Mikszáth Kálmán novellái Mikszáth Kálmán Szklabonyán született (Nógrád megye). Szülőföldjének sajátos színei, az ott élő népcsoportok élete és hétköznapjai novelláiban nagy szerepet kapnak. Mikszáth Mauks Ilonát veszi feleségül, majd mikor elszegényedik, feleségének azt mondja, hogy más nőt szeret, ezért elválnak. A Tót atyafiak és A jó palócok kötetei meghozzák számára az irodalmi elismertséget és az anyagi biztonságot, és újra elveszi Mauks Ilonát. Mikszáth parasztábrázolásában a parasztok tiszta emberek, mentesek a magasabb kultúra álságaitól. Nagy hangsúlyt kapnak a becsületesség és a népi babonák. Mikszáth novelláiban (a klasszikus novella szabályai szerint) mindig egy sorsfordító esemény áll a középpontban. novella: - Kisepikai műfaj, röviden ábrázolt cselekmény jelenik meg benne. - Cselekménye általában lineálisan halad egy szálon, időbeli váltások nélkül . - Általában kevés helyszínnel, kevés, röviden bemutatott szereplővel dolgozik, a történés rövid időt ölel fel.

Tót atyafiak 4 hosszabb elbeszélést tartalmaz (Az arany-kisasszony, Az a fekete folt, Lapaj a híres dudás, Jasztrabék pusztulása) Hősei a világtól elzártan élő emberek Két rokon novellát tartalmaz: Az a fekete folt és Lapaj a híres dudás. Olej Tamás és Lapaj Istók, a novellák főszereplői a világtól elzártan élő emberek,a falusi közvéleménnyel és az elvárásokkal ellentétesen cselekednek (Lapaj eladja dudáját, hogy egy öngyilkos anya gyermekét felnevelhesse, Olej Tamás felgyújtja a tisztességtelen módon szerzett aklot).

A jó palócok Bede Anna tartozása 15 rövid novellát tartalmaz (pl.: Bede Anna tartozása, A bágyi csoda, Szegény Gélyi János lovai) A palócokat közelebbről és részletesebben mutatja be, otthonosabban mozog közöttük, mint a tótok között. Sokszor ez az elbeszélésmódban is megvalósul, és a külső nézőpont mellett gyakran megismerjük a szereplők lelki világát is. Bede Anna tartozása A cím alapján azt várnánk, hogy a történet főhőse Bede Anna, azonban kiderül, hogy Anna már halott, és a család felvállalja, hogy megmaradt tartozásait kiegyenlíti. Az anya az anyagi kárt, Anna pedig a börtönbüntetést. Annát orgazdaság miatt ítélték el, amire a szeretője vette rá. Miután kiderült az eset, Anna belehalt szégyenébe. A bírák szíve azonban megenyhül: nem ítélik el Erzsit, és kegyes hazugsággal intézik el az ügyet: azt mondják, hogy bebizonyosodott Anna ártatlansága. A mű elején szigorúnak tűnnek, ám a mű végére kiderül, hogy együtt érzők is tudnak lenni.

A bágyi csoda, Szegény Gélyi János lovai A két történetet összeköti, hogy azonosak a szereplői. A bágyi csodából megtudjuk, hogy hogyan csábította el Gélyi János Vér Klárát, a Szegény Gélyi János lovai pedig a kapcsolat végét meséli el, hogy hogyan lett öngyilkos Gélyi János: lovaival és feleségével együtt a szakadékba hajtott. Vér Klára (mint az a neve is sugallja, vér->szenvedély) megcsalja eredeti férjét, és Gélyi János feleségeként sem változik meg. A sorsokat mozgató lélekrajz mindkettőben kihagyásos, csak néhány érzelemre (birtoklás és féltékenység - erotikus vágy és csalás öröme) összpontosít. Az érzelmek megjelenítése szaggatott mondatokkal, mozdulatokkal, gesztusokkal, félszavakkal és hangtalan belső beszéddel történik.