Dr. Aigner Zoltán SZTE Gyógyszertechnológiai Intézet

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A nitrogén és vegyületei Nobel Alfred Készítette: Kothencz Edit.
Advertisements

Visszatérő űrkabin és a súrlódás Szabó Dávid, 9.c.
Keverés homogenizálás. Szilárd részecskék keverése (homogenizálás) Cél: Homogén eloszlás biztosítása JellegMechanikai művelet Befolyásoló tényezők: a.
„Zaj vagy zene?”. Rezgés vagy lengés Definíció: A rezgés vagy lengés olyan mozgást jelent amely ismétlődik egy egyensúlyi pont körül. A rezgés és lengés.
1 Az összeférhetőség javítása Vázlat l Bevezetés A összeférhetőség javítása, kompatibilizálás  kémiai módszerek  fizikai kompatibilizálás Keverékkészítés.
Olaj mint életünk szerves része A napraforgóolaj: a napraforgó növény magjából, hideg vagy meleg eljárással nyert növényi zsiradék Olíva olaj: Legegészségesebb.
Érintésvédelem. Célja Az érintésvédelem célja, hogy intézkedésekkel megelőzze a villamos berendezések aktív részével való érintkezést (közvetlen érintésvédelem),
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
1/12 © Gács Iván A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
ENERGIA TAKARÉKOS RENDSZERSZEMLÉLET AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETBEN Fehér János okl. kohómérök Fűtéstechnikai szakmérnök Székesfehérvár, 2010.JAN.20.
Kristályosítási műveletek A kristályosítás elméleti alapjai Alapfogalmak Kristály: Olyan szilárd test, amelynek elemei ún. térrács alakzatot mutatnak.
Környezetvédelmi analitika Előadó: Dr. Fekete Jenő.
Tűzterhelés. Az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelen lévő és / vagy beépített éghető anyagok tömegéből és a fűtőértékből számított hőmennyiség.
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben Konferencia és kiállítás november 9. Nagy létesítmények használati melegvíz készítő napkollektoros rendszereinek.
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA (középszintű) május-június.
Hőre lágyuló műanyagok feldolgozása
A Levegő összetétele.
Hőerőművek körfolyamatainak hatásfokjavítása
PANNON-LNG Projekt Tanulmány LNG lehetséges hazai előállításának
Hőátvitel és hőcserélők
Vezetékes átviteli közegek
1. témazáró előkészítése
Mérése Pl. Hőmérővel , Celsius skálán.
ELŐNYÖK – megbízható működés
Deformáció és törés Bevezetés Elasztikus deformáció – analógiák
LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK Bohátka Sándor és Langer Gábor
Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezése
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Levegőszennyezés matematikai modellezése
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Laboratóriumi méréstechnikai gyakorlat 3/15. M osztály részére 2016.
Hangtan „Zaj vagy zene?”.
Colorianne Reinforce-B
A mozgási elektromágneses indukció
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Szimmetrikus molekula
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
Az energia.
A szilárd állapot.
Automatikai építőelemek 8.
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
Életfeltételek, források
Levegőtisztaság-védelem
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája.
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
RUGÓK.
Cash flow A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által genarált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás. Az eredménykimutatásban és a.
Elektromos alapjelenségek
A légkör anyaga és szerkezete
Környezeti Kontrolling
NAGYKITERJEDÉSŰ METEOROLÓGIAI MÉRŐHÁLÓZATOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI
Új pályainformációs eszközök - filmek
Fényforrások 3. Kisülőlámpák
Halmazállapot-változások
Egymáson gördülő kemény golyók
Az iskolai szervezet és fejlesztése
Biofizika Oktató: Katona Péter.
Épületek egészségtana
TÁRGYI ESZKÖZÖK ELSZÁMOLÁSA
Összeállította: J. Balázs Katalin
Hőtan Összefoglalás Kószó Kriszta.
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
U8 – U10 célok a szezonra.
Zsugorkötés Kötés illesztéssel zsugorkötés
Állandó és Változó Nyomású tágulási tartályok és méretezésük
Környezet egészségtan
A talajok mechanikai tulajdonságai III.
Halmazállapot-változások
Előadás másolata:

Dr. Aigner Zoltán SZTE Gyógyszertechnológiai Intézet Szárítás, hőközlés Dr. Aigner Zoltán SZTE Gyógyszertechnológiai Intézet

Definíció Szárítás: a szilárd anyagban levő nedvesség párologtatással való eltávolítása; folyadékok nedvességmentesítése; zsíros olajok vízmentesítése; levegő vízgőzmentesítése, vízgőztartalmának csökkentése. víz vagy/és más oldószerek (pl. kristályosításnál alkalmazott szerves oldószerek) ANYAGÁTADÁSI MŰVELET

Célja biológiai tartósítás anyag-előkészítés fizikai-kémiai stabilitás biztosítása szállítási tömeg csökkentése nedvességtartalom optimalizálása szilárd gyógyszerkészítményekben felszabadulási sebesség befolyásolása préselhetőség

Kötőerők nedvesség jelenléte esetében Másodlagos kötőerők (van der Waals kötések, intermolekuláris) – a molekulák között működő vonzó (attraktív) ill. összetartó erők (kohéziós erők): diszperziós (London) erők irányítatlan minden poláris és apoláris molekula között jelentkezik dipólus vagy orientációs (Keesom) erők csak dipólus molekulák esetében indukciós (Debye) erők apoláris molekulák poláris és apoláris molekulák

Nedvességfajták Adszorpciós nedvesség: a szilárd anyag molekuláinak szabad felszíni energiájából adódó adszorpciós erők miatt alakul ki. Adhéziós nedvesség: az adott folyadék felületi feszültsége miatt a szilárd anyag felületére víz tapad. Kristályvíz: a kristályokban megkötött víz. Higroszkópos vagy kötött nedvesség: nem kristályos anyagokra jellemző. Kapilláris nedvesség: a kapillárisokban található folyadékmennyiség.

