Régiófogalmak, régióformáló folyamatok dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Régiófogalmak tudományterületenként Határok meghúzása, körzetesítés vagy területileg osztott, hierarchizált intézményrendszer: önmagában még nem lesz régió Tudományterületenként sajátos régiókategóriák: Társadalomföldrajz Regionális politika Szociológia Politika Jog 2

A társadalomföldrajz régiófogalma Társadalomföldrajz: jelentős szemléleti változás Tájelmélet: domináns táji–természeti meghatározottság Gazdasági körzetelmélet: Gazdasági dominancia Modern társadalomföldrajz: térségek gazd–társ komplexitása Társadalomföldrajz és regionális politika Hasonló tartalmak mentén szerveződnek a régiók Különböző régiótípusok megjelölésére eltérő jellemzők Társadalomföldrajz jellemzői, mutatószámai Ágazati (termelési adatok)  pl. ipari, agrárrégiók Településhálózati  pl. városias, falusias régiók Regionális politika jellemzői, mutatószámai Átfogó makrogazdasági és társadalmi (gazdasági és humán fejlettségi mutatók)  pl. fejlett, elmaradott, depressziós régiók 3

Az etnoregionalizmus régiófogalma Szociológia, antropológia Fontos az etnikai–kulturális, szellemi–tudati összetartozás Nem fontos a földrajzi térhez kötöttség, lokalizáltság vagy a térbeli folytonosság Interperszonális és csoportközi kapcsolatok alapján térben nem folytonos (diszkrét elemekből álló) formációk Társadalmi, demográfiai, kulturális, tradíció  pl. sajátos települési formációk (aprófalvak régiója stb.) Politika, politikai földrajz Nem csak a nemzeti szint alatt, nemzetközi keretekben is Ezredforduló világgazdasági és politikai változásai, globalizáció: új típusú regionalizálódási tendenciák 4

A közigazgatás régiófogalma Közigazgatás, jog: Intézményesült, működő irányítási, igazgatási funkció Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciája meghatározta a fogalmát: Közigazgatási egység Közvetlen a központi szint alatt Önálló politikai felelősség Választott vagy közvetlen alatta levő önkormányzati szint által delegált tagokból álló testület 5

Régiót formáló jellegadó folyamatok térség régióvá válás tényezője regionalizáció regionalizálódás regionalizmus horizontális térfelosztás, körzetesítés társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős térségi tudat, intézményesülés társadalomföldrajz etnoregionalizmus közigazgatás markáns természeti alapokon és gazdasági tartalommal kulturális összetartozási, homogenitási szempont irányítási, intézményi összetartó erő lehatárolás térségi szerveződés reálfolyamata regionális identitást átfogó és irányítási rendszer régió fogalma lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős társadalmi–gazdasági kohézió érzékelhető reg. identitástudat, érdemi irányítási kompentenciájú és önállóságú reg. intézm-k rsz-e határok kohézió identitás, irányítás régió 6

Régió alapkritériumai Régió: új, önálló társadalmi entitás Területegység ≠ régió Térségből, területegységből régióvá válás Hosszú történelmi fejlődés eredménye Többkomponensú folyamat (mindhárom hiánya kizáró feltétel) 7

Régiók típusai 8