következményeket tapasztal, amelyeket semmiképpen sem tud cselekvésével összhangba hozni , akkor hozzászokik a helyzethez, és megtanulja, hogy bármit tehet, a következményeket nem lesz képes befolyásolni. Tehetetlenségérzet, alacsony teljesítés, fatalizmus lesz a végeredmény. Hamarabb alakul ki: Külső kontrollosoknál Alacsonyabb státuszúaknál (hátrányos helyzetűek, nők, gyerekek stb.) Tünetei a depresszióval vonhatók párhuzamba.

Gyakori krónikus betegeknél is az önfeladás Engel szerint léteznek olyan váratlan pszichés okok, amik halálesethez vezetnek, és a tehetetlenséget is magukba foglalják: Akut gyász Szeretett személy elvesztésével kapcsolatos fenyegetés Gyász vagy halál évfordulója Státuszvesztés Önértékelés vesztés Gyakori krónikus betegeknél is az önfeladás

A stressz hatásait befolyásoló tényezők Korai pszichés tényezők Magzati hatások – anyai stressz mértéke Kötődési minőség (Bowlby, Ainsworth) További tényezők Protektív személyiségfaktorok – elsődleges szerep a kontrollé. Kognitív értékelés. Társadalmi hatások – viszonylagos lemaradás, anómia, biztonság hiánya, alacsony társas támogatás. Coping

Megküzdés, coping

A megküzdés definíciója Stone és Neale (1984): "megküzdésnek tekinthető minden olyan cselekvés vagy kognitív művelet, amelyet egy egyén tudatosan alkalmaz egy stresszteli szituáció kezelésére vagy az anticipált fenyegetés hatására keletkező feszültség feldolgozására". Célirányos, szándékos, akaratlagos erőfeszítés az egyén bio-pszicho-szociális egyensúlyának helyreállítása érdekében. Folyamat jellegű, központi szerepet játszik benne a kognitív kiértékelés.

A megküzdés modelljei Pszichoanalitikus teóriák (S. Freud 1926, A. Freud 1944, N.Haan 1982) Trait modellek (Byrne 1964) Kognitív tranzakcionalista coping modell (Lazarus, 1974, 1993)

A pszichoanalízis és a megküzdés - Az elhárító mechanizmusok Tudattalanul működnek. Merevek. Torzítják a valóságot. Teret adnak a feszültség, a rejtett impulzus kifejezésének. Elhitetik, hogy anélkül is csökkenthető a szorongás, hogy a problémával közvetlenül foglalkoznánk.

Az elhárító mechanizmusok főbb típusai 1. INDULATTALANÍTÓ TÍPUS  távolítás  tagadás  izoláció  reakcióképzés  racionalizáció  intellektualizáció 2. REGRESSZÍV TÍPUS  általános regresszió  alvás  éber álmodás

 áttolás értékes tevékenységekbe pl. munka  szublimáció 3. AGRESSZÍV TÍPUS  agresszió  vicc, kinevetés  projekció 4. ELABORATÍV TÍPUS  áttolás értékes tevékenységekbe pl. munka  szublimáció

A trait modellek A megküzdés a jellegzetes vonásokkal rendelkező egyén tevékenysége. A választott stratégia a személyiségvonások építőköveként megjelenő szokás. A megküzdési mód stabil, a személyiségből fakad. Következetesen, helyzettől függetlenül megjelenik.

Típusok: represszió – szenzitizáció (Byrne, 1964) blunting – monitoring (Miller, 1987) elkerülő – vigiláns (Krohne, 1993) A szenzitizátor/monitorozó/vigiláns személy: Fokozott érzékenység a veszély jelzéseire. Nehezen teszi túl magát a megrázkódtatásokon. Motivált az információkeresésre. Nehezen tolerálja a bizonytalanságot. Kihívások, fenyegetések esetén hatékony.

A represszor/elhomályosító/elkerülő személy: Eltereli figyelmét a veszély jeleiről. Perceptuális küszöbemelkedés. A vegetatív arousal emelkedésének nehéz tolerálása, emiatt a helyzet elkerülése. Kár, veszteség esetén hatékony.