Nedvességfajták osztályozása

A szárítás elvi alapjai I. Hő és anyagátadással járó folyamat. Nedvesség transzportja az anyagon belül a levegővel érintkező fázishatár felé. A nedvesség pára alakban történő eltávolítása az anyagon kívüli gáztérbe. Hőközlés módjai: Vezetés (kondukció): hőcsere a közvetlen szomszédos szilárd részecskék között. Áramlás (konvekció): a részecskék a térben helyüket véltoztatva szállítják a hőt. Sugárzás: A test hőtartalma sugárzó energiává alakulva jut át egy másik szilárd részecskébe. A két részecske között nincs mindig közbeeső közeg (pl. infra hősugárzók).

A szárítás elvi alapjai II. Direkt hőközlés: a hőt a folyadék gőzét felvevő levegővel való közvetlen érintkezés során közöljük Indirekt hőközlés: a hőt az anyaggal érintkező falon keresztül közöljük

A szárítás elvi alapjai III. A szárításra kerülő anyag viselkedése a szárítás alatt: Szárítási idő: ideális, ha t>D, közel a D-hez A Wa B Szárítási görbe: Wc = kritikus nedvességtartalom (a szárítási sebesség csökken) Wd = egyensúlyi nedvességtartalom (a szárítás leáll) Wb nedvességtartalom C Wc D Wd Ta Tb Tc T

A szárítás elvi alapjai IV. Az anyag hőmérsékletének alakulása a szárítás során: D hőmérséklet B C t0 A idő

A szárítás kivitelezése I. A szárítás során egyidőben lezajlódó részműveletek: pára eltávolítása hőközlés szárítandó anyag mozgatása Módszer kiválasztásának szempontjai: anyagi tulajdonságok elérendő cél (pl. végső nedvességtartalom) gyártás jellege (folyamatos, szakaszos) energiaköltségek

A szárítás kivitelezése II. Csoportosítás: felhasznált energia szárító levegő mozgásállapota szárítandó anyag mozgásállapota nyomás hőmérséklet üzemmenet Hőmérséklet alapján: szobahőmérsékletnél magasabb hőmérsékleten szobahőmérsékleten szobahőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten Nyomás alapján: légköri nyomáson csökkentett nyomáson

A szárítás kivitelezése III. Csoportosítás I: felhasznált energia hőenergia (elektromos, gáz, infra) szónikus energia (UH) szárító levegő mozgásállapota levegőáramlás nélküli természetes levegőáramlás (pl. hengeres szárítószekrény) mesterséges levegőáramlás (pl. hőlégsterilező, porlasztásos szárítás) szárítandó anyag mozgásállapota nyugvóréteges álló helyzetben (pl. tálcás) mozgásban egy kocsin mozgóréteges mozgás a nehézségi erő hatására (pl. folyamatos üzemű aknaszárító) mozgás mechanikai erő hatására (pl. dobszárító) az áramló közeg mozgat (pl. fluidizációs szárító)

A szárítás kivitelezése IV. Csoportosítás II: nyomás légköri nyomáson csökkentett nyomáson vákuum alatt (pl. liofilezés) hőmérséklet szobahőmérséklet magasabb alacsonyabb üzemmenet szakaszos folyamatos egyenáramú ellenáramú

A szárítás kivitelezése V. Szárítás nedvességmegkötő anyagok segítségével: exszikkátor Rozsnyai edény egyes gyógyszerek (pl. pezsgőtabletták) nedves szilikagél – rózsaszín száraz szilikagél – kék

A szárítás kivitelezése VI. Szárítás sugárzással: infravörös sugárzás – hőhatás Alkalmazás: szárítás szakaszos: nedves anyag vékony rétegeit egymás után helyezik a sugárforrás elé folyamatos: rögzített égősor alatt halad az anyag megszakításos: a besugárzási szünetekben az anyag belsejéből a felszínre kerülhet a nedvesség olvasztás kenőcsalapanyagok kúpalapanyagok mikrohullám

Tálcás szárító levegő ki fűtő levegő be tálca

Fluidizációs szárító levegő ki szűrő perforált lemez szárító kamra levegő be meleg levegő be

Vákuum szárító hűtő kondenzátum gyűjtő vákuum pumpához fűthető tálcák

Porlasztásos szárító folyadék be meleg levegő be porlasztó szárító kamra levegő ki száraz termék

Fagyasztásos szárító hűtő kondenzátum gyűjtő vákuum pumpa fűthető tálcák

Köszönöm a figyelmet!