A társadalmi struktúra, alakulat és a duális politikai rendszer Valóság, 2010/5: 1-24. o. alapján; az előadás szövege a MIDRA-ból letölthető Farkas Zoltán A társadalmi struktúra, alakulat és a duális politikai rendszer

A társadalmi struktúra, alakulat és a duális politikai rendszer A társadalmi helyzet, állapot és a rendi helyzet A társadalmi struktúra, a társadalmi és a rendi rétegződés A társadalmi szférák és a társadalmi alakulat A társadalmi alakulat típusai és a duális politikai rendszer

I. A társadalmi helyzet, állapot és a rendi helyzet 1. A társadalmi helyzet és állapot fogalma 2. A társadalmi helyzet típusai 3. A rendi helyzet fogalma és típusai

1. A társadalmi helyzet és állapot fogalma A) A társadalmi helyzet fogalma A társadalmi helyzet az adott egyén vagy csoport helyzete a társadalmi viszonyok rendszerében, amely magában foglalja egyrészt az érdekviszonyok rendszerében elfoglalt helyzetet, másrészt a társadalmi erőviszonyok rendszerében elfoglalt helyzetet.

1. A társadalmi helyzet és állapot fogalma B) A társadalmi állapot fogalma Az érdekérvényesítés mértékén azt értjük, hogy milyen mértékben valósulnak vagy valósultak meg az adott egyén érdekei, adott érdekek, vagy az érdekek adott összetevői vonatkozásában. Társadalmi állapotnak nevezzük általában az érdekérvényesítés mértékét, az adott társadalmi csoportban vagy társadalmi életszférában az egyén érdekeinek egészét figyelembe véve és másokhoz viszonyítva.

I. A társadalmi helyzet, állapot és a rendi helyzet 1. A társadalmi helyzet és állapot fogalma A) A társadalmi helyzet fogalma B) A társadalmi állapot fogalma 2. A társadalmi helyzet típusai A) A tipizálás szempontjai B) A tipikus társadalmi helyzetek 3. A rendi helyzet fogalma és típusai A) A rendi helyzet fogalma B) A rendi helyzet típusai

2. A társadalmi helyzet típusai A) A tipizálás szempontjai

A társadalmi helyzet típusai Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő erőviszonyok Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő érdekviszonyok Érdekazonosság, érdekegybeesés Ambivalens érdekviszony Érdekellentét Kiegyenlített (nagy erő) Hatalmi helyzet Erős tolerált helyzet Rivális helyzet Mérsékelten egyenlőtlen (közepes erő) Támogatott helyzet Közepes tolerált helyzet Korlátozott helyzet Nagymértékben egyenlőtlen (kis erő) Pártolt helyzet Gyenge tolerált helyzet Kiszolgáltatott helyzet

2. A társadalmi helyzet típusai A) A tipizálás szempontjai A hatalmi helyzetet kiemelve vonatkoztatási helyzetként, a különböző társadalmi helyzete-ket a társadalmi helyzet két összetevője szempontjából, egyrészt a hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő erőviszonyok, másrészt a hozzájuk fűződő érdekviszonyok szempontjá-ból tipizáljuk.

A társadalmi helyzet típusai Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő erőviszonyok Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő érdekviszonyok Érdekazonosság, érdekegybeesés Ambivalens érdekviszony Érdekellentét Kiegyenlített (nagy erő) Hatalmi helyzet Erős tolerált helyzet Rivális helyzet Mérsékelten egyenlőtlen (közepes erő) Támogatott helyzet Közepes tolerált helyzet Korlátozott helyzet Nagymértékben egyenlőtlen (kis erő) Pártolt helyzet Gyenge tolerált helyzet Kiszolgáltatott helyzet

A társadalmi állapot típusaiként megkülönböztetjük (1) a nagyon rossz, (2) a viszonylag rossz, (3) a közepes, (4) a viszonylag jó, és (5) a nagyon jó vagy kiváló állapot. A tipikus társadalmi helyzetek által meghatáro-zottan az adott társadalmi helyzetben lévő egyének bizonyos mértékben érvényesítik érdekeiket, és jobb vagy rosszabb társadalmi állapotot érnek el.

Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi helyzet Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi állapot Hatalmi helyzet Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés; Nagyon jó állapot Támogatott helyzet Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Viszonylag jó állapot Erős tolerált helyzet Pártolt helyzet Kielégítő mértékű érdekérvényesítés; Közepes állapot Közepes tolerált helyzet Gyenge tolerált helyzet Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés; Viszonylag rossz állapot Korlátozott helyzet Kiszolgáltatott helyzet Nagyon kismértékű érdekérvényesítés; Nagyon rossz állapot Rivális helyzet Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Közepes vagy viszonylag jó állapot

2. A társadalmi helyzet típusai B) A tipikus társadalmi helyzetek a) A hatalmi társadalmi helyzet A hatalmi helyzetben lévő egyén vagy csoport az adott társadalmi csoportban összességében kiemelkedő mértékű társadalmi erővel, és az egyének nagy részével szemben hatalommal rendelkezik. Ha több egyén van hatalmi helyzetben, a hatalmi helyzetben lévő egyének közötti erőviszonyok kiegyenlítettek, és elvileg azonossági társadalmi viszonyok fűzik őket össze.

A társadalmi helyzet típusai Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő erőviszonyok Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő érdekviszonyok Érdekazonosság, érdekegybeesés Ambivalens érdekviszony Érdekellentét Kiegyenlített (nagy erő) Hatalmi helyzet Erős tolerált helyzet Rivális helyzet Mérsékelten egyenlőtlen (közepes erő) Támogatott helyzet Közepes tolerált helyzet Korlátozott helyzet Nagymértékben egyenlőtlen (kis erő) Pártolt helyzet Gyenge tolerált helyzet Kiszolgáltatott helyzet

Az adott helyzet következményeként, a hatalmi helyzetben lévő egyén vagy csoport általában véve kiemelkedő mértékben érvényesíti érdekeit, és kiváló társadalmi állapotot ér el.

Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi helyzet Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi állapot Hatalmi helyzet Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés; Nagyon jó állapot Támogatott helyzet Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Viszonylag jó állapot Erős tolerált helyzet Pártolt helyzet Kielégítő mértékű érdekérvényesítés; Közepes állapot Közepes tolerált helyzet Gyenge tolerált helyzet Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés; Viszonylag rossz állapot Korlátozott helyzet Kiszolgáltatott helyzet Nagyon kismértékű érdekérvényesítés; Nagyon rossz állapot Rivális helyzet Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Közepes vagy viszonylag jó állapot

B) A tipikus társadalmi helyzetek b) A kiszolgáltatott társadalmi helyzet A kiszolgáltatott társadalmi helyzetben lévő egyének kis erőkkel rendelkeznek, hatalmi függésben vannak a hatalmi helyzetben lévő egyénnel vagy csoporttal szemben, és érdekeik ellentétesek a hatalmi helyzetben lévők érdekeivel.

A társadalmi helyzet típusai Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő erőviszonyok Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő érdekviszonyok Érdekazonosság, érdekegybeesés Ambivalens érdekviszony Érdekellentét Kiegyenlített (nagy erő) Hatalmi helyzet Erős tolerált helyzet Rivális helyzet Mérsékelten egyenlőtlen (közepes erő) Támogatott helyzet Közepes tolerált helyzet Korlátozott helyzet Nagymértékben egyenlőtlen (kis erő) Pártolt helyzet Gyenge tolerált helyzet Kiszolgáltatott helyzet

B) A tipikus társadalmi helyzetek b) A kiszolgáltatott társadalmi helyzet Az adott helyzet következményeként, a kiszolgáltatott helyzetben lévő egyének általában csak nagyon kismértékben érvényesítik érdekeiket, és nagyon rossz társadalmi állapotban vannak.

Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi helyzet Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi állapot Hatalmi helyzet Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés; Nagyon jó állapot Támogatott helyzet Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Viszonylag jó állapot Erős tolerált helyzet Pártolt helyzet Kielégítő mértékű érdekérvényesítés; Közepes állapot Közepes tolerált helyzet Gyenge tolerált helyzet Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés; Viszonylag rossz állapot Korlátozott helyzet Kiszolgáltatott helyzet Nagyon kismértékű érdekérvényesítés; Nagyon rossz állapot Rivális helyzet Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Közepes vagy viszonylag jó állapot

B) A tipikus társadalmi helyzetek c) A pártolt társadalmi helyzet A pártolt társadalmi helyzetben lévő egyének kis erőkkel rendelkeznek, hatalmi függésben vannak a hatalmi helyzetben lévő egyénnel vagy csoporttal szemben, és érdekeik azonosak vagy egybeesnek a hatalmi helyzetben lévők érdekeivel.

A társadalmi helyzet típusai Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő erőviszonyok Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő érdekviszonyok Érdekazonosság, érdekegybeesés Ambivalens érdekviszony Érdekellentét Kiegyenlített (nagy erő) Hatalmi helyzet Erős tolerált helyzet Rivális helyzet Mérsékelten egyenlőtlen (közepes erő) Támogatott helyzet Közepes tolerált helyzet Korlátozott helyzet Nagymértékben egyenlőtlen (kis erő) Pártolt helyzet Gyenge tolerált helyzet Kiszolgáltatott helyzet

B) A tipikus társadalmi helyzetek c) A pártolt társadalmi helyzet A pártolt helyzetben lévő egyének a hatalmi helyzetben lévő egyénhez vagy csoporthoz fűződő azonossági vagy egybeesési érdekviszonyokból eredően kielégítő mértékben érvényesítik érdekeiket, és közepes társadalmi állapotban vannak.

Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi helyzet Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi állapot Hatalmi helyzet Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés; Nagyon jó állapot Támogatott helyzet Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Viszonylag jó állapot Erős tolerált helyzet Pártolt helyzet Kielégítő mértékű érdekérvényesítés; Közepes állapot Közepes tolerált helyzet Gyenge tolerált helyzet Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés; Viszonylag rossz állapot Korlátozott helyzet Kiszolgáltatott helyzet Nagyon kismértékű érdekérvényesítés; Nagyon rossz állapot Rivális helyzet Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Közepes vagy viszonylag jó állapot

B) A tipikus társadalmi helyzetek d) A közepes tolerált társadalmi helyzet A közepes tolerált társadalmi helyzetben lévő egyének közepes erőkkel rendelkeznek a hatalmi helyzetben lévő egyénnel vagy csoporttal szemben, és a hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő érdekviszonyaik ambivalens viszonyok.

A társadalmi helyzet típusai Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő erőviszonyok Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő érdekviszonyok Érdekazonosság, érdekegybeesés Ambivalens érdekviszony Érdekellentét Kiegyenlített (nagy erő) Hatalmi helyzet Erős tolerált helyzet Rivális helyzet Mérsékelten egyenlőtlen (közepes erő) Támogatott helyzet Közepes tolerált helyzet Korlátozott helyzet Nagymértékben egyenlőtlen (kis erő) Pártolt helyzet Gyenge tolerált helyzet Kiszolgáltatott helyzet

B) A tipikus társadalmi helyzetek d) A közepes tolerált társadalmi helyzet A közepes tolerált helyzetű egyének – egyrészt közepes erejükből, másrészt az ambivalens érdekviszonyokból eredően – általában kielégítő mértékben érvényesítik érdekeiket, és közepes társadalmi állapotban vannak.

Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi helyzet Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi állapot Hatalmi helyzet Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés; Nagyon jó állapot Támogatott helyzet Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Viszonylag jó állapot Erős tolerált helyzet Pártolt helyzet Kielégítő mértékű érdekérvényesítés; Közepes állapot Közepes tolerált helyzet Gyenge tolerált helyzet Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés; Viszonylag rossz állapot Korlátozott helyzet Kiszolgáltatott helyzet Nagyon kismértékű érdekérvényesítés; Nagyon rossz állapot Rivális helyzet Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Közepes vagy viszonylag jó állapot

B) A tipikus társadalmi helyzetek e) A rivális társadalmi helyzet A rivális társadalmi helyzetben lévő egyének nagy erőkkel rendelkeznek a hatalmi helyzetben lévő egyénnel vagy csoporttal szemben, köztük és a hatalmi helyzetben lévők között az erőviszonyok kiegyenlítettek, és érdekeik ellentétesek a hatalmi helyzetben lévők érdekeivel.

A társadalmi helyzet típusai Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő erőviszonyok Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő érdekviszonyok Érdekazonosság, érdekegybeesés Ambivalens érdekviszony Érdekellentét Kiegyenlített (nagy erő) Hatalmi helyzet Erős tolerált helyzet Rivális helyzet Mérsékelten egyenlőtlen (közepes erő) Támogatott helyzet Közepes tolerált helyzet Korlátozott helyzet Nagymértékben egyenlőtlen (kis erő) Pártolt helyzet Gyenge tolerált helyzet Kiszolgáltatott helyzet

A rivális helyzetben lévő egyének elvileg általában a hatalmi helyzetben lévőkhöz hasonló mértékben érvényesítik érdekeiket, és hasonló társadalmi állapotban vannak. A valóságos viszonyok egészét figyelembe véve, a rivális helyzetben lévők általában kielégítő-, vagy viszonylag nagymértékben érvényesítik érdekeiket, és közepes vagy viszonylag jó társadalmi állapotban vannak.

Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi helyzet Érdekérvényesítés mértéke Társadalmi állapot Hatalmi helyzet Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés; Nagyon jó állapot Támogatott helyzet Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Viszonylag jó állapot Erős tolerált helyzet Pártolt helyzet Kielégítő mértékű érdekérvényesítés; Közepes állapot Közepes tolerált helyzet Gyenge tolerált helyzet Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés; Viszonylag rossz állapot Korlátozott helyzet Kiszolgáltatott helyzet Nagyon kismértékű érdekérvényesítés; Nagyon rossz állapot Rivális helyzet Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés; Közepes vagy viszonylag jó állapot

A társadalmi helyzet típusai Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő erőviszonyok Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő érdekviszonyok Érdekazonosság, érdekegybeesés Ambivalens érdekviszony Érdekellentét Kiegyenlített (nagy erő) Hatalmi helyzet Erős tolerált helyzet Mérsékelten egyenlőtlen (közepes erő) Támogatott helyzet Közepes tolerált helyzet Korlátozott helyzet Nagymértékben egyenlőtlen (kis erő) Pártolt helyzet Gyenge tolerált helyzet Kiszolgáltatott helyzet

I. A társadalmi helyzet, állapot és a rendi helyzet 1. A társadalmi helyzet és állapot fogalma A) A társadalmi helyzet fogalma B) A társadalmi állapot fogalma 2. A társadalmi helyzet típusai A) A tipizálás szempontjai B) A tipikus társadalmi helyzetek 3. A rendi helyzet fogalma és típusai A) A rendi helyzet fogalma B) A rendi helyzet típusai

3. A rendi helyzet fogalma és típusai A) A rendi helyzet fogalma Rendi helyzetnek nevezzük a kifejezett értékek alapján feltételezett általános intézményes szabályrendszerben az adott egyén vagy csoport által elfoglalható intézményes helyzethez képest az adott egyén vagy csoport valóságos intézményes helyzetét, illetve a két helyzet közötti eltérést, a szubjektum érdekeire vonatkoztatva.

A rendi helyzet meghatározásához a következő három lépésben jutunk el: Feltételezünk egy általános érvényű intézmé-nyes szabályrendszert, amely az egyének adott körében egyaránt érvényes valamennyi egyénre. Felmérjük, hogy az egyes egyénekkel vagy csoportokkal szemben a valóságban milyen intézményes szabályok vannak érvényben; és megállapítjuk, hogy a valóságban érvényben lévő intézményes szabályok mennyiben térnek el az előfeltételezett szabályrendszertől. Az előfeltételezett intézményes szabályok és a valóságban érvényben lévő, illetve a valóságban érvényesülő intézményes szabályok között tapasztalható eltéréseket az egyes egyének, illetve csoportok érdekeire vonatkoztatjuk.

3. A rendi helyzet fogalma és típusai B) A rendi helyzet típusai a) A privilegizált rendi helyzet b) A degradált rendi helyzet c) A normativált rendi helyzet

3. A rendi helyzet fogalma és típusai B) A rendi helyzet típusai Privilegizált rendi helyzetben vannak azok az egyének vagy csoportok, akikre nézve az érvényben lévő intézményes szabályrendszer az előfeltételezett általános szabályrendszer-hez képest érdekeik irányában tér el, különös előnyök révén kedvezőbb körülményeket teremtve érdekeik érvényesítéséhez.

2. ábra: A rendi helyzetek típusai

B) A rendi helyzet típusai Degradált rendi helyzetben vannak azok az egyének vagy csoportok, akikre nézve az érvényben lévő intézményes szabályrendszer az előfeltételezett általános szabályrendszer-hez képest érdekeikkel ellentétes irányba tér el, hátrányos megkülönböztetések révén kedvezőtlenebb körülményeket teremtve érdekeik érvényesítéséhez.

2. ábra: A rendi helyzetek típusai

B) A rendi helyzet típusai Normativált rendi helyzetben vannak azok az egyének vagy csoportok, akikre nézve az érvényben lévő intézményes szabályok összességükben hasonlóan előnyös vagy hátrányos körülményeket teremtenek érdekeik érvényesítéséhez, mint amilyen körülményeket az előfeltételezett általános szabályrendszer teremtene számukra.

2. ábra: A rendi helyzetek típusai

II. A társadalmi struktúra, a társadalmi és a rendi rétegződés 1. A társadalmi osztályok és a társadalmi struktúra 2. A társadalmi és a rendi rétegződés

1. A társadalmi osztályok és a társadalmi struktúra A) A társadalmi osztály fogalma Társadalmi osztálynak nevezzük az adott társadalomban lényegében hasonló társadalmi helyzetben lévő egyének összességét. Elvileg a korábban tárgyalt tipikus társadalmi helyzeteknek megfelelő társadalmi osztályokat különböztethetjük meg egymástól.

