Állati eredetű termékeket forgalmazó/előállító vállalkozások engedélyeztetése Dr. Galgóczy Béla osztályvezető járási főállatorvos Mosonmagyaróvár,Deák tér 1.

Ágazati közigazgatási rendszer

Fontosabb élelmiszerlánc-biztonsághoz kapcsolódó EU-s jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács178/2002/EK rendelet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács852/2004/EK rendelet az élelmiszerhigiéniáról Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács1069/2009/Ek rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/ek rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet-Moslék !!)

Fontosabb élelmiszerlánc-biztonsághoz kapcsolódó hazai jogszabályok: 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.) 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 57/2010. (V.7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről (Külön engedély rendelet !) 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről 45/2012. (V.8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról 68/2007. (VII.26.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről (Tervdokumentáció tartalmi követelményei!)

Az eljárás megindítása Az eljárás melegindítása történhet: kérelemre vagy hivatalból A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha a) ezt jogszabály előírja, b) erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, c) életveszéllyel vagy súlyos karral fenyegető helyzetről szerez tudomást. Hivatalból eljárás megindítása: kötelező, ha azt jogszabály előírja. Egyéb esetben a hatóság a rendelkezésére alló információk alapján eldönti, hogy szükséges-e az eljárás megindítása.

Kérelemre induló eljárás I.

Kérelemre induló eljárás II. friss hús-(fagyasztott hús-igen) friss halászati termék, az élő hal kivételével (fagyasztott hal-nem) nyerstej, valamint a hűtést igénylő tej és tejtermék vendéglátó-ipari termék, az italok kivételével hűtést igénylő cukrászati készítmények békacomb, élő kagyló, élő tüskésbőrű, tengeri csiga.

Kérelem + mellékletek a) közmű nyilatkozatokat, b) technológiai leírást és elrendezési rajzot, c) anyagmozgatási és személyforgalmi és göngyölegtárolási tervet, d) az áruszállítás tervezett módját, e) tervezett alkalmazotti létszámot, f) szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását, g) tisztítási, mosogatási, takarítási utasítást, h) melléktermék és a hulladék-kezelési és ártalmatlanítási tervet, i) az ivóvíz megfelelőségét tanúsító, 30 napnál nem régebbi vízvizsgálati eredményt, j) vendéglátó létesítmény esetében nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a létesítményben szándékoznak-e előkészítetlen lőtt vadat feldolgozni.

Helyszíni szemle I. 1. Az élelmiszer forgalmazó/előállító hely telepítése, elrendezése építéshatósági engedélyeztetés : igen/nem 2. Az élelmiszerforgalmazó/előállító belső kialakítása Falak Padozat Mennyezet Szellőzés Raktározás

Helyszíni szemle II. 3. Berendezésekkel szemben támasztott követelmények Felhasználható berendezések anyagai: - rozsdamentes acél - alumínium, ötvözött alumínium - horganyzott vas - jóváhagyott, engedélyezett műanyag Nem használható a fa, rozsdásodó fém, ólom, vörösréz, sárgaréz, cink, zománc, porcelán. 4. Ivóvíz mikrobiológia

Kérdések Hol kell bejelenteni az élelmiszer-forgalmazási tevékenységet? Milyen követelmények vonatkoznak az élelmiszerek forgalmazására? Ki a felelős a forgalomba hozott élelmiszerekért? Hogyan lehet az Európai Unióból élelmiszert behozni? Hogyan lehet az Európai Unió tagállamain kívüli, úgynevezett harmadik országból élelmiszert behozni? Mit jelent az első magyarországi tárolási hely?

A HACCP rendszerek vendéglátásban zajló hatósági ellenőrzésének jogháttere - 852/2004/EK Rendelet az élelmiszer-higiéniáról - 2073/2005/EK Rendelet az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól 882/2005/EK Rendelet … a hatósági ellenőrzésekről Az ellenőrzésen alapvető szempont: a hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a vállalkozás HACCP-terve megfelel-e a vonatkozó jogszabályi és élelmiszer-biztonsági követelményeknek.

