A fehérjék.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A fehérjék.
Advertisements

BIOGÉN ELEMEK, A VÍZ BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE
IZOENZIMEK Definíció: azonos funkció, de: eltérő primer szerkezet,
Fehérjék biológiai jelentősége és az enzimek
Rézcsoport.
Szükséges Eszközök: • kémcsőtartó, 3db kémcső, vegyszeres kanál, cseppentő Anyagok: • tojásfehérje, szilárd konyhasó, tömény sósav, tömény salétromsav,
Biokémia fontolva haladóknak II.
Makromolekulák Simon István. Transzmembrán fehérjék Anyagcsere folyamatok Transzporterek Ion csatornák Hordozók Információ csere Receptorok.
Makromolekulák_2010_11_30 Simon István. Transzmembrán fehérjék Anyagcsere folyamatok Transzporterek Ion csatornák Hordozók Információ csere Receptorok.
A vér.
Mik azok a fehérjék? A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák. Ezek kialakításában 20 féle aminosav vesz részt.
Nukleinsavak – az öröklődés molekulái
A sejtet felépítő kémiai anyagok
Vér.
Fehérjeszintézis Szakaszai Transzkripció (átírás)
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
Sav-bázis egyensúlyok
A fehérjék világa.
AMINOSAVAK.
AMINOSAVAK LEBONTÁSA.
ANTIGÉNFELISMERÉS AZ ELLENANYAG ÉS A B- SEJT- ANTIGÉNRECEPTOR (BCR) ÁLTAL VALÓ ANTIGÉNFELISMERÉS SZERKEZETI ALAPJAI.
Nukleotidok, nukleinsavak
Aminosavak, peptidek, fehérjék
A sejt kémiája MOLEKULA C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %).
Új irányzatok a biológiában Fehérjék szerkezete, felosztása
Fehérjék biológiai jelentősége
A plazma membrán Na,K-ATPase 2.
Glutamat neurotranszmitter
A nukleinsavak.
A nukleinsavak.
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM SB 2001 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
Géntechnikák Laboratórium
Poszttranszlációs módosítások Készítette: Cseh Márton
MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA tavaszi szemeszter
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM BSc 2007 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
Nukleotid típusú vegyületek
A biogén elemek.
NUKLEINSAVAK MBI®.
Aminosavak és fehérjék
A foszfát csoport az S, T és Y oldalláncok hidroxil- csoportjához kapcsolódik.
Fehérjék.
2004-es kémiai Nobel-díj. Díjazottak Aaron Ciechanover Avram HershkoIrwin Rose The Nobel Prize in Chemistry 2004 was awarded jointly to Aaron Ciechanover,
Fehérjeszekvenálás Mikronalalitikai kurzus fehérjeszekvenálás.
10. rész :Táplálékunk összetevői Fehérjék Klikk a folytatáshoz.
A fehérjék. az élőlények legfontosabb anyagai (görög név: protein) a sejtek szárazanyag-tartalmának %-át adják monomereik: aminosavak (C, H, O,
A b i o g é n e l e m e k. Egyed alatti szerveződési szintek szervrendszerek → táplálkozás szervrendszere szervek → gyomor szövetek → simaizomszövet sejtek.
A fehérjék biológiai jelentősége, felépítése, tulajdonságai Amiláz molekula három dimenziós ábrája.
TÁPLÁLOKOK, TÁPANYAGOK
Fehérjék Az élő szervezetek anyagai. Aminosavak kapcsolódása Az aminosavak egymással való összekapcsolódása: peptidkötéssel dipeptid = két aminosav kapcsolódott,
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Szénhidrátok. A bioszféra szerves anyagának fő tömege Döntően a fotoszintézis során keletkezik szén-dioxid + víz + fényenergia = szénhidrát + oxigén.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
Biokémia fontolva haladóknak II.
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
AZ ÉLET MOLEKULÁI.
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
Cukrok oxigén BIOKÉMIA VÍZ zsírok Fehérjék szteroidok DNS.
A vér összetétele, alkotói
Lebontó folyamatok.
Makromolekulák Simon István.
A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
Az élő szervezet építőkövei: biogén molekulák
Biológiai makromolekulák
H.-Minkó Krisztina P.-Fejszák Nóra Semmelweis Egyetem
Fehérjék funkciói.
Fehérjék.
nitrogéntartalmú szénvegyületek
Előadás másolata:

A fehérjék

A FEHÉRJÉK: az élőlények legfontosabb anyagai (görög név: protein) a sejtek szárazanyag-tartalmának 50-60 %-át adják monomereik: aminosavak (C, H, O, N, S)

AZ AMINOSAVAK alacsony C-atomszámú karbonsavak (COOH) mindig tartalmaznak aminocsoportot (NH2) élőlényekben: mindkettő az α C-atomhoz kapcsolódik az R oldalláncban különböznek (élőlényekben: 20 féle) α helyzetű C-atom

a 20 féle aminosav: hagyományos elnevezések 3 betűs rövidítés legegyszerűbb a glicin (amino-ecetsav) Gly