A kognitív tranzakcionalista modell Megküzdés minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait. (Lazarus)

Az értékelés tartalma Elsődleges értékelés Másodlagos értékelés Érint-e és milyen mértékben személyes célokat az adott változás Az adott hatás mennyire tér el a személyes céloktól Az interakció mennyire vonja be az ént Másodlagos értékelés Kontrollálhatóság Coping stratégiák számbavétele Megküzdési források számbavétele A jövőre vonatkozó elvárások az egyes stratégiák alkalmazása esetén

Lazarus főbb megállapításai Az emberek a legtöbb alapvető stratégiát minden stresszkeltő helyzetben alkalmazzák. Ha értékelésük szerint a helyzeten tudnak változtatni, problémafókuszú, ha nem, emóciófókuszú megküzdést használnak. A nők és férfiak ugyanazokban a helyzetekben hasonló megküzdési mintázatot mutatnak. Néhány stratégia stabilabb, mások sajátos helyzetekben jönnek elő. A megküzdési stratégiák a stresszhelyzet különböző állomásain változnak. A megküzdési mintázat hasznossága függ a stresszhelyzettől és a következmény modalitásától.

Megküzdési stratégia osztályok Adaptív – maladaptív. Problémaorientált – érzelemorientált. Aktív – passzív. Környezetre irányuló – selfre irányuló. Reaktív (múltra irányul, kár és veszteség értékelése) –anticipált (előttünk álló esemény, veszély kezelésére felkészülés) – preventív (távoli jövő ismeretlen kockázataival szembeni biztosítás) – proaktív (távoli, bizonytalan kockázatú helyzetekre készülés, fejlődés; cél az elérés és nem a kikerülés).

Coping mechanizmusok: Problémaközpontú Meghatározni a problémát Alternatív megoldások kitalálása Ezek mérlegelése Választás Kivitelezés Érzelemközpontú megküzdés Átértékelés és növekedés Támogatáskeresés (érzelmi, vallás, ventilláció)

2 fő módon belül 8 stratégia KONFRONTÁCIÓ A problémával való szembehelyezkedés, aktív, nagy energiát mozgósító ellenállás. Betegséggel való megküzdés esetén a korai szakaszban a legadaptívabb. 2. ELTÁVOLODÁS A stresszortól való érzelmi és mentális távolságtartás az energiagyűjtés és az új megoldások találása érdekében. Ha folyamatosan fennáll a helyzet megoldatlan marad. 3. ÉRZELMEK ÉS VISELKEDÉS SZABÁLYOZÁSA Mivel a szélsőséges érzelmi viszonyulás (pl. tartós negatív érzelmi állapot, érzelmek maszkolása) sok energiát von el, szükség van a szabályozásra.

Kontroll észlelése, felelősség vállalása. 4. TÁRSAS TÁMOGATÁS KERESÉSE A társas támasz elérhetősége, minősége a lényeges (nem a kiterjedtsége)! 5. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Kontroll észlelése, felelősség vállalása. Az egyén úgy észleli az adott helyzetet, hogy szerepe volt annak kialakulásában. Segíti a probléma leküzdését. Ha túlzott mértékű  bűntudat, negatív önértékelés 6. PROBLÉMAMEGOLDÁS-TERVEZÉS A helyzet megváltoztatását szolgáló cselekvés kialakítását, véghezvitelét érintő lehetőségek számbavétele, értékelése Befolyásolja a környezetből érkező információk, visszajelzések

7. ELKERÜLÉS-MENEKÜLÉS Nem vállaljuk a konfrontációt. Kialakult betegségek esetén nem hatékony az alkalmazkodásban. 8. POZITÍV JELENTÉS KERESÉSE A negatív eseményt kihívásként értékeli növeli a sikeres megküzdés esélyét. Értékrend átstrukturálása, új célok, „a rosszban is meglátni a jót” attitűd. DE az irreális optimizmus sem jó!

