Munkaidő 2. előadás
A munkarend Fogalma: a munkaidő-beosztás keretszabályai Elemei: a munkanapok meghatározása; a munkavállalót megillető munkaközi szünet; a munkaidőkeret/elszámolási időszak, ha a munkáltató alkalmazni kívánja; a munkáltató működésére és a munkakörre jellemző sajátosságok (műszakrend, megszakítás nélküli működés, idénymunka, stb.); a napi pihenőidő mértéke; a heti pihenőnapok vagy a heti pihenőidők alkalmazása és kiadásának rendszere.
Általános munkarend Munkanapok: hétfő-péntek Pihenőnapok: szombat-vasárnap Beosztás szerinti napi (rendes) munkaidő mértéke: a munkaszerződés szerinti napi munkaidő Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napra eső napi munkaidő „kiesik” A munkáltató a munkaidő-beosztásakor az általános munkarendben teljesítendő munkaidőt oszthatja be
Munkaszerződés szerinti munkaidő Teljes munkaidő: Rövidebb teljes munkaidő (min. 4 óra?) Általános teljes munkaidő (napi 8, heti 40 óra) Hosszabb teljes munkaidő (napi 12, heti 60 óra) Korlátozottan: készenléti jellegű munkakör munkáltató hozzátartozója Részmunkaidő: Általános teljes munkaidőnél rövidebb (nincs minimum) de: egyenlő bér elvénél időarányosság!
Beosztás szerinti munkaidő Beosztás szerinti munkaidő napi mértéke: minimum 4 óra (kiv. részmunkaidő esetén nincs) csak a rendes munkaidőre legfeljebb 12 óra (24 óra) a rendkívüli munkaidővel együtt! Beosztás szerinti munkaidő heti mértéke: minimum 20 óra (kiv. részmunkaidő esetén nincs) csak a rendes munkaidőre legfeljebb 48 óra (72 óra) a rendkívüli munkaidővel együtt!
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás Típusai: munkaidőkeret vagy elszámolási időszak Jellemzői: Napi egyenlőtlen munkaidő-beosztás Munkaidő beosztása szombatra vagy vasárnapra Munkaidő beosztása munkaszüneti napra Beosztás szerinti heti munkaidő átlagosan számít Heti pihenőnapok összevonása Heti átlag 48 órás pihenőidő alkalmazása
Munkaidőkeret A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
A munkaidőkeret tartama 1 heti 4 havi (16 heti) 6 havi (26 heti) Fiatal munkavállaló esetén 1 heti A munkáltató egyoldalú döntése alapján Behívásos munkavégzés esetén max. 4 havi (16 heti) Munkáltató döntése alapján Megszakítás nélküli Többműszakos Idényjellegű Készenléti jellegű Légi/vízi/közúti/vasúti közlekedési Munkakörökben 6 havi (26 heti) Kollektív szerződés alapján, ha Munkaszervezési vagy Technológiai okok miatt szükséges 1 éves (52 heti)
Beosztás szerinti munkaidő munkaidőkeretben Általános munkarend esetén: a rendes munkaidő napi mértéke 8, heti mértéke 40 óra az összes munkával töltött óra legfeljebb heti 48 óra lehet Munkaidőkeret esetén: a rendes munkaidő mértékét a napi munkaidő maximuma, és a minimálisan kötelező pihenőidők határozzák meg amíg a rendes munkaidőt nem osztotta be a munkáltató, addig a mérték alapján nincs rendkívüli munkavégzés De: egyenlőtlen munkaidő-beosztás során a ledolgozható munkaórák mértéke nem növekedhet, csak az általános munkarend szerinti beosztástól lehet eltérni!
Szabadnapok (kiegyenlítő napok) Alkalmazás oka: A munkáltató csak a rendes munkaidőt oszthatja be. Szerepe: Kiegyenlíti a beosztás szerinti heti munkaidőt. Lényege: Olyan munkanap, amire 0 órás munkavégzést rendel el a munkáltató. A 2013. augusztus 1-jei módosítással bekerül az Mt.-be.
