Irodalmi prezentáció a Kulcsárné Sz Irodalmi prezentáció a Kulcsárné Sz. Zsuzsanna – Kulcsár Mónika szerzőpár IRODALOM I. (Ókor-Középkor-Reneszánsz) tankönyvéhez. A tankönyv a középiskolák 1. osztálya számára készült. 2006

A prezentáció a Microsoft® PowerPoint® 2000 programmal készült. Az irodalmi prezentáció a tankönyv segédanyagaként készült, nem helyettesíti azt. Célja a szemléltetés, az egyes tananyagok könnyebb elsajátíthatósága. A témakörök bemutatásával a tanár segítséget kap a tananyag feldolgozásához. Az egyes részek önállóan is felhasználhatók, a pedagógus saját belátása szerint illesztheti be a diákat a tanóra menetébe. A prezentációban található festmények, képek, illusztrációk segítségével közelebb hozható a diákok számára a tananyag, élvezetesebbé teszi annak befogadását. A témakörök igazodnak a tankönyv menetéhez, a feldolgozás folyamatosan bővül. A prezentáció a Microsoft® PowerPoint® 2000 programmal készült. I. RÉSZ

TARTALOM A görög kultúra 4-25. dia A görög művészet 18-25. dia - Az archaikus kor ( Az Olümposzi istenek) 4-13. dia - A klasszikus kor 14-16. dia - A hellenisztikus kor 17. dia A görög művészet 18-25. dia - Építészet 20-22. dia - Szobrászat 23. dia - Festészet 24. dia A görög filozófia 25-29. dia A görög epika 30-54. dia - A trójai mondakör 33-37. dia - Homérosz: Iliász és Odüsszeia 38-53. dia

A görög kultúra

Az ókori görög kultúra az egész európai gondolkodásnak, művészetnek a kiindulópontja. A világ középpontjában az ember helyezkedik el. A krétai Minosz király knosszoszi palotája arról tanúskodik, hogy a Kr.e. III. évezredben már fejlett civilizáció alakult ki a Földön. A Kr.e. II. évezrdeben a görög törzsek betelepültek a mai Dél-Görögország területére, ahol a krétai örökséget átvéve virágzó műveltséget teremtettek Mükéné központtal.

Az archaikus kor Új világkép kialakulása mitológia polisz (Kr.e. VIII – VI.) Új világkép kialakulása mitológia polisz

Az Olümposzi istenek A görögök úgy képzelték, hogy isteneik az Olümposzon élnek és halhatatlanok. Az istenek legfőbb elfoglaltsága a görögök harcaiba, konfliktusaiba való beavatkozás volt. A róluk szóló hiedelmeket mítoszok őrzik. A mítoszok gyűjteménye a mitológia.

Az európai kultúra legrégebbi mítoszai Krétához kapcsolódnak. A Föld és az Ég – a Gaia és Uranosz – nászából születtek meg a titánok és a titaniszok. Kronosz, a legfiatalabb titán feleségül vette testvérét, Rheiát. Apját legyőzte, és így ő lett a főisten. Mivel féltette a hatalmát saját gyermekeitől, megszületésük után lenyelte őket. Rheia utolsó gyermekének, Zeusznak azonban sikerült megmenekülnie. Kiszabadította testvéreit, legyőzte apját, majd megosztotta a világuralmat a testvéreivel: Zeusz főisten, az ég és a villámok ura Hádész, az Alvilág ura Poszeidón, a tengerek ura

Héra, a házasság védelmezője Zeusz, az ég és a villámok ura Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője

Poszeidón, a tenger istene Hádész, az Alvilág istene

Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője Erósz, a szerelem istene

Apollón, a lant és a zene istene Kísérői a múzsák, a művészet istennői Apollón, a lant és a zene istene

Héphaisztosz, a tűz és a kovácsmesterség istene Artemisz, a vadászat istennője Dionüszosz, a bor és a szőlőművelés istene Héphaisztosz, a tűz és a kovácsmesterség istene Árész, a háború istene

A klasszikus kor (Kr.e. V-IV.) A görög kultúra virágkora Emberközpontú szemléletmód A demokratikus államrend megszületése A klasszikus kor (Kr.e. V-IV.)