A HACCP rendszer a legelőnyösebb módszer az élelmiszerbiztonság növelésére. - DE! A hazai vendéglátó gyakorlatban a szaktanácsadók szerepe hátrányos helyzetet teremtett. A HACCP rendszerek - vagy a MÉ 2-1/1969 sz. irányelvnek - vagy az élelmiszer-higiéniai minimum tanfolyam anyagának felelnek meg. - A HACCP-alapú eljárásokat – mint a vállalkozás önellenőrző rendszerét – a vállalkozásoknak saját felelősségükre kell kidolgozniuk.

A HACCP-ELVEK VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYSZERŰSÍTÉSE A BIZOTTSÁG ÚTMUTATÓJA ALAPJÁN Ahol nincs előkészítés, gyártás, feldolgozás: minden veszély szabályozható GHP-val Itt nincs szükség formális veszélyelemzésre és nincs szükség a többi HACCP-elv kialakítására és végrehajtására sem. Ilyen vállalkozások: Sátrak, piaci standok és mobil értékesítő járművek, Főleg italokat kiszolgáló létesítmények (bárok, kávézók stb.), Kisméretű kiskereskedelmi egységek (pl élelmiszerboltok), Előrecsomagolt vagy nem romló élelmiszerek szállítása és tárolása, Ahol általában nem történik élelmiszer előkészítés. Más létesítményeknél a veszélyelemzést el kell végezni!

Ahol nincs előkészítés, gyártás, feldolgozás, de az élelmiszerbiztonsághoz fontos: biztosítani kell a szükséges felügyelő és igazoló eljárásokat (és lehetőség szerint nyilvántartást) pl. egy büfé, ahol fenn kell tartani a hűtőláncot. De: nem kell (teljes) HACCP, elegendő a „megelőző eljárásokat” kidolgozni és végrehajtani. Itt a hőmérséklet figyelése, mérése és a hűtők működésének ellenőrzése szükséges. Tehát: elég, ha a GHP útmutató alapján gyakorlatias és egyszerű módon ismertetik a veszélyek szabályozására alkalmas módszereket.

Tehát: ahol az élelmiszerek kezelése jól ismert eljárásokkal történik nem kell (teljes) HACCP A „megelőző eljárásokat” kell kidolgozni,és végrehajtani Elég a GHP útmutató alapján kiválasztani a veszélyek szabályozására alkalmas módszereket. DE, az ott előforduló minden jelentősebb veszélyre ki kell terjedniük! Meg kell határozni a veszélyek szabályozó eljárásait, és a helyesbítő intézkedéseket!

Ahol élelmiszer előkészítés, gyártás, feldolgozást végeznek (és az élelmiszer kezelés nem szokásos vagy jól ismert eljárással történik) →HACCP rendszer veszélyelemzés alapján meg kell határozni a CCP-ket, a kritikus határértékeket, a veszélyek szabályozó, felügyelő eljárásait, a helyesbítő tevékenységeket, és a rendszer működtetését dokumentálni kell.

Vendéglátásban a HACCP rendszer hatósági ellenőrzésének irányai a rendszer leírása (kézikönyv), az előfeltételek megléte, a CCP-k, a kritikus határértékek, a CCP-k felügyelete, a helyesbítő tevékenységek, dokumentumok, a képzettség és hozzáállás!

HACCP (Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok) biztonsági rendszer A HACCP hét alapelve: Veszélyelemzés végzése A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása A kritikus határértékek megállapítása A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP „nincs rendben” Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP rendszer hatékonyan működik Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást.

A kritikus pontokra az alábbiak jellemzők • az ezen a ponton végzett tevékenység szabályos végrehajtása a késztermék biztonsága szempontjából alapvető, • a rendszeres és szükség szerinti gyakoriságú ellenőrzés technikailag lehetséges, kivitelezhető, • az itt elkövetett hibát az ételkészítés, értékesítés további folyamatában már nem lehet helyrehozni!

Jellegzetes kritikus pontok a vendéglátásban Az ételek hűtött tárolása (hőmérséklet), Az ételek hőkezelése (főzés, sütés, párolás, átmelegítés) (hőmérséklet + időtartam), Hőkezelés (főzés, sütés, párolás) után az ételek lehűtésee (hőmérséklet + időtartam), Az elkészült, fogyasztásra kész ételek készen tartása, fogyasztásig: Készen tartás melegen (hőmérséklet + időtartam) Készen tartás hidegen (hőmérséklet + időtartam)

A kritikus pontok ellenőrzése A kritikus pontokat a tevékenység méretével arányos gyakorisággal, a lehető legegyszerűbb módon ellenőrizni kell. A hőmérsékletek ellenőrzésére eszköz a hőmérő, az időtartamok mérésére jó módszer például a kezdeti és a befejezés időpont megfigyelése, feljegyzése. (Például: az ételeket tároló edényre kis öntapadós cédulára felírni az elkészülés vagy a hűtőszekrénybe helyezés időpontját.)

