Magyarország földtörténete II.

Középidő Triász: Tengerelöntések nagy területen – 3-4000m vastag triász dolomit, mészkő… Pl.: Mecsek, Villányi-hgys., Dunántúli khgys. Bükk, Aggteleki karszt

Jura Hasonló folyamatok: üledékképződés Bakony, Gerecse bányászott mészköve – „vörös márvány” (Tardos mészkőbánya lent)

Süttői vörös mészkő, Oroszlános kút - Visegrád,

Jura korú a bakonyi Úrkút Mn érce Mecsek homokkőben feketeszén (Már nem bányásszák)

Kréta Az Eurázsiai hegységrendszer kialakulásának kezdete A magyarországi kőzetlemezek még nem a mai helyükön! Melegebb, trópusi jellegű éghajlaton. A hegységképződés mozgalmas időszakának emléke az Alföld alatt húzódó vulkáni vonulat

Az éghajlat „emléke” a Bakony és Vértes karsztos üregeiben felhalmozódott Alumíniumérc – a bauxit A bányák bezártak

Fenyőfőtől K-re, Dudartól É-ra Bakonyoszlop működő szén és bauxit mélyművelésű bánya

Újidő Harmadidőszak - A magyar litoszféra darabjai már egymás közelében, de kb. 1000 km-rel délebbre járnak - A korabeli kőzetekből rekonstruálható események (tengerbenyomulás, üledékképződés, vulkanizmus) tehát az akkori környezetben zajlottak.

Eocén A felszínen tenger borította részek és szárazulatok váltakoztak Eocén A felszínen tenger borította részek és szárazulatok váltakoztak. A partközelben láp-, mocsárerdők nőttek Eocén barnaszén – Tatabánya, Oroszlány térségében ekkor keletkezett – Bányászata: „Eocén program” A lepusztulástól a tengeri üledékek mentették meg.

Oligocén A hegységkeret emelkedése miatt a medence többé-kevésbé borító tenger lefűződött a nyílt tengerről - homokkő, agyag rakódott le „ Oligocén háromság” – kiscelli agyag, hárshegyi homokkő és budai márga

Miocén - Kőzetlemezeink megérkeztek a mai helyükre Miocén - Kőzetlemezeink megérkeztek a mai helyükre! - A terület vízborítása teljesen elszakad a tengertől, lassan kiédesedik, mocsaras térszínek vannak - Ekkor keletkezett a Salgótarján környéki barnaszén és a Sopron menti (Brennbergbánya!)

A Kárpátok erőteljes kiemelkedése (ezzel együtt a medence belső részének süllyedése)

Az alábukás ahegyvidék és a medence peremén zajlott Létrejött a Kárpátok belső, vulkáni vonulata Visegrádi hgys.-től a Hargitáig (egy része fsz. alatt)

A vulkánosság kísérőjelensége az un. hidrotermális ércképződés (l A vulkánosság kísérőjelensége az un. hidrotermális ércképződés (l. később) Cu, Pb, Zn ércek Recsk, Gyöngyöroroszi (bezárt)

A miocén kor tengerpartjain rakódott le az un. lajtamészkő Nagy kőfejtője: Fertőrákos

Pliocén A Kárpát medence belsejét kitöltő tenger végleg lefűződött a világtengerről Kiédesedett és beltóvá alakult Ez a Pannon-tenger (tó) Üledékei (pannon üledék) néhol 4000m vastagságban borítják a süllyedő alföldi térszínt

A Pannon-medence vízzel borítottságának változása a középső miocén végétől a kora pliocénig (magyar et al. 1999 nyomán módosítva)

A beltengert a hegységből lefutó folyók lassan töltögetik A Dunántúli-dombvidék és az Erdélyi medence a pliocén elejétől (4-5 millió év) nem süllyed tovább, így szárazulattá válik. A víz fokozatosan húzódik vissza

Pliocén emlék: - 3-6 millió éves bazaltvulkánosság Tapolcai-medence, Somló, Ság-hegy - 2 millió éves bazaltvulkánosság Nógrádi térség – Salgó, Somoskő

Pliocén korú a magyar kőolaj és földgáz vagyon nagy része És a Mátra-, Bükk-alja lignit is (Bükkábrány, Gyöngyösvisonta) Mátrai erőmű!

Vízhálózat kialakulása

Negyedidőszak - pleisztocén 2,4 millió éve már a Duna és Tisza őse megjelent a medencében, de futásuk eltért és sokat változott A hegységek és dombságok süllyedése megállt, a folyók a legerősebben lefelé mozgó területek felé folytak – kb. 50-60ezer éve váltott a Duna a szegedi irányról a Kalocsa-Baja irányba

Jégkorszakok Kb. 1 millió éve kezdődött éghajlatváltozás ritmusos – glaciális-interglaciális váltakozik Kárpát-medence tundra éghajlatú periglaciális terület A szél ezen körülmények között sodorta magával az aprózódott törmeléket és rakta le löszvidékeinken – Mezőföld, Bácska, Hajdúság, Dunántúli-dombság több területén

Az éghajlatváltozások következtében változó vízhozam miatt alakultak ki folyóink teraszai

Holocén - Jelenkor Kb. 10ezer éve felmelegedéssel kezdődött Kisebb éghajlatváltozások (száraz-nedves, melegebb-hűvösebb) zajlottak 4000 éve jelent meg az ember (Homo sapiens) Fontosabb emberelődök leletei

Magyarország földtani térképén a fiatal (negyedidőszaki) képződmények uralkodnak