Mikszáth Kálmán elbeszélései: „Nem okos világ ez a mai, de hát istenem, a tegnapi sem volt okos, és bizonyára a holnapi sem. Ebben van valami vigasztaló.”
Mikszáth Kálmán a romantika és a realizmus határán alkotott a teljes magyar valóság realista olykor eszményített ábrázolója hősei parasztok és egyéb vidéki karakterek ábrázolásmódja az elbeszélés (anekdotázás)
Újszerű parasztábrázolás a falusi emberek főhőssé lesznek árnyalt lélekrajz, a lelki konfliktusok bemutatása belülről nézi és ábrázolja hőseit erkölcsi tisztaságban az „egyszerű emberek” többnyire fölötte állnak a társadalmilag felettük levőknek
Elbeszélései Tót atyafiak Jó palócok 4 tót novella a világtól elzárt magányos hősök fura különcök szoros kötődés a természethez 15 palóc novella parasztjai kedvesek, közvet-lenek mesevilág, az ősi erkölcsi törvények között idill, harmónia a legfőbb érték az egyéni boldogság és a világrend a természet és az ember összhangja
Az a fekete folt magányos, emberektől elszokott főhős mély belső lelki élet részvétteljes ábrázolásmód népi mondák légköre mesébe illő környezet
Olej Tamás jellemzése az író a falusi emberek szemszögéből láttatja: szófukar, szívtelen, érzéketlen, dölyfös mély belső lelki életéről senki sem tud jelleme: hajlíthatatlan, szigorú erkölcsű bensőséges szálak fűzik a természethez erkölcsi botlás: „Minek mondta hát akkor, cselekedett volna anélkül…”
Az elbeszélés romantikus és realista vonásai témaválasztás a leányszöktetés a főhős különös alakja ellentétekre épülő kompozíció Anika alakja környezetrajz Olej Tamás lélektanilag hiteles ábrázolása