Mit ellenőriz és milyen szempontok alapján a Kormányhivatal Élelmiszerlánc–biztonsági és Állategészségügyi Osztálya?

Hatósági ellenőrzés 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet: „hatósági ellenőrzés”: az illetékes hatóság vagy a Közösség által végzett bármilyen típusú ellenőrzés, amelynek célja a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata;

882/2004/EK rendelet 3.cikk • kockázattal arányos ellenőrzési gyakoriság • előzetes figyelmeztetés nélküli ellenőrzés • ellenőrizni az élelmiszer felhasználást, tárolást, bármely eljárást, anyagot, tevékenységet, műveletet, szállítást. termékek Közösségen belüli ki-be szállításának ellenőrzése

Mi az ellenőrzés lényege?

szemben támasztott követelmények Hatósági eljárással (ellenőrzéssel) szemben támasztott követelmények

Ellenőrzés menete • Attól függ, mi a cél. • Előfordulhat, hogy nincs szemle, mert elegendő a dokumentumok vizsgálata • Az ellenőrzés lehet – Teljes körű – Részleges (Az egymást követően gyakran csak részlegesen elvégzett ellenőrzés nem szolgálja a hatékonyságot!)

Mit kell az ellenőrzéssel észlelni?

Az ellenőrzés hiánya

Mit tehet a hatóság? I. 2008.évi XLVI.(Éltv.) Tv. 44. §. Az ellenőr jogosult : az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni; berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni; iratokat, dokumentációt, adathordozókat megismerni, másolatot, kivonatot készíteni; kép-, illetve hangfelvételt készíteni;

Mit tehet a hatóság? II. térítésmentesen mintát venni; hatósági mintavétel esetén az ügyfél kérésére ellenmintát venni; bizonyos feltételekkel elzárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni; próbavásárlást végezni (ideértve az interneten történő vásárlást is)

Jogsértés esetén: mit tehet a hatóság? I. Az Éltv. 57. § szerint: Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja: tevékenység végzését felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, működési engedélyt / nyilvántartásba vételt feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja / törölheti a nyilvántartásból az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, vizsgázáshoz kötheti; termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;

Jogsértés esetén: mit tehet a hatóság? II. elrendelheti a termék lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását; élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök használatát megtilthatja; élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíthet; elrendelheti eszköz tárgy, anyag vagy termék zár alá vételét, ártalmatlanítását, továbbá szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra, vagy a szállítmányával kapcsolatos zárolási, és ártalmatlanítási eljárs be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül; termék tárolására szolgáló helyiséget zár alá veheti mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra.

A hatóság döntései • Határozat – az ügy érdemében • Végzés – minden más kérdésben Határozat tartalma • Bevezető rész • Rendelkező rész • Indokolási rész • Záró rész

Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható döntés Mikor nyilvántartható a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak? → Akr. 84. § A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,

Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható döntés II. 2008.évi Éltv. 42.§.e) pontja: az emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében hozott intézkedést elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.

Zár alá vétel és lefoglalás 2016.évi CL.( Ákr.) törvény 108.§ (1) Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna,………………. a hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: zár alá vétel). (2)A zár alá vétel érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a dolgot adja át. (3) Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a zár alá vételt a rendőrség közreműködésével foganatosítja, és a dolog átadására köteles személyt eljárási bírsággal sújtja.

Bírság A hatóság jogszabályban, vagy hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesít A bírságok kiszabásának általános szabályai: Éltv. 59. Élelmiszer-ellenőrzési bírság (Éltv. 62. §) 15.000-10-500M Ft Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság (Éltv. 63. §) 15.000-150M Ft Részletes szabályok: 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről.

Köszönöm a figyelmet! Dr. Galgóczy Béla galgoczy.bela@gyor.gov.hu 795-860 +36 30/435-4392