Elszámolás munkaidőkeret alkalmazása esetén Az állásidő/rendkívüli munkavégzés, ha a munkaviszony: a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, a munkáltató indokolás nélküli azonnali hatályú felmondásával, a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával, a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (kiv. próbaidő) szűnik meg Előlegnyújtás, ha a munkaviszony: a munkavállaló felmondásával, a munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával, a munkáltató indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondásával, a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg Munkaidőkeret hiányában is alkalmazandó, ha hónap közben szűnik meg a munkaviszony általános munkarendben nincs rendkívüli munkavégzés?
Elszámolási időszak Fogalma: a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesíti. Mit jelent(het)? a tárgyheti munkaidő előre görgethető hetente új elszámolási időszak nyitható az első elszámolási időszak végével hetente el kell számolni a munkaidőt
Elszámolási időszak Folyamatosan induló, 3 hetes elszámolási időszakok 1. hét 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét Az adott elszámolási időszakban elszámolandó óraszám Melyik megkezdett elszámolási időszak zárul? 1. 2. 3. 4. Általános munkarend szerinti heti munkaidő 40 Beosztás szerinti heti munkaidő 30 10 50 180 (elszámolt órák) 1. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám n.a. 2. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám 20 3. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám 4. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám 5. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám (állásidő) 6. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám Eltérés az általános munkarend szerinti heti munkaidő mértékétől a tárgyhéten -10 -30 "Egyenleg" az általános munkarend szerinti összes (beosztható) heti munkaidő mértékéhez képest -20 -50 -40 -60
Elszámolási időszak Folyamatosan induló, 3 hetes elszámolási időszakok 1. hét 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét Az adott elszámolási időszakban elszámolandó óraszám Melyik megkezdett elszámolási időszak zárul? 1. 2. 3. 4. Általános munkarend szerinti heti munkaidő 40 Beosztás szerinti heti munkaidő 30 50 20 240 (elszámolt órák) 1. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám 10 n.a. 2. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám 3. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám (rendkívüli m.) 4. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám 5. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám 6. elszámolási időszakból ledolgozott óraszám (állásidő) Eltérés az általános munkarend szerinti heti munkaidő mértékétől a tárgyhéten -10 -20 "Egyenleg" az általános munkarend szerinti összes (beosztható) heti munkaidő mértékéhez képest
Mentesülés a rendelkezésre állási kötelezettség alól A munkaidőt a munkáltató osztja be a munkavállaló a munkaidőben köteles rendelkezésre állni és munkát végezni A munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól csak a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetekben mentesülhet (Mt. 55. §) A mentesülés időtartamát a még beosztható munkaidő mértékének meghatározásához meg kell határozni: Általános munkarend: napi munkaidő Egyenlőtlen munkaidő-beosztás: beosztás szerinti munkaidő (kivételekkel)
egyenlőtlen munkaidő-beosztásban Távollétek számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban Valamennyi távollétre vonatkozó szabály Elszámolási lehetőségek: Figyelmen kívül hagyni, vagy A beosztás szerinti napi munkaidővel számításba venni De: a szabadság és a betegszabadság esetén a munkáltató választhat munkanapban történő kiadást és nyilvántartást is!
Védett munkavállalói csoportok egyenlőtlen munkaidő-beosztás a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása rendkívüli munkaidő vagy készenlét éjszakai munkavégzés várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig hozzájárulás tilos gyermekét egyedül nevelő, gyermeke hároméves koráig gyermekét egyedül nevelő, gyermeke hároméves korától négyéves koráig nincs korlát munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat körében foglalkoztatott max. 8 óra
Fiatal munkavállalók A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka tilos; rendkívüli munkaidő tilos; legfeljebb egy heti munkaidőkeret; 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünet; legalább 12 óra tartamú napi pihenőidő; nincs egyenlőtlen pihenőnap-beosztás; nincs heti pihenőidő. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
Nyilvántartási kötelezettségek I. A munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának. A rendes/rendkívüli munkaidő nyilvántartása lehetséges: az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával, és a változás naprakész feltüntetésével
Nyilvántartási kötelezettségek II. Nyilván kell tartani: Hosszabb teljes munkaidőre vonatkozó megállapodások Hosszabb beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó megállapodások Légi/vízi/közúti/vasúti közlekedés egyes munkaköreiben dolgozókkal kötött hosszabb beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó megállapodások
Következő előadás: PIHENŐIDŐK
Köszönöm a figyelmet!