Munkagazdaságtani feladatok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
Advertisements

A keynesiánus makromodell
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Makroökonómia 5. előadás.
Közgazdaságtan 5. hét.
A munkapiac és az összkereslet
Makroökonómia Árupiaci egyensúly.
Makroökonómia Aggregált kereslet.
Vektormező szinguláris pontjainak indexe
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Neoklasszikus szintézis
Piaci kereslet és kínálat
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak
Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA A rektifikálóoszlop elméleti tálcaszámának meghatározása szerkesztéssel.
A lineáris függvény NULLAHELYE
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Lineáris függvények.
A fogyasztó optimális választása
A minimálbér költségvetési hatásai HALPERN LÁSZLÓ, KOREN MIKLÓS, KŐRÖSI GÁBOR és VINCZE JÁNOS MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
Lineáris függvények ábrázolása
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
A differenciálszámtás alapjai Készítette : Scharle Miklósné
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Kereslet-rugalmassági számítások
2.2. Az egyenes és a sík egyenlete
A gazdasági élet problémái
Összegek, területek, térfogatok
Szélességi bejárás. Kezdőcsúcsból felvétele Innen haladunk egy szinttel mélyebbre, felvesszük az összes olyan csúcsot, amit így elérhetünk Ha elfogytak,
Mikroökonómia gyakorlat
Az első ZH anyaga: 3. Fejezet (Kereslet)
AZ INTEGRÁLSZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSA
Egyenes vonalú mozgások
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
A HATÁROZOTT INTEGRÁL FOGALMA
Összehasonlító példák ‏ 2015/2016 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I.
Monopolisztikus verseny, Oligopólium
Összehasonlító példák
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség
Készítette: Horváth Zoltán
Árnyékszerkesztés alapjai
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Kiegyenlítő (kompenzációs) bérkülönbségek
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 7
Félig állandó munkaerőköltségek
A munkaerőpiac áttekintése
Munkagazdaságtani feladatok
A munkaerő-kereslet.
A kereslet.
Munkagazdaságtani feladatok 4
Félig állandó munkaerőköltségek
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 5
Munkagazdaságtani feladatok 3
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
Munkagazdaságtani feladatok
A lineáris függvény NULLAHELYE
Munkagazdaságtani feladatok
Kereseti egyenlőtlenségek
A munkaerő-kereslet.
A munkaerő-kereslet.
Munkagazdaságtani feladatok
Félig állandó munkaerőköltségek
Kiegyenlítő (kompenzációs) bérkülönbségek
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 1
Előadás másolata:

Munkagazdaságtani feladatok A munkaerő kereslete

Kereslet példa 1 A munkaerő határtermék-bevétele: MRPL = 20 – 0,5L Ha a bér 10 dollár óránként, hány dolgozót alkalmaznak?

Monopszónium a munkaerőpiacon Adott egy monopszonista munkaadó: LD = 100 – 10MRPL A piaci munkakínálati görbe: LS = -20 + 15w Ábrázolja a két görbét, majd határozza meg a munkaadó munkahatárkiadás-görbéjének egyenletét! Számítsa ki a monopszonista bért és a hozzá tartozó foglalkoztatást! Mi történik, ha a minimálbért az monopszonista egyensúlyi bér fölé emelik? Számítsa ki a foglalkoztatási szintet wmin = 5 és wmin = 7 esetére is!

MEL meghatározása Az MEL egyenlet általános alakja: MEL = aL + c, ahol c a konstans, a pedig a meredekség. A meredekséget úgy kapjuk meg, ha kiszámítjuk, hogy mennyivel nő a munka összes költsége az első után a második munkavállaló felvételével. Először kiszámítjuk, mennyibe kerül a legelső ember felvétele. Ezt az LS görbe adja meg: LS = -20 + 15w. Ha az LS helyre behelyettesítjük az 1-et (az első ember felvételéről van szó): w1 = 21/15 = 1,4. Ezután nézzük meg, mennyibe kerül a második ember alkalmazása. Az LS egyenlet alapján w2 = 22/15, így a második munkavállaló felvételének határkiadása 22/15 + 1(22/15 – 21/15) = 23/15, hiszen a már alkalmazott első munkavállaló bérét is meg kell emelni az új bérszintre. Hasonlóképp a 3. felvett munkavállaló 23/15 + 2(23/15 – 22/15) = 25/15-re növelné a határkiadást, hiszen itt már két embert érintene az aktuális béremelés. És így tovább… (ld. a köv. dián). A meredekséget a határkiadás emelkedése adja meg: +2/15. c-t megkaphatjuk behelyettesítéssel. Pl. a 2. felvett munkavállaló esetében: MEL=2 = 23/15 = (2/15)2 + c. Innen pedig: 19/15. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy L=0-ban a függvény nem értelmezhető!

