Műfaja: drámai költemény Az Ember Tragédiája Szerző: Madách Imre Műfaja: drámai költemény Ősbemutató: 1883 Rendező: Paulay Ede

Paulay Ede (1836-1894) Dramaturg Fordító Pedagógus A Drámabíráló Bizottság tagja A budapesti Nemzeti Színház főigazgatója A Kisfaludy Társaság tagja színész rendező Karriere kezdete: 1851-Kassa Álnevet használt vidéken Főrendező lett Otthagyta a színészi pályát Színházi tanulmányutak Franciaországban Németországban Olaszországban Színházaik működési struktúrájukról, munkamódszereikről írt jelentést. Lánya: Paulay Erzsi (híres magyar színésznő) Első munkája a Hamlet. Legkiemelkedőbb munkái: Bánk bán Othello Szentivánéji álom Rómeo és Júlia Rendezői tevékenységét be kellett fejeznie (verekedés?)

Az ősbemutató helye 1908 nyara bezárták, tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. Nemzeti Színház Budapest 1840. A színház országos intézmény lett. Nemzeti Színház néven működött tovább. 1875. átalakítás, bővítés 1913-1914 Lebontás 1837. augusztus 22. megnyitás  Pesti Magyar Színház néven

Nagy Imre - Ádám (1849-1893) színművész rendező tanár Kossuth Lajos keresztfia Első fellépés: Szabadka 1864. Majd Debrecenben játszik. 1870. április 1-jétől a Nemzeti Színház tagja egészen haláláig. Felesége Benza Ida énekesnő (1873.: házasság). Leánya Nagy Ida operaénekesnő. 1893. szeptember 5-én önkezével vetett véget életének pisztolyával.

Jászai Mari - Éva (1850 – 1926) Színésznő Az egyik legnagyobb magyar tragika Kegyetlen gyermekkora volt.  1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, amelyhez haláláig hűséges maradt. Eredeti nevét nem szerette (Krippel - a német szó jelentése: beteg). Gyakran jótékonykodott. Minden idők legnagyobb Petőfi-interpretálója.

Gyenes László - Lucifer (1857 – 1924) Színész 1875-ben a Színiakadémia növendéke lett. Színészi ösztöndíjjal 1878 őszen Párizsba utazott. 1882-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz. A Hunnia mozgalom tagja. 1924 őszén tüdőgyulladást kapott, és ennek következtében elhunyt.

„Nyugatos gondolatok” „Az Ember Tragédiájának színre hozatala meglehetősen merész gondolat volt s majdnem annyit jelentett, mint korlátok közé szorítani a korlátlant és tért szabni a tér nélkülinek. E merész gondolatot Paulay Ede, a Nemzeti Színház nagynevű igazgatója valósította meg. Az Ember Tragédiája az ő rendezésében Erkel Gyula kísérő zenéjével 1883 szeptember 21.-én került először színre a nemzeti Színházban s a műremeket azóta nagyon kevés változtatással Paulay útmutatása szerint játsszák. Pedig hát - tisztelet, becsület Paulay kiváló érdemeinek és nagy rendezői tudásának - Az Ember Tragédiája nem mindenben követi Madách intencióit. Mintha a máskor biztos kezű Paulay - talán a színrehozatal merészségének tudatában - ezt a szcénát egy kissé bátortalan kézzel irányította volna. Rendezésének két feltűnő hiánya, - hogy nem meri követni Madách fantáziáját és fél a történelmi képek sötét színeitől.” / PATAKI JÓZSEF: EGY KIS SZÍNPADI ELMÉLKEDÉS (Nyugat, 1923.3. sz. részlet) / „Az Ember Tragédiájának azonban még így is rendkívüli nagy színpadi sikere volt. Ezt Paulay a mű szépségeinek, a különben jó előadás látványos voltának és a három főszerep helyes kiosztásának köszönhette. A szenvedélyek fokozásában nagyszerű Nagy Imrét nemes pátoszával, mintha az Isten is Ádám szerepére teremtette volna, Jászai Mari nagyvonalú egyéniségében gazdagon megvolt minden színjátszói készség Éva művészi ábrázolására, Gyenes Lászlót pedig éles metszésű rideg művészi egyénisége predesztinálta Lucifer szerepére. Ennek a három kitűnő művésznek nagy része volt a sikerben. Ők voltak Paulay építményének erősebb oszlopai és tartó pillérei. Hát hiszen kétségtelenül vannak színdarabok, melyeknél a jó szereposztás már magában is jó rendezést jelent.” / PATAKI JÓZSEF: EGY KIS SZÍNPADI ELMÉLKEDÉS (Nyugat, 1923.3. sz. részlet) / „Az Ember Tragédiája azonban nem tartozik e darabok közé. Ide nem elég a jó szereposztás és nem elég az odaadó rendezői munka. Ide merész fantázia kell, amely fel tud emelkedni Madách szelleméhez és híven meg tudja valósítani mindazt, amit a költő elgondolt. Az Ember Tragédiájának előadásai pedig éppen ezt nélkülözik. Mert Paulay fantáziája Az Ember Tragédiájával kapcsolatban egy kissé szegényes nyilatkozott meg. A merész gondolat úttörője eleget tett hivatásának. Most már az utódokon a sor, hogy az általa megkezdett nagy munkát tovább építsék!” / PATAKI JÓZSEF: EGY KIS SZÍNPADI ELMÉLKEDÉS (Nyugat, 1923.3. sz. részlet) /

Paulay Ede rendezésének jelentősége Szeptember 21. a Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től a magyar dráma napja Ez a mű ősbemutatója. Nem a színpad számára írott drámai költeményt vitt színre és sikerre „A magyar irodalom egyik legszebb terméke, büszkesége oly alakban kerül most a közönség elé, a milyenről szerzője aligha álmodott valaha.” /Vasárnapi újság 1883. szeptember 23. ismeretlen szerző/ Paulay Ede a színrevitel problémáiról a bemutató előtt elemző tanulmányt jelentetett meg a Fővárosi Lapokban, hogy a jövendő közönséget bevezesse a nagy mű titkaiba.