Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Gazdaságföldrajz I. alapszakok (BSc/BA) 2017/2018, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára India, Srí Lanka kedvező, Bhután, Nepál kedvezőtlen India: ter. fele szántóföld Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye” Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Trópusi monszun: 3 évszak, hatása kiszámíthatatlan Hűvös, száraz tél (nov.–feb.): ÉK-i szél Belső-Ázsia felől Forró száraz tavasz (márc.–máj./jún.) Meleg, esős nyári monszun (jún./júl.–okt.): DNy-i szél Öntözési típusok Kharíf: rizs, cukornád, gyapot, juta, olajnövények (október–novemberi betakarítás): öntözés kiegészítő szerepű Rabí (hűvös) és garam (forró): búza, kölesfélék, hüvelyesek, rizs (március–áprilisi betakarítás): növénytermesztés kizárólag az öntözésre van utalva 2

Elaprózott parcellák Brit gyarmati uralom idején művelt terület 50%: zamindárok (adószedőből lett nagybirtokos főbérlők) kezén 50%: rajotvari rsz.-ben: rajóták (parasztság) közvetlen a kormánnyal köt bérleti szerződést Függetlenedés: földreformok, zöld forradalom India (1948): állam válik zamindárrá  tőle bérelhetik a legtöbb földterületet Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Következmények Elaprózódás Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége  mezőgazdaság fejlődésének gátja Földéhség Srí Lanka: jobb helyzet Kétarcúság: ültetvények exporta illetve önellátó polikultúra 3

Mezőgazdaság túlzott súlya Mezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-ből Bhután és Nepál: agrárországok – fogl 90%<, GDP Bhután 25%, Nepál 38%, de: csak a belső szükségletek kielégítésére képes India: fogl 60%, GDP 22% Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Növénytermesztés vezető szerepe Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja, India: mg term. 4/5-e Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró Gyapot, juta Cukornád (cukorból gur), dohány, tea, fűszerek Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja) 4

Vidéki szegények felemelésének feltételei Indiában Második zöld forradalom kellene  mg. komoly potenciál Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel Beruházások az öntözés elősegítésére Birtokviszonyok átalakítása 5

Ipar és turizmus Dél-Ázsiában Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja Nyersanyag-, energia- és tőkehiány Fogyatékos infrastruktúra Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus: kiemelkedő szerepű lehetne Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátok Pozitív: Maldív-szk (szk közel felén csak turisztikai létesítmények) 6

A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya közötti összefüggés Indiában (2001) 7

A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában Analfabétizmus: 47% Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet Lányok oktatásai helyzetét meghatározza a diszkrimináció, függ szegénységtől és vallási háttértől Országtípusok Nepál: már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott Banglades, India: megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás Srí Lanka, Maldív-szk.: nők hátránya csak a magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiacon 8

A gazdasági fejlettség és fejlődés területi különbségei Indiában Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Gazdasági fejlődési különbségek, 1994–2002 Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett 125-199 % 75-124 % 74 % alatt GDP/fő növekedése (1994=100%) 160 % felett 140-159 % 125-139 % 124 % alatt 9

Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001) 10

Dél-Ázsia szegényebb országai Nepál Egyik legszegényebb ország Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik Bhután Egyik legelzártabb ország Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása Banglades Humán- és pénztőke hiánya Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély felhalmozás és beruházás Évről-évre ismétlődő természeti csapások 11

Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok Srí Lanka jobb helyzetű Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat Egyik legkisebb ország (300 km2) Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km2<) Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták Magas születéskor várható élettartam 12

Jelentős különbségek Népesség (mió fő, 2007) Népsűrűség (fő/km2) 2007 Természetes szaporodás (‰) 2005 15 év alattiak aránya (%) 2005 Születéskor várható élettartam (év) 2005 Városi lakosság aránya (%) 2006 India 1130 344 15 32 69 29 Banglades 150 1045 18 35 64 25 Srí Lanka 21 320 10 24 75 Nepál 197 39 63 16 Bhután 0,7 13 38 11 Maldív-szigetek 0,35 1166 41 68 30 13

HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 Egy főre jutó GNI (USD, 2006) Export értéke (Mrd USD) 2006 Import értéke HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 India 820 102,73 133,42 126 Banglades 450 9,26 13,84 137 Srí Lanka 1160 6,37 8,90 93 Nepál 320 0,75 1,85 138 Bhután 1430 0,25 0,40 135 Maldív-szigetek 2320 1,33 9,50 98 14

A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 I. II. III. India 22/60 27/12 51/28 Banglades 20/52 27/14 53/34 Srí Lanka 17/35 26/25 57/40 Nepál 38/93 21/- 41/- Bhután 25/94 37/- 38/- Maldív-szigetek 9/- 16/- 75/50 15