1. A társadalmi osztályok és a társadalmi struktúra B) A társadalmi struktúra fogalma A társadalmi struktúra a társadalmi osztályok, és az adott osztályok közötti tipikus társadalmi viszonyok sajátos összessége. A társadalmi struktúra fogalma tehát leegyszerű-sítve fejezi ki az adott társadalom tagjainak a társadalmi viszonyait és társadalmi helyzeteit, kiemelve a tipikusnak tekinthető viszonyokat és helyzeteket .

2. ábra: A társadalmi struktúra, kiemelve egyes osztályok közötti viszonyokat Pártolt osztály Gyenge tolerált osztály Kiszolgáltatott osztály Közepes tolerált osztály Támogatott osztály Korlátozott osztály Hatalmi osztály Erős tolerált osztály + –

1. A társadalmi osztályok és a társadalmi struktúra C) A társadalmi struktúra és a társadalmi hálózatok A társadalmi struktúra által meghatározottan az adott társadalomban jellemzően kialakul egyrészt a hatalmi társadalmi hálózat, másrészt a hűségi társadalmi hálózat .

3. ábra: A társadalmi struktúra és a legfőbb társadalmi hálózatok Közepes tolerált Támogatott Korlátozott Hatalmi Erős tolerált Rivális Gyenge tolerált Pártolt Kiszolgáltatott Hatalmi hálózat Hűségi hálózat

2. A társadalmi és a rendi rétegződés A) A társadalmi helyzetrétegződés és állapotrétegződés A társadalmi állapotréteg a hasonlóan jó vagy rossz társadalmi állapotban lévő egyé-nek összessége; a társadalmi állapot-rétegződés az állapotrétegek társadalmi egyenlőtlenségek szerinti rangsora. A társadalmi struktúra – a következőkben tárgyalandó rendi rétegződéssel összefüggés-ben – alapvetően meghatározza a társadalmi állapotrétegződést .

2. A társadalmi és a rendi rétegződés B) A rendi rétegek és a rendi rétegződés A rendi réteg a hasonló rendi helyzetben lévő egyének összessége. A privilegizált rendi réteg a privilegizált rendi helyzetben lévő egyének összessége; a degradált rendi réteg a degradált rendi helyzetben lévő egyének összessége; a normativált rendi réteg a nor-mativált rendi helyzetben lévő egyének összessége. A rendi rétegződés a rendi rétegek – a privilegizált, a normativált és a degradált rétegek – rangsora, tehát ilyen értelemben a rendi rétegződés a társadalmi struktúra normatív metszete.

2. A társadalmi és a rendi rétegződés B) A rendi rétegek és a rendi rétegződés Az adott társadalmi intézmények által megha-tározott társadalmi struktúra történetileg maga is alakítja a társadalmi intézményeket, és hosszabb távon kialakítja az adott struktúrá-nak megfelelő rendi rétegződést. A társadalmi helyzet, illetve a társadalmi osztályhelyzet alapvetően meghatározza azt, hogy az adott helyzetben levők, illetve az adott társadalmi osztály tagjai milyen valószínűség-gel kerülhetnek a különböző rendi rétegekbe.

4. ábra: A társadalmi struktúra és a rendi rétegződés összefüggése Közepes tolerált Erős tolerált Gyenge toler. Hatalmi Támogatott Pártolt Korlátozott Rivális Kiszolgáltatott Privilegizált réteg Degradált réteg

2. A társadalmi és a rendi rétegződés B) A rendi rétegek és a rendi rétegződés A rendi rétegződés fő következményei: (1) a társadalom teljesítőképességének a romlása, (2) társadalmi állapotbeli egyenlőtlenségek növekedése, (3) a társadalmi struktúra merevsége, (4) az előítéletek jelentősebb kialakulása.

III. A társadalmi szférák és a társadalmi alakulat 1. A mindennapi élet és a politikai élet szférája 2. A társadalmi alakulat fogalma és funkciója

1. A mindennapi élet és a politikai élet szférája A) A mindennapi társadalmi élet szférája Mindennapi társadalmi életnek nevezzük az adott társadalmi intézmények által létrehozott társadalmi viszonyok által meghatározott, és az adott intézményekre nem ható társadalmi cselekvések és -jelenségek összességét.

1. A mindennapi élet és a politikai élet szférája B) A politikai társadalmi élet szférája a) A politikai élet szférájának fogalma Politikai életnek nevezzük a társadalmi intéz-mények kialakítására irányuló cselekvések összességét. A politikai élet szférájának nevezzük az emberi életnek azt a szféráját, amelyben a politikai cselekvések, tehát a társadalmi intézmények kialakítására irányuló cselekvések a tipikusak.

1. A mindennapi élet és a politikai élet szférája A társadalmi-politikai viszonyok olyan érdekviszonyok és erőviszonyok, amelyek a társadalmi intézmények létrehozására irányuló cselekvési lehetőségekből és képességekből épülnek fel.

