Szakértés/szaktanácsadás módszertana Balatonvilágos 2. szemeszter

A szakértés/ szaktanácsadás módszertana tréning célja (1) a szakértői/vizsgaelnöki és szaktanácsadói tevékenység jelentőségének megismerése, (2) a jelenleg hatályban lévő jogszabályok ismerete és problémamegoldásban való alkalmazása,

(3) a szakértői és szaktanácsadói tevékenység azonosságainak és különbségeinek megismerése, (4) a szakértői és szaktanácsadói tevékenység módszereinek alkalmazása a csoportfoglalkozáson, (5) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvénnyel és végrehajtási rendelettel összhangban kiadásra kerülő szakértői/vizsgaelnöki rendelet koncepciójának megismerése,

(6) szaktanácsadói feladatok vélelmezése (a rendelet kiadása után megismerése), mivel az új törvény szerint ismét egységes szempontok szerinti pedagógiai-szakmai ellenőrzés megvalósulását tervezik a nevelési-oktatási intézményekben, majd ezt követően segítséget kívánnak nyújtani a rászoruló intézményeknek.

A tréningen használt módszerek Előadás Csoportmunka Esettanulmányok megbeszélése

Legfontosabb jogszabályok 2. sz tankönyv, 2., 5. fejezet 1993. évi LXXIX. törvény közoktatásról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. Rendelet 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről

38/2009.(XII.29.) OKM rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről 10/1994. (V.13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról 8/2010. (III.2.) OKM rendelet a szakmai szolgáltatásról

A felügyeletről XVI. század: a felügyelet iránti igény megjelenése az intézményes nevelés érdekében Ratio Educationis: a közoktatás első átfogó szabályozása (Első magyar pedagógiai könyv) A nevelési intézmények felügyeletének megszervezése és irányítása (18025/1884. VKM sz. rendelet, ezt módosító 10902/1892. rendelet)

Első irányítási dokumentum, az utasítás (rendelet) a felügyeletnek kettős jelentőséget határoz meg: fejleszteni az intézmények tevékenységét „felfelé” történő tájékoztatás. A rendelet előírta: a tanítás eredményének vizsgálatát, a tantervi fegyelmet (utasítások betartását), a tanári munka vizsgálatának fontosságát. (Eötvös József, Trefort Ágoston, Wlassics Gyula-féle felügyeleti szabályozások.)

1900 elején alakult ki az iskolalátogatók intézménye (igazgatók szakfelügyelői megbízást is kaptak) Az 1935. évi törvény megteremtette az egységes tanügy-igazgatási felügyeleti rendszert. A felügyeleti tevékenységet gyakorló pedagógusok (tanítók, tanárok, igazgatók) végezték, kész szempontok szerint vizsgálódtak.

A felügyelet 1951-ben 3. 4. 5. Szint Általános iskola Középiskola 1. Közoktatási miniszter 2. Ált. iskolai központi tan.felügyelő Középiskolai központi tan.felügyelő Tantárgyi szakelőadók (a Közoktatási Minisztériumban) 3. Tantárgyi szakfelügyelők minisztériumi állományba (szakfelügyeleti körzetenként) 4. Megyei ált. iskolai tan.felügyelő Megyei középiskolai ált. tan.felügyelő 5. Járási ált. iskolai tan.felügyelő

1957-től a középiskolák felügyeletét a középiskolai megyei tan 1957-től a középiskolák felügyeletét a középiskolai megyei tan.felügyelők és megyei, miniszteri szakfelügyelők végzik (Felügyelő utasítási joga!) Általános iskolai tan.felügy.: járási-megyei szakfelügyelő Középiskolai szakfelügy.: megyei irányítású 1972-ben a szakfelügyelet utasítási jogát eltörölték!

- 1983-ban megalakultak a Pedagógiai Intézetek - Szakfelügyelet működést segítő, ellenőrző, fejlesztő szakfelügyelet lett. - A 80-as évek második felére sem az ellenőrző, sem a tanácsadó felügyeletre nem volt szükség, a fejlesztő felügyelet lépett elő.

Az irányítás, ellenőrzés, értékelés új rendszerének kialakulása és működése 1985. I. törvény tovább erősítette az iskolák szakmai önállóságát, a felügyelő helyett szaktanácsadó elnevezés kerül bevezetésre. A szaktanácsadó olyan magas fokú képzettséggel rendelkező szakember, aki elsősorban fejlesztő, segítő, továbbképző feladatokat lát el az iskolában. Az 1990-es önkormányzati törvény bevezetése: megszüntette az államigazgatási szervek alárendeltségi viszonyát, a helyi települések függését a megyétől, valamennyi oktatási intézmény fenntartója a település önkormányzata lett.

A 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a szakmai munka kétféle ellenőrzését hozta létre: belső ellenőrzés (ig. hatáskör) külső ellenőrzés (pl. szakértő)

A szakértői tevékenység Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról elkülöníti egymástól a szaktanácsadást (szolgáltatást nyújt), szakértést (ellenőrzést végez). A szakértő független a fenntartótól, intézménytől. A szakértő külső ellenőrzési funkciója a belső folyamatokról.

A szakértő igénybe vehető: vezetői pályázatok értékelésénél, alternatív szakmai programok akkreditációjánál, pedagógiai programok, helyi tantervek értékelésénél, intézmények átszervezésénél, minőségirányítási programok értékelésénél.

Szakértői szakterületek: tanügy-igazgatási, szervezet- és minőségfejlesztési, pedagógiai értékelési, mérés-értékelési, akkreditációs (ped. továbbképzés, tankönyv, tanterv), esélyegyenlőségi, nemzeti és etnikai kisebbségi, szakmai, közoktatási fejlesztési támogatások szakértője.