MEL meghatározása: példák Bérszint Foglalkoztatás Munka összes költsége Munka határkiadása 20/15 Nem értelmezhető 21/15 1 +21/15 22/25 2 21/15+22/15+1(1/15)=44/15 +23/15 23/15 3 34/15+23/15+2(1/15)=59/15 +25/15 24/15 4 59/15+24/15+3(1/15)=86/15 +27/15 25/15 5 86/15+25/15+4(1/15)=115/15 +29/15 26/15 6 115/15+26/15+5(1/15)=146/15 +31/15 …

Az egyensúlyi értékek kiszámítása Az egyensúlyi foglalkoztatás az MRPL és az MEL görbe metszéspontjában adódik: MRPL = (100 – L)/10 MEL = 19/15 + 2/15L Az egyensúlyban: Le = 262/7 ≈ 37,43 Az egyensúlyi bér pedig az ehhez a foglalkoztatáshoz tartozó érték az LS egyenesen: LS = Le = 262/7 = -20 + 15W We = 402/105 ≈ 3,83

Minimálbér emelés A minimálbér we fölé emelése azt eredményezi, hogy a minimálbér (wmin) függőleges vonallal jelzett egyenesének az LS görbével való metszéspontjáig a munka határköltsége megegyezik a minimálbérrel (mivel nincs alacsonyabb béren felvett alkalmazott). Vagyis az új MEL egyenes: MEL’ = wmin ha L ≤ (-20 + 15wmin) és MEL’ = 19/15 + 2/15L ha L > (-20 + 15wmin) Ebből következően, a foglalkoztatási szint is az új határköltség görbe és az MRPL egyenes metszéspontjában határozódik meg, míg a bérszint a minimálbér szintje lesz. Így mind a foglalkoztatás, mind a bérek emelkedhetnek addig a pontig, míg a wmin meg nem haladja az MRPL és az eredeti MEL metszéspontját, azaz wmin = (100 – 262/7)/10-t, vagyis wmin = 219/35 = 6,26-t. E felett a pont felett a foglalkoztatás alacsonyabb, mint a monopszonista egyensúlyban.

Minimálbér melletti foglalkoztatás Mivel Wmin = 5 a monopszonista egyensúlyi bér felett van, ezért hamarabb találkozik az MRPL egyenessel, mint az LS-sel. Ezért a foglalkoztatás a következőképp határozódik meg: 5 = (100 – L)/10, vagyis L = 50, ami több, mint a minimálbér-emelés előtti 36. Amikor Wmin = 7 akkor ugyanilyen számítás alapján: 7 = (100 – L)/10 , vagyis L = 30 ami már kevesebb, mint a minimálbér-emelés előtti 36.

Monopszónium, 2. feladat Adott egy monopszonista munkaadó: LD = 45 – 5MRPL A piaci munkakínálati görbe: LS = -10 + 5w Ábrázolja a két görbét, majd határozza meg a munkaadó munkahatárkiadás-görbéjének egyenletét! Számítsa ki a monopszonista bért és a hozzá tartozó foglalkoztatást! Számítsa ki a foglalkoztatási szintet wmin = 6 esetére!

2. feladat megoldása a) MEL = 1,8 + 0,4L b) 1,8 + 0,4L = -0,2L + 9 0,6L = 7,2 Le = 12 Ebből: LS = 12 = -10 + 5w, ahonnan: we = 4,4 c) MEL = 6 = MRPL 6 = -0,2L + 9, ahonnan: Lw=6= 15

Köszönöm a figyelmet!