A klasszikus kor a görög kultúra virágkora. Athénban megszületett a világtörténelem első demokratikus államrendje. A görögök egy nyitott, rugalmas élet- és gondolkodásmódot megengedő rendszert hoztak létre, amelyben az ember a történelem folyamán először válhatott polgárrá. Fő cél az egyéniség elfogadása, az emberközpontú szemléletmód.

„…az alkotmánynak a neve demokrácia: a nép uralma, mert nem a kevesekre, hanem a többségre van alapítva. A törvények személyes érdekei tekintetében egyforma jogot biztosítanak mindenkinek…” Periklész, hadvezér

A hellenisztikus kor (Kr.e. III-I.) A kultúra központja az egyiptomi Alexandria. Az élőszóbeli előadást felváltja a könyvirodalom. Az irodalom fő témája az élet örömeinek a leírása, az uralkodók dicsőítése. Alexandriában megalapították a Muzaiont, a „Múzsák csarnokát”. Létrehozták a híres alexandriai könyvtárat, ahol papirusztekercsekre kerültek a betűk.

művészet görög A

A görögök szobraikban, vázaképeikben, irodalmi alkotásaikban az embereszményt fejezték ki. A harmóniára való törekvés szemléletük velejárója volt. Alapvető követelménynek tekintették műveik ideális arányosságát, belső harmóniáját, mértékét, amelyet az ún. „aranymetszés” alaptörvényével határozták meg: „A szakasz nagyobb szelete úgy aránylik a kisebbhez, mint a teljes szakasz a nagyobb szelethez.” A u r e a s e c t i o

Építészet Az ókori építészet világában szigorú törvények uralkodtak. Ez elsősorban a görögök tiszta építkezésmódjára vonatkozott. Fő építményük az oszloppal és gerendával megalapozott templom. A görög építészet alapvető alaktani eleme az oszloprend.

Dór Egyszerű, világos, erőteljes, arányrendszere a férfi, lábazat nélküli kannelúrák Ión Karcsúbb és magasabb, arányrendszere a nő voluta Korinthoszi akantuszlevél Virágkosárhoz hasonlító oszlopfő

Metopé: négyszögletes mező, amelyre domborműveket faragtak. Fríz: nagyobb falfelület vagy az egész épület felső lezárásához, elválasztásához tartozó vízszintes sáv. Triglif: a fríz síkjából kiemelkedő kőhasáb Tümpanon: a nyeregtető végét lezáró, háromszög alakú oromzat.

Szobrászat Kontraposzt: az a testhelyzet, amely az álló láb és a támasztó láb ellentétén alapul, s a gerincoszlop közvetítésével a vállak és a fej tartására is hat. Müron: Diszkoszvető (Kr.e. 450 k.)

Festészet (Kr.e. V. sz.) Vörösalakos váza: a fekete mázzal bevont vázán a figurák helyét üresen hagyták, így a vörös alap érvényesült, a figurák elevenebbek lettek. Feketealakos váza: a vörös alapra sziluettszerű figurákat festettek.

filozófia A görög

Az első filozófusok Kr.e. VI. században Milétoszban éltek. A filozófia: „a bölcsesség szeretete”.. A görög társadalom a demokrácia felé fejlődött, az ismeretek bővülése megkérdőjelezte a világgal, a természettel, az emberrel kapcsolatos kérdésekre adott korábbi válaszokat. A görögök a mitológiai magyarázatok ellenpólusaként megalkották világmagyarázataikat, így őket a tudományos gondolkodás megalapozóinak tekinthetjük. Létrejött a filozófia, „a bölcsesség szeretete”, amely a vallási magyarázatoktól elszakadva próbálta kielégíteni a kor emberének megnövekedett szellemi igényeit. Az első filozófusok Kr.e. VI. században Milétoszban éltek.

