Magyarország alulnézetből - Leszakadás és függőség a vidéki végeken

Az előadások a következő témára: "Magyarország alulnézetből - Leszakadás és függőség a vidéki végeken"— Előadás másolata:

1 Magyarország alulnézetből - Leszakadás és függőség a vidéki végeken
Nagy Erika Nagy Gábor MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

2 Mit gondolunk a „vidékről”?

3 Definíciók 1. OECD - a helyi települési (közösségi) szintre vonatkozóan: azok a területek (települések) tekinthetők rurálisnak, ahol a népsűrűség 150 fő/km²-nél alacsonyabb. Térségi (járás) szinten 3 csoportot különítenek el: „minden kétséget kizáróan vidéki területek”, ahol a vidéki népesség 50%-a él rurális településeken, „jellegzetesen vidéki területek”, ahol 15-50% között van a nem városi népesség aránya, „minden kétséget kizáróan urbánus területek”, ahol a népesség több mint 85%-a városi lakos

4 Definíciók 2. Hazai vidékkutatók
Az ország 96%-a vidéki térség, ahol a népesség 74,5%-a él. „minden kétséget kizáróan vidéki területek”-en él a népesség 31,3%-a, mely az ország területének 58,3%-át teszi ki. Ez az EU15-ök átlagánál 9,7%-kal több.

5 Egyveretű a „vidék”?

6 Elvándorlások száma ezer lakosra vetítve 2008-2012
A válság előtti és utáni adatok – a „szükséglet-kielégítés” két komplex mutatója alapján Elvándorlások száma ezer lakosra vetítve A nyilvántartott álláskeresők száma száz éves lakosra vetítve Kvintilis Felső Alsó Kvintilis Felső Alsó

7 Jövedelmi különbségek és változásuk

8 A vásárlóerő területi különbségei

9 Megyeszékhelyek elérhetősége
A legsötétebb árnyalatok 90 perc feletti elérési időt jeleznek!

10 Marginális terek vidéken
Marginalitás – peremhelyzet: hátrányok és ezek halmozódása elégtelen integráció: függőség, elkülönülés; egyenlőtlen csere; innovációk hiánya leszakadás, visszaesés „fejlettségbeli” elmaradottság: a „mainstream”-től eltérő szerveződési formák, normák, értékek; társadalmi különbségek; javak korlátozott elérhetősége A marginalizáció gazdasági összetevői Kiszorulás a piaci áramlásokból… és közszolgáltatásokból, továbbá az ezeket alakító társadalmi vitákból. → egyének, közösségek, térségek elszigetelődése

11 Hányféle „alulnézet” létezik?
Ahányfélét megtapasztalnak az ott lakók: „megélt” hátrányok Ahogyan a kutatók látják… Munkapiaci viszonyok Állampolgári jogok érvényesülése: A közszolgáltatások elérhetősége Részvétel a (köz-)hatalomban Fogyasztás Gazdasági függőségek

12 Munkapiaci viszonyok Munkanélküliség – jövedelemnélküliség –szegénység
Történelmi gyökerek; a „vidék” gazdasága a rendszerváltozás után – liberalizáció és zsugorodó szociális támogatások → tudás, készségek leértékelődése; az egészségi állapot romlása; → a helyi közösségek felbomlása; → erősödő függőségek – intézményektől, személyektől → differenciálódás és peremre szorulás: nők, romák, fogyatékkal élők

13 Mi történt Sarkadon? Ennek megnyilvánulásai: A cukorgyár bezárása…
Munkanélküliség A helyi értelmiség elvándorlása A mindennapi élet társadalmi-térbeli kereteinek eltűnése – a közösség szétesése Egyéni válaszok (intézményes nincs!!) Elvándorlás Belépés az agrárszektorba Belépés az informális szférába → Függőségek elfogadása Ennek megnyilvánulásai:

14 Az eltitkolt jövedelmek becsült aránya

15 Piaci és nem-piaci függőségek a helyi gazdaságban
A közmunkaprogram és tanulságai 200 ezer főt érint! Alacsony jövedelmek; nem állandó Nem hatékony – nem versenyképes → Nem vezet vissza a munkapiacra, nem kezeli a szegénységet és versenyhelyzetet teremt!! … viszont új függőségek kialakulásához vezet: a munka mint a kormány/polgármester „adománya”

16 Peremhelyzetek a közszolgáltatásokban
Oktatás - munkapiaci hátrányok leküzdése hosszú távon! Mi jutott nekik? Önállóság – zsugorodó források → a különbségek növekedése, szegregáció, a minőség romlása (újra-)központosítás → kevés forrás – önállóság nélkül, minőségi problémákkal Iskola-bezárások – a közösségi terek eltűnése! Munkaerőhiány és munkanélküliség a vidéki terekben - a szakképzés kudarcai

17 Csapdában? Peremhelyzetben - fogyasztóként
Új fejlesztések a városokban – de ki szolgáltat a falvakban? Mi marad a helybelieknek – autó nélkül? Szűkített kínálat; A terek átalakítása; „Özönvíz előtti” technikák Fogyasztói válaszok: városi Tesco-túrák egyszerűsödő kosár „láthatatlan” túlélési stratégiák

18 Átalakulás és új függőségek az agrárszektorban
Átmenet és piaci nyitás Változó játékszabályok ↓ Birtokszerkezet- és üzemméret-változás A piaci kapcsolatok átrendeződése: „nyugati nyitás” az integrátorok eltűnése

19 Átalakulás és új függőségek az agrárszektorban
Válaszok – új függőségek: A Tesco és társai – kereskedők és beszállítók Az uniós agrárpolitika – áldás vagy átok? Új „földesurak”, kisbirtokosok és napszámosok – a vidéki agrártársadalom képe ma A természeti és társadalmi adottságok közül az utóbbiak(!) a meghatározók

20 → Fontos, hol élsz –és egyre fontosabb lesz!
Tanulságok… A társadalmi peremhelyzet nem feltétlenül esik egybe a földrajzi peremhelyzettel! A hatalomnélküliség különböző formái/dimenziói összekapcsolódnak; → A gazdasági peremhelyzet és a politikai hatalomból való kiszorítottság erősítik egymást; A vidéki élet fontos, pozitív összetevői eltűnnek – a közösségek szétesésével; A vidéki térségekben élők nagy része (1-1,2 millió ember) számára nem hozzáférhetők az alapvető javak és jogok – „kívülről” határozzák meg számukra a játékszabályokat. → Fontos, hol élsz –és egyre fontosabb lesz!

21 Hátrányos helyzetű diákok aránya az általános és középiskolákban
Általános iskola Középiskola A legmagasabb arányok 60% felettiek, vagyis a tanulók kétharmada-négyötöde hátrányos helyzetű!

22 Köszönöm a figyelmet! Magyar Földrajzi Társaság Körösvidéki Osztály
MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály Békéscsabai Csoport