Negatív állapotok és problémák kezelése Coping: Negatív állapotok és problémák kezelése Stresszkezelés Érett énvédő mechanizmusok Reaktív alkalmazkodás Savoring: Folyamatos állapot, ami azokat az erőfeszítéseket és kompetenciákat jelenti, amelyek a szubjektív jólét növekedésére és a pozitív élményállapot létrehozására irányulnak: Megbocsátás Hálaadás Optimizmus Apró örömök Pozitív cselekedetek

Savoring A pozitív élményfeldolgozás vizsgálata sokáig háttérbe szorult a stresszel, a negatív élményekkel való megküzdés vizsgálatával szemben. Fred Bryant és kollégái (Bryant, Ericksen & De Hoek, 2008; Bryant &Veroff, 2007) leírták pozitív élmények feldolgozása (savoring) konstruktumot. A fogalom angolul „ízlelgetést” jelent , utalva ezzel a pozitív élmények élvezetének aktív folyamatára. Több, mint pusztán a pozitív élmény által kiváltott öröm: magába foglalja az öröm érzésének tudatosítását és feldolgozását. Ezt a folyamatot számos inger elindíthatja: egy kellemes fizikai inger, egy műalkotás látványa vagy egy kellemes emlék

A savoring faktorai Kiszakadás az élményből (éberebb lettem, lassítottam, hogy az idő lassabban teljen) Öngratuláció (szerencsés vagyok, büszke vagyok) Megosztás másokkal (embereket keresni, hogy megosszam) Tudatos megélés (minden érzékszervvel befogadni, feloldódni a pillanatban) Viselkedéses kifejezés (ugráltam, nevettem) Idői tudatosság ( tünékeny pillanat, régen amikor még nem éltem meg ezt, mi vezetett idáig) https://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/2936/Ma rtos_T_MHPSz_2725763_A_roviditett_Pozitiv_Elmenyek_Feldolgozasi_Mo djai_Skala_u.pdf?sequence=1

Stresszkezelés – programok, alternatívák Problémamegoldás fejlesztése Kommunikációs készségek fejlesztése: önérvényesítés, asszertivitás

Stresszkezelés Expresszív írás Relaxációs válaszon alapuló arousal csökkentő eljárások: Relaxáció Légzési technikák Progresszív izomrelaxáció Autogén tréning Meditációs módszerek Jógán alapuló módszerek

Összetett stresszkezelési módszerek, programok 1. Életkészség tréning (10 modul, 2 cél: hatékony megküzdés, megelőzés) Pszichoedukációra épül Strukturált, csoportmunkán alapul Házi feladatok Problémamenedzsment plusz tréning Háborús övezetkben vagy megterhelő körülmények között élők segítésére Problémakezelés, stresszkezelés, viselkedési aktivációs megközelítés, szociális támogatás erősítés

Kognitív-affektív stresszkezelő tréning Relaxációs készségek Kognitív készségek: ne katasztrofizáljunk Öninstrukció készségek (belső dialógus módszerrel, 4 fázis Felkészülés a stresszre - mit kell tennem? Ne aggodalmaskodj, inkább tervezz Stresszorral való konfrontáció - mire kel fókuszálnom? mély levegő, lazíts Megküzdés az elárasztó érzésekkel – fokuszálj az itt és mostra, lazíts és lassítsd le a dolgokat A stressz után: elég jól ment, következőre még jobban fog Mentális relaxációs készségek: tudatos jelenlét, elfogadás alapú meditációs készségek

Krízisintervenció 1. Feszültségcsökkentés és katasztrófa elhárítás 2. Támasznyújtás, elérni, hogy a krízisben lévő képes legyen elfogadni a segítséget, a teljes személyiség elfogadása /bármilyen rendezetlen is/ 3. Érzelmi realitás megőrzése 4. Akció irányultság: a nagy érzelmi teher által „bénult” egyén mozgatása, beszűkülés óvatos tágítása 6. A valóság elfogadtatása 7. Megoldás megtervezése, és együttes kivitelezése A döntéshozás a tartalmi megoldások meghozatala a krízisben lévő egyén kompetenciája!