Hérakleitosz (Kr.e. 550 k. – 475): „Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni.” Epikurosz (Kr.e. 341 – 270): „Ha a természet szerint élsz, sohasem leszel szegény; ha a képzelgések szerint, sohasem leszel gazdag.” Szókratész (Kr.e. 470 k. – 399): „Ismerd meg önmagad!” „Egy dolgot tudok biztosan, hogy nem tudok semmit.” Zénón (Kr.e. 490 - 430): paradoxonok - „Akhilleusz és a teknősbéka”, „a mozgó nyíl áll”.

Diogenész (Kr.e. 414-323): „Embert keresek!” Prótagorasz (Kr.e. 480 – 410): „ Mindennek mértéke az ember.” Démokritosz (Kr.e. 460 – 370): „A boldogság nem a vagyonban és aranyban nyugszik, hanem a lélekben.”

Arisztotelész (Kr.e. 384 – 322): visszatér a valóság tapasztalati megismeréséhez. Szerinte a lényeg az anyagi világ dolgaiban keresendő. Iskolájának neve Lükeon, ahol a tudáshalmazt felosztotta tantárgyakra. Nagy Sándor nevelője volt. Platón (Kr.e. 427 - 347): filozófiájának kiindulópontja az ideákról szóló tan. Az ideák változatlan lényegek, embertől független, örök létezéssel bírnak. Platón szerint az emberi lélek halhatatlan. Athénban alapított filozófiai iskolát, az Akadémiát.

Az ókori görög epika

A görög irodalom első nagy műfaja, a hősi eposz a mükénéi-archaikus korszak átmeneti időszakában született. Az eposz hősköltemény, amelynek szereplői rendkívüli tulajdonsággal rendelkező hősök, istenek vagy félistenek. Sajátos szerkezete fokozatosan alakult ki. A görög irodalom története a hősi epikával, az Iliász nagyeposszal kezdődött. A félig történelmi, félig mitológiai alapokra épült Iliászban Homérosz a trójai háború utolsó 52 napjának történetét meséli el. A klasszikus antik eposz időmértékes versformában, hexameterben íródott.

A trójai mondakör ***** Eriszt, a viszály istennőjét: A Homérosznak tulajdonított két eposz a trójai háború mondájának történetét tárja elénk. A két mű megszületését azonban két rejtély is övezte: ki volt, s élt-e egyáltalán Homérosz? (homéroszi kérdés) - Trója történetiségének megkérdőjelezése (Heinrich Schliemann, német archeológus a mai Törökország északnyugati partvidékén található Hissarlik-domb VII. rétegében feltárt városban vélte felfedezni Tróját) ***** Péleusz király és Thetisz istennő lakodalmára meghívják az összes istent, kivéve: Eriszt, a viszály istennőjét: Thetisz

Parisz, Priamosz trójai király egyik fia Erisz bosszúból aranyalmát dob a vendégsereg közé ezzel a felirattal: „A LEGSZEBBNEK” Az istennők – Héra, Pallasz Athéné, Aphrodité – ezen összevesznek. Ki döntsön? A legszebb halandó férfi: Parisz, Priamosz trójai király egyik fia

Szép Heléne, Meneláosz görög király felesége Aphrodité Parisz döntése: Parisz jutalma: Szép Heléne, Meneláosz görög király felesége Aphrodité Parisz megszökteti Helénét: Kitör a trójai háború Trószok (trójaiak) Görögök (achájok) Priamosz, a király Parisz, a fia Hektór, idősebb fia Briszéisz Hekabé Andromakhé Meneláosz, a király Agamemnón, a vezérük Akhilleusz, a legnagyobb hős Patroklosz, Akhilleusz barátja Odüsszeusz

A görögök éjszaka előbújnak rejtekhelyükről, és elfoglalják a várost. A görögök kilenc évig eredménytelenül ostromolják Tróját. Elesik Hektór, a trójaiak, majd Akhilleusz, a görögök legnagyobb hőse is. A görögök végül csellel veszik be a várost, Odüsszeusz tanácsára hatalmas falovat készítenek ajándékként, amelyben elrejtőznek. A görögök éjszaka előbújnak rejtekhelyükről, és elfoglalják a várost.

