EGYETEMES ÁLLAMTÖRTÉNET 2. 2017/2018-as tanév 2. félév

EGYETEMES ÁLLAMTÖRTÉNET 2. TEMATIKA Egyes államok története A skandináv államok története A mediterrán államok története A Szovjetunió létrejötte és alkotmányai A fasizmus államkormányzati megoldásai II. A közigazgatási jog története

EGYETEMES ÁLLAMTÖRTÉNET 2. TEMATIKA 1. A skandináv államok története 2. A mediterrán államok története 3. A Szovjetunió létrejötte és alkotmányai 4. A fasizmus államkormányzati megoldásai 5. Kormányzás és közigazgatás (A közigazgatás fogalma és történeti kialakulása) 6. Kormányzás és közigazgatás (A közigazgatás szervezete) 7. Az önkormányzatiság történeti alakulása és főbb modelljei I. 8. Az önkormányzatiság történeti alakulása és főbb modelljei II. 9. A közszolgálat fogalmi elemei és általános jellemzői 10. A közszolgálat jogi szabályozása 11. A közszolgálat különös jellemzői 12. A közpénzügyek szabályozása 13. A szociális igazgatás történeti modelljei 13.

EGYETEMES ÁLLAMTÖRTÉNET 2. TANANYAG + SZÁMONKÉRÉS Feltöltött anyagok: (Skandináv államok története, Mediterrán államok története, a Szovjetunió története, A fasiszta diktatúrák államtörténete) Tankönyv: Földi, Kelemen, Kisteleki, Márkus, Rigó, Siklósi: Összehasonlító jogtörténet (Szerk. Földi András), Budapest 2016. Kijelölt részek: - 7. fejezet: Kormányzás és közigazgatás – a közigazgatás történeti kialakulása, fogalma, pp. 191-210. 8. fejezet: Az önkormányzatiság történeti kialakulása és főbb modelljei, pp. 211-230. 9. fejezet: Az igazgatás személyi állománya és a közszolgálati jog történeti fejlődése, pp. 231-253 10. fejezet: A közpénzügyek szabályozásának történeti elemei, pp. 255-276. 11. fejezet: A jóléti közszolgáltatások igazgatásának történetéből, pp. 277- 293.

EGYETEMES ÁLLAMTÖRTÉNET 2. TANANYAG + SZÁMONKÉRÉS 1-4. Szorgalmi írásbeli dolgozat (2018. március 19-23). A sikeres szorgalmi vizsgát tevők (megfelelt) a B tételek alól felmentést kapnak az év végi szóbeli vizsgán A félév végén:Alapvizsga: Szóbeli alapvizsga: „A” tételek a tankönyv kijelölt részeiből „B” tételek a feltöltött és kiadott anyagokból

A skandináv államok története

A skandináv államtörténet korszakai A skandináv államok története a vikingek korszakában (800-1050) 2. A kalmari unió időszaka (1397-1520) 3. A skandináv államtörténet a kalmari uniót követő időszakban (XVI.-XX. század)

A viking korszak (800-1050) - ókori, latin eredetű (Scandia) szóból Skandinávia A „viking” elnevezés a késő utókorból19. sz.-ból ered, a vik = öböl szó alkalmazásával. Korábban északinak (normand) nevezték őket. Alkotóállamai: Norvégia, Svédország Dánia, Finnország Izland

Dánia a viking korban A dán állam 935-től létezik. Első királya Gorm Kékfogú Harald (910-985) Fia I. Svend (Villásszakállú) fellázadt apja ellen elfoglalta Angliát Fia I. (Nagy) Knud 1016-tól Anglia, 1019-től Dánia, 1028-1035-ig Norvégia királya.