1. A mindennapi élet és a politikai élet szférája B) A politikai társadalmi élet szférája b) A politikai viszonyok típusai A monista politikai viszonyokban hatalmi viszonyokat találunk, és így alapvetően egy adott egyén vagy csoport hozza létre a társadalom tagjaira nézve érvényes társadalmi intézményeket. A monista politikai viszonyok tulajdonképpen a mindennapi társadalmi viszonyokat tükrözik, illetve nem válik külön a mindennapi élet és a politikai élet szférája. .

1. A mindennapi élet és a politikai élet szférája B) A politikai társadalmi élet szférája b) A politikai viszonyok típusai A pluralista politikai viszonyokban az erőviszonyok közel kiegyenlítettek, vagy ha egyenlőtlenek is, nincsenek bennük hatalmi viszonyok. A pluralista politikai intézmény-rendszer egyfelől lehetővé teszi az érdekek politikai érdekek formájában történő megjele-nését, másfelől megakadályozza azt, hogy a mindennapi társadalmi életben kialakult erők és erőviszonyok a politikai erőviszonyokban tükröződjenek .

2. A társadalmi alakulat fogalma és funkciója A) A társadalmi alakulat fogalma A társadalmi alakulat a társadalom átfogó szerveződési formája, amely magában foglalja egyrészt a mindennapi társadalmi élet társa-dalmi struktúráját, másrészt a politikai élet társadalmi struktúráját, valamint a mindennapi társadalmi struktúra politikai társadalmi struktúrában történő leképeződésének a formáját és mértékét.

5. ábra: A társadalmi alakulat (2) (1) Mindennapi társadalmi élet szférája Politikai élet szférája Társadalmi intézmények Mindennapi társadalmi élet társadalmi struktúrája Politikai társadalmi struktúra Politikai intézmények Forradalom Meghatározó hatás Történeti meghatározó hatás Nem intézményes hatás (3)

2. A társadalmi alakulat fogalma és funkciója B) A társadalmi alakulat funkciója Egyrészt a politikai struktúra meghatározza, hogy történetileg milyen társadalmi intézmé-nyek alakulnak ki a mindennapi társadalmi élet szférájára érvényesen; ezáltal történetileg meghatározza a mindennapi társadalmi viszonyokat és a társadalmi struktúrát .

5. ábra: A társadalmi alakulat (2) (1) Mindennapi társadalmi élet szférája Politikai élet szférája Társadalmi intézmények Mindennapi társadalmi élet társadalmi struktúrája Politikai társadalmi struktúra Politikai intézmények Forradalom Meghatározó hatás Történeti meghatározó hatás Nem intézményes hatás (3)

2. A társadalmi alakulat fogalma és funkciója B) A társadalmi alakulat funkciója Másrészt a mindennapi társadalmi struktúra és a politikai intézmények együtt határozzák meg a politikai struktúrát, és ezáltal a társadalom egyes tagjainak és csoportjainak a politikai magatartását .

5. ábra: A társadalmi alakulat (2) (1) Mindennapi társadalmi élet szférája Politikai élet szférája Társadalmi intézmények Mindennapi társadalmi élet társadalmi struktúrája Politikai társadalmi struktúra Politikai intézmények Forradalom Meghatározó hatás Történeti meghatározó hatás Nem intézményes hatás (3)

2. A társadalmi alakulat fogalma és funkciója B) A társadalmi alakulat funkciója Harmadrészt, autonóm társadalmat és a politikai intézmények intézményes alakítását feltétezve – azaz külső hatásoktól és forrada-lomtól eltekintve –, történetileg a politikai társadalmi viszonyok alakítják, illetve a politikai társadalmi struktúra határozza meg a politikai intézményeket .

5. ábra: A társadalmi alakulat (2) (1) Mindennapi társadalmi élet szférája Politikai élet szférája Társadalmi intézmények Mindennapi társadalmi élet társadalmi struktúrája Politikai társadalmi struktúra Politikai intézmények Forradalom Meghatározó hatás Történeti meghatározó hatás Nem intézményes hatás (3)

2. A társadalmi alakulat fogalma és funkciója B) A társadalmi alakulat funkciója A mindennapi társadalmi struktúra és a politikai struktúra elvileg hosszú távon megfelel egymásnak, a két struktúra egyensúlyban van egymással. Közvetlenül főleg az állami-politikai intézmények formálása révén lehet tudatosan formálni a társadalmi alakulat egészét .