Trója romjai közül csak egy harcos menekült meg: Laokoón hiába figyelmezteti a trójaiakat a cselre, nem hisznek neki, és a falovat beviszik a városba. Trója romjai közül csak egy harcos menekült meg: Aeneasz.

HOMÉROSZ ILIÁSZ ÉS ODÜSSZEIA

Hektór, a trójaiak hőse megöli Patrokloszt. Homérosz eposzában minden esemény egy főmotívum – Akhilleusz haragja - alá van rendelve. Az eseménykörök: Akhilleusz sértődése – ellentét robban ki a görögök fővezére, Agamemnón és Akhilleusz között, mert Agamemnón elvette tőle kedvenc rabnőjét, Briszéiszt. A görögöket végveszély fenyegeti, csak Akhilleusz menthetné meg őket, de ő távol tartja magát a harcoktól. Patroklosz, Akhilleusz legjobb barátja arra kéri, hogy segítsen. Kérését csak részben teljesíti: kölcsönadja fegyverzetét Patroklosznak, aki a mürmidónokkal harcba száll. Hektór, a trójaiak hőse megöli Patrokloszt. Akhilleusz bosszút esküszik. Megkéri anyját, Thetiszt, hogy készíttessen számára Héphaisztosszal fegyverzetet, pajzsot. Akhilleusz legyőzi Hektort. A görögök elfoglalják Tróját.

Akhilleusz pajzsa A teljesség világa A pajzsnak 5 rétege van Akhilleusz pajzsa A teljesség világa 2. A városi élet képei: lakodalom, piactér, törvényszéki tárgyalás, háború. 1. A pajzs közepe: Nap, Hold, csillagok, ég, tenger, Föld 4. A pásztorélet 3. A tavaszi, nyári és őszi munkák. 5. Ókeánosz, amely körülöleli a Földet. A XVIII. ének Akhilleusz pajzsának a leírása, egyben az eposz leghíresebb részlete. A pajzs úgy készült, „ahogyan Hephaisztosz akarta, s a munka kívánta.” A kovácsisten „ráremekelte” az ideális társadalmat, a görög élet minden mozzanatát. Történelmi és társadalmi helyzetképet ad a Kr.e. VIII. századi Görögországról.

„Mindig erősebb Zeusz akaratja az emberekénél, bátrat is elrémít, s diadalmát elveszi könnyen,…” „S Patroklosz, hol a legtöbb harcost látta tolongni, arra rohant fenyegetve; a tengely alá szekerekről hulltak a férfiak, és szekerek feldőlve recsegtek. Tüstént átugrattak az árkon az elnemenyésző gyors lovak, ékes ajándékul kiket istenek adtak Péleusznak; s vágytak tova; s őt Hektór fele űzte lelke, hogy ejtse el; ám vitték azt gyors paripái.” Patroklosz halála „Kit kaszaboltál ott le előbb és kit legutolszor, Patroklosz, hogy az istenek immár halni hivattak?” „S Hektór hőslelkű Patrokloszt látva, hogy újból visszavonul, s hogy megsebesült hegyes érckelevéztől, tört közelébe a hadsoron át, s beledöfte dzsidáját ágyékába: s az érc átszökkent rajta egészen: döngve zuhant le, akháj népét nagy gyászba borítva.”