Pszichoszomatika, szomatizáció folyamata

Pszichoszomatikus betegség Görög eredetű szóösszetétel test (görögül szóma) és a lélek (pszükhé) Test és lélek kölcsönhatásának a zavara Pszichoszomatikus betegségben (PSB) az emberek 10–30%-a szenved.

A PSB kórélettana, azaz a test és lélek megváltozott kölcsönhatásának mechanizmusa máig sem teljesen feltárt. Bizonyított a vegetatív idegrendszer fokozott működése – ezzel magyarázhatóak többek között a magasabb pulzusszám és vérnyomásértékek, a koleszterin és a vércukor szintjének emelkedése. Nem egyértelmű, hogyan hatnak a kóros lelki folyamatok az immunrendszerre. Kezelése komplex: különböző pszichoterápiás eljárásokat kell a testi betegségek gyógyításával kombinálni.

A szomatizáció folyamata A pszichoszociális stressz kilendíti a szervezetet a nyugalmi állapotából Hármas válasz: Emocionális (feszültség, kontrollálhatóság vagy kontroll vesztés) Vegetatív (neurohumorális, immun) Viselkedéses (lemerevedés, menekülés, támadás) A tartós vagy krónikus stressz hatása az egyénre: A vegetatív rendszer kimerülése

Szomatizációra prediszponáló tényezők Biológiai: Fokozott hajlam a szorongásra (genetikus) Fokozott vegetatív válaszkészség Szervi vulnerabilitás Pszichológiai: Biztonságot nem nyújtó anyai attitűd (szomatizáló,szorongó,érzelmileg elhanyagoló) Konfliktus-telített családi miliő Pszichotrauma (szex. abuzus) Gyermek személyisége: Érzelmeit nehezen megélő és kifejező (ezt helyettesíti a testi panasz) Introvertált, Lazításra képtelen Teljesítmény orientált, perfekcionalista Szociokulturális: Iskolai ( túlzott elvárások, vagy sorozatos kudarcok) Család szociális gondjai Média hatások (szorongáskeltő ingerek, feldolgozatlan információ-halmaz)

1970-es évek csak 7 betegséget tekintettek pszichés alapúnak: Tartós stressz – pszichés problémák – testi problémák – pszichoszomatika 1970-es évek csak 7 betegséget tekintettek pszichés alapúnak: Asztma Colitis (gyulladásos bélbetegség) Gyomorfekély Magas vérnyomás Rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás) Anorexia nervosa (ma már nem sorolják a pszichoszomatikus betegségek közé) Pajzsmirigy túlműködés Ma jóval többet tekintenek pszichoszomatikusnak

Pszichoszomatikus betegségek / Pszichofiziológiai zavarok Kardiovaszkuláris betegségek: Ischaemiás szívbetegségek Hipertónia Gyomor-bélrendszer betegségei: Gyomor-és nyombél fekély Irritábilis colon szindróma Colitis ulcerosa Légzőrendszer betegségei: Asthma bronchiale Hiperventillációs tünetcsoport

Bőrgyógyászati betegségek: Fejfájások: Tenziós fejfájás Migrain Endokrin zavarok: Hyperthyreosis Premenstruális disztressz tünetcsoport Bőrgyógyászati betegségek: Ekcema Psoriasis

Szomatizációs zavar Testi tünetekkel kommunikálja a nehézségeit, problémáit Szomatikus tünet ami a mindennapokat nehezíti, szenvedéssel jár Túlzott aggodalom ezek miatt Legalább 6 hónapja tart Háttérben sokszor a szülői (anyai)szorongás Fontos a pszichoedukáció!