AZ AMINOSAVAK JELLEMZŐI ikerionos szerkezet: az amino- és karboxilcsoportok vizes oldatban ionos állapotban van jelen, így minden aminosavnak legalább egy negatív (–COO-) és egy pozitív (–NH+3) töltése van amfoter jelleg: savakkal szemben bázisként, bázisokkal szemben savakként viselkednek a sejtekben szabad állapotban ritkán fordulnak elő egymással peptidkötés kialakítására képesek

A PEPTIDKÖTÉS - egyszerű vízkilépés 2 aminosav között - további aminosavak kapcsolódhatnak az N-terminális és a C-terminális véghez N-terminális C-terminális

2 » dipeptid 3 » tripeptid 4-10 » oligopeptid 10-100 » polipeptid > 100 » fehérje (kolloid mérettartomány) aminosavak név száma

Esszenciális aminosavak: - olyan as-ak, amiket nem tudunk előállítani - szabad as formájában vagy fehérjékkel fel kell venni - 10 db! Biológiai szempontból elsőrendű fehérjék: valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben, arányban tartalmazzák, ezért egyedüli fehérjeforrásként is elegendőek. - állati eredetű fehérjék (tojás, tej, hal, húsfélék)

A FEHÉRJÉK sokféle funkció speciális szerkezet

elsődleges szerkezet = as-sorrend (szekvencia) - ha egy as. kiesik vagy kettő felcserélődik » elveszik a funkció - első megfejtett szekvencia: inzulin (51 as) Frederick Sanger 1958: Nobel-díj a fehérjeszekvenálás módszeré- nek kidolgozásáért + inzulin as-sorrendjéért

az inzulin aminosavszekvenciája

láncon belüli H-kötések másodlagos szerkezet = az aminosavak térbeli elrendeződése, lánckonformációja α-hélix nagy oldalláncok jobbra csavarodó láncon belüli H-kötések β-redő kis oldalláncok több redő: láncok közötti H-kötések szabálytalan (rendezetlen)

α-hélix β-redő

harmadlagos szerkezet = a spirális, redőzött és szabálytalan szakaszok állandó térbeli (3D) elrendeződése a) szálas (fibrilláris) az egész fehérje végig vagy α-hélix vagy β-redő - fibroin (β) - fibrinogén, fibrin - keratin (α) (szaru)

fibroin fibrin

keratin

b) gömb (globuláris) - eltérő konformációjú részek a fehérjén belül - albuminok - globulinok - hemoglobin globuláris fehérje

A harmadlagos szerkezet állandó, mert rögzítik: - van der Waals kötések - ionos kötések - H-kötések - diszulfid-hidak

diszulfid-híd

negyedleges szerkezet = több fehérjemolekula (alegység) összekapcsolódik óriásmolekulává

A FEHÉRJÉK CSOPORTOSÍTÁSA 1. PROTEINEK (egyszerű fehérjék) csak as-lánc albuminok kollagén inzulin miozin

Kollagén (San Francisco)

aktin és miozin

2. PROTEIDEK (összetett fehérjék) as-lánc = fehérje-rész + nem fehérje rész lipoproteidek (+ lipid) glikoproteidek (+ CH) » mucin foszfoproteidek (+ foszforsav) » kazein nukleoproteidek (+ nukleinsav) » DNS metalloproteidek (+ fém) » hemoglobin

glikoproteid mucin

nukleoproteid: DNS-hiszton komplex metalloproteid: hemoglobin

A FEHÉRJÉK FUNKCIÓI 1. enzimek (biokatalizátorok) emésztőenzimek 2. raktárfehérjék tojás: albumin tej: kazein 3. transzportfehérjék hemoglobin hemocianin sejthártya fehérjéi 4. kontraktilis fehérjék aktin miozin

5. hormonok inzulin hip-hip-rsz. összes hormonja 6. neurotranszmitterek acetil-kolin dopamin szerotonin noradrenalin 7. véralvadási faktorok trombin fibrin 8. immunválasz antitestjei immunglobulinok

9. bakteriális toxinok, kígyómérgek 10. vírusfehérjék (burok) 11. receptor-, marker- és kapufehérjék a membránokon 12. váz- és szerkezeti fehérjék keratin kollagén elasztin rodopszin: receptorfehérje

A FEHÉRJÉK ÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK sejtplazmában: kolloid állapotban KOAGULÁCIÓ REVERZIBILIS csak a hidrátburok sérül, a biol. aktivitás megmarad könnyűfémsók NaCl (NH4)2SO4 IRREVERZIBILIS másodlagos szerkezet sérül, biol. aktivitás elvész DENATURÁCIÓ erős mechanikai hatások UV szélsőséges T, pH nehézfémsók (Ag, Pb, Cu)

a fibrinogén irreverzibilis kicsapódása = fibrin

VÉGE