5. ábra: A társadalmi alakulat (2) (1) Mindennapi társadalmi élet szférája Politikai élet szférája Társadalmi intézmények Mindennapi társadalmi élet társadalmi struktúrája Politikai társadalmi struktúra Politikai intézmények Forradalom Meghatározó hatás Történeti meghatározó hatás Nem intézményes hatás (3)

IV. A társadalmi alakulat típusai és a duális politikai rendszer 2. Az egységes és a duális politikai rendszer

1. A társadalmi alakulat típusai A társadalmi alakulat négy fő típusa: a monista alakulat, a félmonista alakulat, a félpluralista alakulat a pluralista alakulat

1. A társadalmi alakulat típusai A) A félmonista társadalmi alakulat

6. ábra: A félmonista társadalmi alakulat Privilegizált réteg Degradált réteg Társadalmi intézmények Közepes tolerált Erős tolerált Gyenge tolerált Hatalmi Támogatott Korlátozott Kiszolgáltatott Pártolt

1. A társadalmi alakulat típusai A) A félmonista társadalmi alakulat A félmonista társadalmi alakulatban tulajdonképpen monista politikai viszonyokat találunk, de nem önmagában a hatalmi osztály, hanem a szélesebb körben szerveződő hatalmi társadalmi hálózat rendelkezik a politikai hatalommal .

6. ábra: A félmonista társadalmi alakulat Privilegizált réteg Degradált réteg Társadalmi intézmények Közepes tolerált Erős tolerált Gyenge tolerált Hatalmi Támogatott Korlátozott Kiszolgáltatott Pártolt

1. A társadalmi alakulat típusai A) A félmonista társadalmi alakulat A félmonista alakulatnak megfelelő társadalom politikai struktúrájának megfelelő társadalmi struktúra összetett, a rivális társadalmi osztály kivételével valamennyi tipikus társadalmi helyzetnek megfelelő társadalmi osztály megtalálható benne .

6. ábra: A félmonista társadalmi alakulat Privilegizált réteg Degradált réteg Társadalmi intézmények Közepes tolerált Erős tolerált Gyenge tolerált Hatalmi Támogatott Korlátozott Kiszolgáltatott Pártolt

1. A társadalmi alakulat típusai A) A félmonista társadalmi alakulat A félmonista alakulatnak megfelelő társada-lomban viszonylag nagy arányban vannak jelen a középrétegek, azaz olyan társadalmi osztályok, amelyek tagjai a társadalmi állapot-rétegződésben a középső társadalmi állapo-tokat foglalják el. Szükségszerűen kialakul a rendi rétegződés, de a normativált rendi réteg aránya jelentős .

6. ábra: A félmonista társadalmi alakulat Privilegizált réteg Degradált réteg Társadalmi intézmények Közepes tolerált Erős tolerált Gyenge tolerált Hatalmi Támogatott Korlátozott Kiszolgáltatott Pártolt

1. A társadalmi alakulat típusai B) A félpluralista társadalmi alakulat A félpluralista társadalmi alakulat politikai életének szféráját a pluralista politikai viszo-nyok jellemzik, amelyekben az érdekviszonyok szerinti különböző osztályok közötti erőviszo-nyok közel kiegyenlítettek .

7. ábra: A félpluralista társadalmi alakulat (Kiszolgáltatott) (Korlátozott) Erős tolerált Közepes tolerált Gyenge tolerált Hatalmi Támogatott Pártolt Rivális Tolerált Politikai élet szférája Társadalmi intézmények Mindennapi társadalmi élet szférája

1. A társadalmi alakulat típusai B) A félpluralista társadalmi alakulat A félpluralista alakulatnak megfelelő társada-lom struktúrája a félmonista társadalom struk-túrájához képest kevésbé differenciált, az erőviszonyok szempontjából is, de különösen az érdekviszonyok szempontjából. A félplu-ralista társadalom struktúrája tipikusan hatal-mi, támogatott, pártolt és különböző szintű tolerált társadalmi helyzetekből épül fel .

7. ábra: A félpluralista társadalmi alakulat (Kiszolgáltatott) (Korlátozott) Erős tolerált Közepes tolerált Gyenge tolerált Hatalmi Támogatott Pártolt Rivális Tolerált Politikai élet szférája Társadalmi intézmények Mindennapi társadalmi élet szférája

1. A társadalmi alakulat típusai B) A félpluralista társadalmi alakulat A félpluralista alakulatnak megfelelő társada-lomban a félmonista társadalomhoz képest kisebbek a társadalmi egyenlőtlenségek; és ilyen társadalomban elvileg nem alakulhat ki rendi rétegződés.