Betegségszorongásos zavar -hipochondriázis A hipochondriázisban szenvedő betegek félreértelmezik saját testi tüneteiket, és rögeszmésen félnek attól, hogy valamilyen súlyos, életveszélyes betegségük van. Az egyik forma a létező, jelentéktelen tünetek túlértékelése, okának keresése. A másik forma jóval ritkábban fordul elő: a külső - potenciálisan károsítónak tartott - hatások túlértékelése. A két forma gyakran kombinálódik. Kognitív és viselkedésterápia

Konverziós zavar Szorongást csökkenti, hogy az elviselhetetlen szorongást testi tünetté alakítja, konvertálja A konverziós zavarban szenvedő páciens különböző testi panaszokat él meg, melyek mögött az orvosi kivizsgálás nem talál szervi hátteret. Előfordulhat: végtagok zsibbadása vagy bénulása, beszédképtelenség, nyelési zavar, egyensúly zavarok, érzékszervi problémák, mint kettős látás, vakság, süketség, rohamszerű fájdalom Gyakran valami traumatikus élményt (pl. gyász,nemi erőszak stb) követ Felnőtt 0.3% a gyakoriság, gyerek 5-7%

Faktíciózus zavar –Münchausen szindróma a betegek olyan egészségügyi problémákról számolnak be, amelyek okát nehéz vizsgálatokkal ellenőrizni vagy cáfolni (például súlyos fejfájás, rejtélyes rohamok vagy ájulások) manipulálják a tesztek és vizsgálatok eredményét önbántalmazás (megvágják, megégetik vagy megmérgezik magukat, esetleg szándékosan romlott ételt fogyasztanak) már fennálló állapotokat súlyosbítanak (elfertőzik a sebeiket, vagy újra felnyitnak már gyógyult hegeket) Gondoskodást figyelmet igényel, gyakori ok a háttérben Van internetes verziója is már Megkülönböztetni Münchausen by proxi-tól!

Ingerspecifikus elmélet Az egyén valamelyik szerve, szervrendszere érzékenyebb

Pszichoanalitikusok Bizonyos betegséghez bizonyos személyiség társul (ma már nem elfogadott): Asztma: szorongó, bizonytalan, rosszul alkalmazkodó, kényszeresen kötelességtudó Ekcéma: önbüntető, frusztrált, szeretetéhes

Modern kutatások a személyiség és betegség kapcsolatában A-típusú személyiség (Friedman, Rosenman) C-típusú személyiség (Temoshok) D-típusú személyiség (Denollet)

Az A-típusú személyiség Jellemzői: szív- és érrendszeri betegségek agresszív, nyughatatlan stílus Teljesítményorientáltság versengésre való hajlam Ellenségesség Sürgetettség hiperreaktivitás Rizikóviselekdése: Bizalmatlanság – környezet állandó monitorozása miatti stressz Versengés provokálása - bizonyítani akarás és konfliktusok miatti stressz Fokozott ingerkeresés – veszélyes viselkedésformák miatti stressz

C-típusú személyiség Jellemzői: daganatos betegségek hideg szülői attitűd, korai önállóságra kényszerítettség maximális elfogadás vágya miatt önfeladás és mindenki kedvére tevés szélsőséges alkalmazkodás érzelmek kifejezésének képtelensége Pesszimizmus tökéletesség igénye problémák felnagyítása konfliktuskerülés Elhárító mechanizmusok: TAGADÁS, ELFOJTÁS Következmény: későn észlelt testi tünetek késleltetett az orvos felkeresése probléma esetén gyorsan kialakuló tanult tehetetlenség

D-típusú személyiség Jellemzői: koszorúér betegségek negatív affektivitás Rendszeresen negatív érzelmek átélése az idők során / helyzetekben Boldogtalanság-érzés, aggódás; pesszimizmus; irritabilitás; önbecsülés és asszertivitás hiánya; depresszió és szorongás tünetei szociális gátoltság Gátolt érzelmek és viselkedés a társas kapcsolatokban Biztonságérzés hiánya a társas kapcsolatokban; távolságtartás; zártság és visszafogottság; alacsony szintűnek érzékelt társas támogatás. Krónikus pszichológiai rizikófaktor: magas interperszonális distressz tudatos törekvés a negatív érzelmek elnyomására.