Norvégia a viking korban - Norvégia első királya I. Harald (Széphajú) 860-940. Uralkodása idején fedezték fel Izlandot A kereszténység meghonosítását segítette II. Harald (Szürkeköpenyes) 935-970 Szent Olav (995-1030) 1016-ban foglalta vissza az országot a dánoktól és a svédektől. 1024-ben ő alapította meg a norvég egyházat. (Halálának napja – 1030. július 29. – ma is norvég nemzeti ünnep)

Svédország és Finnország a viking korban A vikingek korszakában még nem alakult ki egységes svéd állam. Az első svéd király, aki felvette a keresztséget Olof azaz Kincses Olaf (990-1022). A 11. században a finnek viking módszerrel svéd településeket támadtak. Ezért ellenük keresztes hadjáratot vezetett Szent Erik svéd király 1157-ben, és országukat Svédországhoz csatolta. Finnország területe 1323-tól Kelet-Kareliával, 1721-től Nyugat-Kareliával csökkent Oroszország javára.

A kalmari unió időszaka (1397-1520) Létrehozója I. Margit (1353-1412) dán királynő volt. Perszonáluniók sorozata. Nevét a dán határ közelében fekvő svéd városról Kalmar-ról kapta. Margit Svédországban nevelkedett a norvég király, VI. Haakon felesége lett. Egyesítette a három államot a német terjeszkedés ellen. Közös volt a külügy és a hadügy.

Svédország a kalmari unióban Birger jarl az 1252 Stockholm megalapítása, fia Valdemar király helyett régensként vezette az országot. Járl= óskandináv szó, országrész ura, harcos A svéd Riksdag 1523. június 6-án királynak választotta Vasa Gustavot, – ez ma nemzeti ünnep, a svéd zászló napja (svenska flaggansdag) – ezzel a kalmari unió megszűnt. I. Gusztáv uralkodása (1523-1560) mérföldkő a svéd állam történetében. Ettől számítható az önálló, egységes Svédország.

A skandináv államtörténet a kalmari uniót követő időszakban (XVI. -XX A skandináv államtörténet a kalmari uniót követő időszakban (XVI.-XX. század) A kalmari uniónak véget vető svéd felkelést követő két évszázadban (1520-1720) Dánia és Svédország között tíz háború folyt, (területszerzés érdekében és a Balti tenger feletti uralomért). orosz-svéd háború (1555-1557), a harmincéves háború (1618-1648), - a svéd-lengyel háborúk (1621-1629, 1655-1660) a nagy északi háború (1700-1721).

Svédország II. Gusztáv Adolf (1594-1632): a hadsereg szervezésében jeleskedett. – megreformálta a közigazgatást és a bírói szervezetet. - Ekkor jött létre a hadügyminisztérium, az admiralitás, az újjászervezett kincstár. - Megújult az országgyűlés (riksdag), amelyet Svédországban az 1435-ös arbogai rendi gyűléstől számítanak (előtte herredag). A testületben képviselt 4 rend: a nemesség, papság, polgárság, parasztok,

Svédország a 19. században Jean Baptiste Bernadotte francia marsallt, a jelenlegi uralkodóház megalapítóját, aki XIV. Károly János, 1818-1844 között svéd és norvég király. (Azárt választották trónörökösnek először, mert a királyt, XIII. Károlyt szélütés érte, de életben maradt, 1818-ig).

Dán törvény 1623 Danske landlov: A törvénykönyvet 1683-ban V. Keresztély adta ki. átfogó szabályozás: a hatályos jog túlnyomó részét foglalja magában, A szokásjogaz összegyűjtésével, egységesítésével, korszerűsítésével jött létre. Hat könyvből áll. Az első a jogforrásokról, a bíróságról és az eljárásról szól. A második vallási, a harmadik családjogi szabályokból áll. A negyedik könyv a tengerjog, az ötödik a kötelmi és az öröklési jog, a hatodik a büntetőjog.

A Svéd törvény (1734) A Svéd törvény kilenc fő részből vagy könyvből áll. Szabályai rendezik: a dologi és a kötelmi jogot, a szerződéseket, a családjogot és az öröklési jogot, a büntetőjogot, az eljárási- és végrehajtási jogot, valamint igazgatási jogi kérdéseket. Lényegében minden jogterületet szabályoz, ebben az értelemben nevezhető generálkódexnek.