7. ábra: A félpluralista társadalmi alakulat (Kiszolgáltatott) (Korlátozott) Erős tolerált Közepes tolerált Gyenge tolerált Hatalmi Támogatott Pártolt Rivális Tolerált Politikai élet szférája Társadalmi intézmények Mindennapi társadalmi élet szférája

1. A társadalmi alakulat típusai B) A félpluralista társadalmi alakulat A félpluralista társadalmi alakulat kialakulásának akadályai: (1) A demokratikus politikai intézményrendszer belső ellentmon-dása. (2) A társadalom tagjainak széles köré-ben a politikai életben való részvételre tipiku-san az elhárító beállítottság jellemző. (3) „Az oligarchia vastörvénye.” (4) A hatalmi osztály által a hűségi társadalmi hálózat és a rendi rétegződés kialakítása révén a társadalom megosztása .

2. Az egységes és a duális politikai rendszer A) Az egységes politikai rendszer Az egységes politikai rendszer az általunk képviselt elméleti felfogás szerint elvileg is csak arra lehet alkalmas, hogy általában az előnyösebb társadalmi helyzetű osztályok, és főleg a hatalmi hálózat politikai érdekeinek az érvényesítését szolgálja, és csak ezen érde-keknek alárendelve nyújt aktuális lehetőséget a hátrányosabb helyzetű osztályok politikai érdekeinek az érvényesítésére .

2. Az egységes és a duális politikai rendszer A) Az egységes politikai rendszer A kifejezetten és látszólag demokratikus egységes politikai rendszer valójában oligar-chikus működésének főbb okai a pártok vonat-kozásában: (1) A gyűjtőpártok szerepe. (2) A nyilvánosság és a tömegközlési eszközök szerepe. (3) A politikusok hálózati tagsága. (4) A hűségi társadalmi hálózat kialakulása .

2. Az egységes és a duális politikai rendszer B) A duális politikai rendszer utópiája Az utópia a társadalom alapvető átalakítására vonatkozó olyan elképzelés, amelyben adott értékekre vonatkoztatva főleg a kívánatosság tükröződik, és amelyben a megvalósíthatóság és a valóságos körülmények közötti működő-képesség tisztázatlan .

8. ábra: A duális politikai rendszer Erős tolerált Gyenge tolerált Hatalmi Támogatott Pártolt Korlátozott Kiszolgáltatott Közepes tolerált Felső politikai osztály Alsó politikai osztály Társadalmi intézmények (jog) Felső osztály pártjai Alsó osztály pártjai Felsőház: felső osztály parla- menti pártjai Alsóház: alsó osztály parla- menti pártjai Duális döntési eljárás

2. Az egységes és a duális politikai rendszer B) A duális politikai rendszer utópiája A duális politikai rendszer kialakításának leg-főbb vonásai: (1) A felső és az alsó politikai osztály kialakítása. (2) Az elkülönült pártrend-szer kialakítása. (3) A felsőház és az alsóház kialakítása. (4) A duális döntési eljárás kialakítása.

8. ábra: A duális politikai rendszer Erős tolerált Gyenge tolerált Hatalmi Támogatott Pártolt Korlátozott Kiszolgáltatott Közepes tolerált Felső politikai osztály Alsó politikai osztály Társadalmi intézmények (jog) Felső osztály pártjai Alsó osztály pártjai Felsőház: felső osztály parla- menti pártjai Alsóház: alsó osztály parla- menti pártjai Duális döntési eljárás

2. Az egységes és a duális politikai rendszer B) A duális politikai rendszer utópiája A duális politikai rendszer és a társadalmi alakulat: Feltételezésünk szerint a duális politikai rendszernek megfelelő politikai struktúra idővel kialakítja az adott politikai struktúrának megfelelő mindennapi társadalmi viszonyokat és társadalmi struktúrát .

8. ábra: A duális politikai rendszer Erős tolerált Gyenge tolerált Hatalmi Támogatott Pártolt Korlátozott Kiszolgáltatott Közepes tolerált Felső politikai osztály Alsó politikai osztály Társadalmi intézmények (jog) Felső osztály pártjai Alsó osztály pártjai Felsőház: felső osztály parla- menti pártjai Alsóház: alsó osztály parla- menti pártjai Duális döntési eljárás

2. Az egységes és a duális politikai rendszer B) A duális politikai rendszer utópiája A duális politikai rendszer megvalósításával bizonyos mértékben a félpluralista társadalmi alakulathoz közelíthető az adott társadalom, ennek eredményeként a társadalmi és a rendi egyenlőtlenségek jelentős csökkentésével és a társadalmi hatékonyság javításával.

A társadalmi struktúra, alakulat és a duális politikai rendszer Valóság, 2010/5: 1-24. o. alapján Farkas Zoltán A társadalmi struktúra, alakulat és a duális politikai rendszer