Az egészségnevelés módszerei

Testi – lelki – szellemi harmóniára nevelés Embert olyan fejlettségi szintre juttatni, hogy maga akarjon minél egészségesebb lenni, megszerzett egészségét megőrizni Függ: Adott tanuló életkorától Egészségi állapotától Konkrét területei: Táplálkozás Testápolás Testedzés Családi élet Mentális élet

6-10 évesek Felmérés (megfigyelés) – tisztaság, viselkedéskultúra – tükrözi anyagi, lélektani, szociális helyzetet Személyes elbeszélgetés – család szociális viszonyai Szoktatás – családból hozott jó szokások megőrzése, hiányzóak kialakítása Mintakövetés – egyik gyerek a másik számára Egyéni és közös alkotó munka – művészi nevelés, közös tevékenység a szociális harmóniáért

10-14 évesek Lásd: Előzőek Megfigyelni fejlődést, stagnálást, társakhoz való viszonyát, visszafejlődést Egyéni elbeszélgetés - közvetett indirekt módszerek hasznosabbak, élethelyzethez kötni Szoktatás helyett racionális meggyőzés Mintakövetés – általában ő választja a példaképet Egyéni és közös alkotómunka – tudatos önépítés, egyéni érdeklődés

14-18 évesek Megfigyelés Egyéni beszélgetés – nagy igény rá Szoktatás helyett egzakt tudományos feltárás, intellektuális felismerés, meggyőzés Minta – felnőtt, kortárs, sztárok, történelmi hősök

A mentálhigiéné- egészségpszichológia-egészségnevelés intézményi háttere Hatvani Andrea: A mentálhigiéné alapjai. In: dr. Estefánné-Ludányi (szerk.): Esélyteremtés a pedagógiában. EKF, Eger 2001.

Professzionális intézmények Laikus intézmények Család Szomszédok Közösségi kapuőrök Önsegítő csoportok Professzionális intézmények Egészségügyi intézmények Szociálpolitika intézményei Oktatási-nevelési intézmények

Család mentálhigiénés funkciói Információ rendszerezése, gyűjtése értelmezése Visszajelentő, útmutató Életfilozófia, identitás forrása Referencia és kontrollcsoport Gyakorlati segítség Pihenés, regeneráció

Szomszédság - barátok Ventilláció Konkrét kézzelfogható segítség Valahová tartozás

Közösségi kapuőrök Határokat őrzi Normákat határozza meg Befogadásról – kirekesztésről dönt

Önsegítő csoport Támogat Érték a közös tevékenység önkéntes Laikusok Sem egyéb laikus, sem professzionális segítők nem használnak

Típusok Alkalmazkodó - változtató Egyéni - kollektív

Az iskola A pedagógusoktól a mai társadalom elvárja: személyiségformáló, fejlesztő funkció, betöltését. oktató ismeretátadó funkciót a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló, korrigáló funkció zavarfelismerő, diagnosztikai funkció családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó funkció a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát helyreigazító „pszichoterapeutai” funkció betöltését is. (Bagdy, Telkes)

Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda): A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami önmagában kevéssé hatékony. Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy ellen tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan esetekben, ha droggal kínálják stb.. Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek például azok a programok amelyek a kommunikációs készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a saját testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást testnevelés óra során stb.

Önértékelés fejlesztése Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy mozgásfejlesztő programok stb. Önsegítés, kortárs segítők. A kortárs segítők olyan speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a társaiknak valamilyen problémájuk megoldásában segíteni. A felnőtt segítőkkel szembeni előnyük, hogy a hozzáfordulóknak nagyobb az önhatékonyság, az autonómiaérzetük, inkább érzik úgy, hogy szabad akaratukból kértek segítséget, mint azok, akik felnőtt segítőkhöz fordulnak.

Tanári személyiség erősítése, védelme Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az esetmegbeszélés, a szupervízió módszerei tartoznak. Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés. Ezek a módszerek az iskola egész kollektívájának a fejlesztését célozzák. Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás segíthet a gyermekek mentálhigiénés problémáinak felismerésében, a mélyebb okok feltárásában, és a korrekcióban is. Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb. megrendezésével. Így az iskola az adott közösség mentálhigiénés centrumává válhat.

