Vadgerle

Vadgalambok Arany János, Petófi Sándor verseiben szerepel, hogy a hím fáradhatatlanul udvarol

A vadgerle  Észak-Írország , Észak-Anglia , Skandinávia, Finnország és Izlandkivételével egész Európában költ. Előfordul Délnyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában is. A Szaharától délre eső szavannákon telel át (élelmiszer hiány) Mediterrán madárvadászat nagy veszteséggel jár áprilisban visszaszáll északra.

Fészek építés (május, június) Közös anyaggyűjtés, a tojó építi, hevenyszett Forgalmas helyeken, 6-7 m Nyugalmas, erdőszéli bokrosba, 2m 2 fehér tojás, közös kotlás, közös begytejes táplálás 14-16 nap után Felfedezés veszélyes

Vonuló madár Gyommagvakkal táplálkozik Napraforgó közepéből eszi ki a szemeket

Nyitott társas kapcsolat Párok 5-10 m építik fészküket Kisebb telepeket alkotnak (populációk) Zavarásra érzékeny Politípikus faj Élőhelyei megfogyatkoztak 50 ezer Ft Magyarországon 150-100 ezer pár

Hajnalmadár Verébalkatú, csuszkaféle Falmászó fakusz (Földi János) 17-18 cm Nagy fehér evezőtollak

„tui” Dél-Európa magas sziklás hegységeiben, a Kárpátokban, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban a Himaláján, Kína nyugati részén és Mongóliában fészkel. Sziklafalakon él. Magyarországon ritka vendég szeptembertől októberig. A legtöbbször a Bükk hegységben észlelték.(Bakony, Esztergom,

Életmódja Sziklák között keresi rovarokból, százlábúakból, pókokból és azok petéiből álló táplálékát. Ősszel alacsonyabb fekvésű helyekre vonul. Vertikális és horizontális vonuló (3000m)

Szaporodása Függőleges sziklafalak repedéseibe készíti fűszálakból és mohából laza szerkezetű fészkét. Szőrszálakkal, tollakkal béleli. Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken 18-19 napig kotlik. A fiókák 21-23 nap után válnak röppképessé Végleges tollruháig a revírben maradnak

Vándorsólyom Angola és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti madara 2018 év madara. a sólyomfélék családjának az egyik legnagyobb elterjedési területtel rendelkező képviselője

Kárpát-medencei állománya A vándorsólyom magyarországi állománya az 1930-as években 40–50 pár lehetett. Legkedveltebb költőterületei közé tartozott a Bükk-vidék, a Zempléni-hegység, ezen felül a Dunakanyar és tágabb térsége: a Pilis, a Börzsöny és a Gerecse. 1950-ben 19 párra becsülték az országos állományt, de csak néhány párnál találtak fiókákat. Az állomány csökkenésében ekkor a fészkek kifosztása is jelentős szerepet játszott. Az Európai Természetvédelmi Bizottság 1973-ban, Strasbourgban tartott ülésén készült jelentésében megállapította, hogy a világállomány csökkenését a környezetben tartósan felhalmozódó, szintetikus rovarirtó szerek, főleg a DDT bevezetése okozta.

Élőhelye, költése Tipikus költőhelyei a sziklapárkányok, de nagyobb elhagyott fészkeket is elfoglalhat, fészket nem épít. A tojó 2-5 tojást rak, a fiókák 28-29 nap alatt kelnek ki, és 6-7 hetes korban hagyják el a fészket. Kezdetben még nem tudnak magukról gondoskodni, szüleiktől lesik el a vadászat fortélyait. A vándorsólymot tartják a leggyorsabb madárnak, hihetetlen gyorsan csapnak le zsákmányukra. Nagy magasságból zuhanórepüléssel közelíti meg prédáját, melyet rendszerint már a levegőben elkap vagy pedig egy erős rúgással leterít a földre. Tápláléka szinte kizárólag madarakból áll, elsősorban galambokból.

Megtámadja Kerceréce

Vándorsólyom zsoldosai Uhu Nyest Nyuszt

Összehasonlítás vg H Vs galamb Veréb,csuszka sólyom Magevő, kicsi kúpos csőr Rovarevő, hosszú csőr Madarakkal, kampós csőr költöző vándorló 2 fehér tojás 4 tojás 2-5 tojás 14-16 nap 23-26 nap 6-7 hetes Kicsi a zavarástűrése Horizontális és vertikális vándorló DDT mérgezés

Kérdések Csűd Markoló láb Vonuló és vándorló madár Légzsákok Kampós csőr Fészek építés Kotlás Tanítás