Az Odüsszeia pedig ott kezdődik, ahol az Iliász befejeződik. Ithaka királya, a leleményes Odüsszeusz kilenc esztendeig bolyong a tengeren, míg különböző kalandok, megmérettetések után gazdag tapasztalatokat szerezve kerül haza. Az Odüsszeia a főhős kalandjairól szól.

Ithakában a kérők ostromolják Pénelopét, Odüsszeusz feleségét, aki hűségesen várja haza férjét. Azzal hitegeti a kérőket, hogy választ közülük, ha megszőtte a vásznát, de amit nappal sző, éjszaka lefejti. A kérők azonban beköltöznek palotába, a szétlopják Odüsszeusz vagyonát. „És napközben a nagy leplet szövögettem is eztán, éjszaka szétfejtettem azonban a fáklyavilágnál. Így hitegettem a bajnokokat három kerek évig; ámde midőn évszak jött, évszak ment negyedízben, sok hónap sorvadt, s a napok mind sorba beteltek, ekkor a szolgálók, a szukák, mindent kifecsegtek, s rajtamütöttek a kérők s szóval megfenyegettek. Így hát kénytelenül befejeztem, bár nem akartam.”  Télemakhosz, Odüsszeusz fia ezért apja felkutatására indul. Eljut Meneláoszhoz is, aki elmeséli a trójai faló történetét.

Ógügia szigetén (V. ének) Kalüpszó nimfa tartja fogságban Odüsszeuszt Ógügia szigetén (V. ének) Kalüpszó nimfa tartja fogságban Odüsszeuszt. Athéné istennő parancsára Kalüpszó elengedi a hőst, aki tutajt ácsol és elindul. Poszeidón azonban, akit Odüsszeusz megsértett, vihart támaszt, és összetöri a tutajt. A hős a phaiákok földjén vetődik ruhátlanul partra, ahol a phaiák királylány, Nauszikaá társnőivel ruhát mos. „Jaj nekem, újra milyen népek földjére jutottam? Dölyfösek-é, vadak-é, törvénnyel mitse törődők, vagy vendégszeretők, s elméjük féli az istent?”

Nauszikaá az apja királyi udvarába vezeti Odüsszeuszt Nauszikaá az apja királyi udvarába vezeti Odüsszeuszt. A király a hős tiszteletére lakomát szervez, ahol Odüsszeusz felfedi kilétét, és kalandjai elmesélésébe kezd:

Odüsszeusz a IX.énektől kezdve elmeséli a kalandjait: II. A küklopszok földje, találkozás Polüphémosszal, az egyszemű óriással I. A lótuszevők földjén „És közülük ki a mézédes termést meg is ette, már nem akart hírt adni nekünk, nem akart hazatérni, ott kívánt az örökre maradni a lótuszevőknél, egyre a lótuszt szedni, feledve a szép hazatérést. Őket, sírtak bár, a hajóra vezettem erővel, és evezőpad alá lekötöztem a görbe hajókon; többi derék társamnak utána parancsomat adtam, hogy mind szálljon a fürge hajókra sietve, nehogy még más is egyék közülük lótuszt s hazatérni feledjen.” „Küklópsz, nézz ide, idd meg az emberhúsra a bort is, hogy megtudd, milyen édes ital volt barna hajónkban.” k a l a n d j a i

III.Találkozás Aiolosszal, a szelek királyával A szelek királya bőrtömlőben adja át Odüsszeusznak a tengeri viharokat keltő szeleket. IV.Télepoliszban, az emberevő óriások hatalmas sziklákkal összezúzzák a hajókat, csak egy – Odüsszeusz hajója – marad épen.

V.Araié szigetén, Kirké társaságában Kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtat. Odüsszeusz Hermész segítségével megtöri a varázslatot, megszabadítja társait, s még egy évig Kirké szigetén maradnak. VI. Odüsszeusz látogatást tesz az Alvilágban, ahol Teiresziasz megjósolja neki, hogy nem reménytelen a hazatérése.