Burn out - kiégés Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002

Fogalma: A fáradtság vagy frusztráció állapota, ami akkor jön létre, ha valamilyen célnak, életmódnak, kapcsolatnak való teljes elköteleződés nem hozza meg az elvárt eredményt (Freudenberg). A kiégést az empátiás kapacitás kimerülése. A beleérző képesség csökkenése vezet érzelmi kimerüléshez (Kulcsár).

Tünetei: Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és a pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, emésztési zavar, alvászavar. Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény, tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése. Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a munkához, kollégákhoz. A munkamorál romlása. Például a késések számának növekedése, a határidők be nem tartása stb A kiégés tüneteire gyorsuló spirál a jellemző.

Kiégés elméletei – Maslach a kiégés multidimenzionális modellje Emocionális kimerülés –egyéni aspektus: fizikai és érzelmi fáradtság Másoktól elidegenedés – deperszonalizáció – interpeszonális dimenzió: negatív,közömbös,érzéktelen,távolságtartó attitűd. Személyes teljesítmény csökkenés – önértékelési aspektus: csökkent kompetenciaérzés, alacsony produktivitás Egyes dimenziók külön-külön de együtt is megjelenhetnek.

Okok: Munkaterhelés Kontrollhiány Munkáért kapott jutalom Munkahelyi közösség Becsületes munkahely Munkahely és egyén értékei közötti összeillés

Borritz és Kristensen modellje Egyéni kiégés: fizikai, érzelmi fáradtság Munkához kapcsolódó kiégés: munkához kapcsolódó fáradtság Klienshez kapcsolódó kiégés: klienssel való egyéni találkozáshoz kapcsolódó fáradtság

Hobfoll, Shirom: forráskonzervációs modell Amikor a segítőnek piaci követelményeknek kell megfelelni Saját készségek, tárgyi feltételek, energia, mint forrás Mi van forrásvesztéskor?

Edelwich Brodsky és Georg E. Becker a burnout kialakulásának öt fázisa Az idealizmus szakasza: nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való intenzív fáradozás, a kollégákkal való élénk kapcsolattartás, a lelkes idealista segítők a személyiségüket tekintik a legfontosabb "munkaeszköznek". A segítés kudarcát a személyiség felelősségeként, saját kudarcaként élik meg. Irreális elvárások a kliens feltétlen változni akarásában, azonnali eredmények szükségletében. A realizmus fázisa: szakmája iránt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal, érdeklődik a kliens fejlődése iránt. A távolságtartás és részvét egyensúlyának megteremtésén fáradozik.

A stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa: csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság. A klienssel való kapcsolat a legszükségesebbekre korlátozódik. A kollégákkal való beszélgetések gyakran terhesek, vagy csupán a saját védekező viselkedés megerősítését szolgálják. A frusztráció fázisa: szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk. A szakmai, közéleti tevékenységből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt. Kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke. Az apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a klienssel való interakció. A szakmai munka sematikusan történik. A kliens felé a hangulat ellenséges. A segítő a kollégákat kerüli, a helyzet megváltoztatásának lehetőségét elveti.

A segítő személyisége mint rizikófaktor – Helfer szindróma (Ónody Sarolta) W. Schmidbauer - Helfer-szindróma: Személyiség: kora gyermekkori nem tudatos, indirekt szülői elutasítást, melyet a gyerek azonosulás révén tud emocionálisan feldolgozni. Énideál-identifikáció altruista normákkal. Ez a kora gyermekkori narcisztikus sérülés nem válik tudatossá a segítő számára, hanem átfordul cselekvésbe. Motiváció: Azért segít másokon, hogy saját valódi érzéseit, szükségleteit ne kelljen észrevennie, egy belső űrt tölt ki, mely a spontán érzésektől való félelemből származik, és összefügg "az elutasított gyermek" tudattalan dühével. Nem tudatos, rejtett motiváció.

Megoldási lehetőségek: Feladás, pálya módosítás. Szakmán belül új állás keresése Szakmán belül de adminisztratív munkakörbe elhelyezkedés Továbbtanulás, A személyiség erejének növelésével aktív megküzdési technikák: szakmai támasz keresése más aktivitásokba, mint például hobbik bekapcsolódás egészségesebb életstílust kialakítása 157