VII. Szkülla és Kharübdisz szigetén Szkülla,a hatfejű tengeri szörny felfalja Odüsszeusz hat társát. VIII. A tengeren a szirének csábító énekének Odüsszeusz úgy akar ellenállni, hogy az árbochoz kötteti magát, társai fülét pedig viasszal tömi be.

A phaiákok végül hazaviszik Odüsszeuszt Ithakába. IX. Thrinakié szigetén nem tudnak ellenállni mohóságuknak, s lakmároznak Héliosz isten marháiból. Ezért ismét tengerre szállva egy hatalmas vihar elpusztítja Odüsszeusz valamennyi társát, csak ő marad életben. Gerendába kapaszkodva, kilenc napon át hányódik a tengeren, míg Kalüpszó szigetére veti az ár. A phaiákok végül hazaviszik Odüsszeuszt Ithakába. Ithaka

Odüsszeusz koldusruhában, álcázva ér partra Odüsszeusz koldusruhában, álcázva ér partra. A lakmározó, dorbézoló kérők gúnyt űznek belőle. Télemakhosz felismeri apját, s együtt határozzák el, hogy leszámolnak a kérőkkel. Pénelopé íjversenyt rendez, amelyet Odüsszeusz nyer meg, és sorban lelövi a kérőket.

Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye AKHILLEUSZ A harcos férfi megtestesítője, a becsület, a hírnév fontosabb, mint az élet. Isteni származású, a sorsát ismeri és tudatosan vállalja. Hősiessége az istenek nélkül elképzelhetetlen. Patroklosz halála után rémületet kelt és kegyetlen. Életeszménye: a harccal, a hősi halállal megszerezhető d i cs ő s é g ODÜSSZEUSZ Nyugodt, sokat tapasztalt, bölcs, békés utazó, aki a természeti elemekkel küzd. Harcol, de csak akkor, ha a saját érdekeit védi. Ellenfele az emberi gonoszság, az alattomosság. Nem fordul el az istenektől, de tudatosítja, hogy az ember felelős saját sorsáért. Két alapvető motiváló erő: kíváncsiság és honvágy

Akhilleusz, Péleusz és Thetisz fia, a mürmidónok vezére Iliász Odüsszeia A gyorslábú … „Én Odüszeusz, Láertész sarja vagyok, ki ezernyi cselről elhírhedtem, a hírem fölhat az égig. Messzirelátszó szép Ithakát lakom: ott van a lombos Néríton kimagasló orma; körötte igen sok más népes sziget, egymásnak szorosan közelében:” Akhilleusz, Péleusz és Thetisz fia, a mürmidónok vezére „jött az Olümposz csúcsairól, haragudva szivében, íját s kétfödelű tegezét hordozva a vállán: és a haragvó válla fölött csörrentek a vesszők minden mozdulatára: közelgett, mint a sötét éj. Majd a hajóktól messze leült, s röpitette a vesszőt: rettenetes pengés hangzott, bongott az ezüst íj. Kezdetben csak az öszvérekre s a fürge kutyákra lőtte hegyes nyilait, de utána magára a népre: szűntelen és sűrűn tetemek máglyái lobogtak.” Odüsszeusz, Ithaka királya A leleményes…

Ithaka örök nagy dicsőség ravaszság Thetisznek megjósolták, hogy fia két sors közül választhat: vagy hosszú boldog, de dicstelen élet vár rá a földön, vagy rövid élet, de örök nagy dicsőség. Akhilleusz az utóbbit választotta… Ithaka örök nagy dicsőség Odüsszeusz a nyugodt, békés utazó, a földi ember, aki ravaszul és ügyeskedve harcol. A trójai harc után Poszeidón haragjától üldözve bolyong a tengeren, ellenfele az emberi gonoszság. Útját különféle kalandok kísérik. ravaszság