A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa városi terei Geográfus szak (MSc) 2017/2018, I. félév ELTE Földrajz Központ

Fogalmak, információs és módszertani kérdések Kutatási kérdések Egységesek-e az európai nagyvárosok népesedési pályáik tekintetében? Milyen karakteres növekedési típusok rajzolódnak ki? Vannak-e térségspecifikus jegyek a növekedésben? Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) 2007-ig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 2

Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is Jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer honlapja (megszűnt) 3

A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés 4

1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1960–1970 A fogyás kiterjed Nyugat-Közép-Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) 6 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Írország, Mediterráneum, szocialista országok 7 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya 8 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1990–2000 Alapvetően megfordul a kép Kelet-Közép-Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások 9 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

2000–2007 Fejlett Európa: alig van csökkenés Kelet-Közép-Európa: alig van növekedés 10 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A nagyvárosok 1950–2007 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 Dublin, Valencia 4 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 11

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 12

A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 13

Vizsgálatok földrajzi és időbeli kiterjesztése Vizsgált térség: immár egész Európa Atlanti-óceántól az Uralig Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) 2015-ig Vizsgálatba bevont nagyvárosok száma ugyanolyan módszerrel 59-ről 99-re nőtt: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 14

A nagyvárosok 1950–2015 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei   klaszter elemszám Nagyvárosok 1 42 Astrakhan, Bucharest, Cracow, Dnipropetrovsʿk, Donetsk, Dublin, Homjelʿ, Izhevsk, Kazan, Kharkiv, Kiev, Krasnodar, Lʿviv, Málaga, Moscow, Mykolayiv, Nizhniy Novgorod, Odesa, Orenburg, Palermo, Penza, Perm, Poznań, Rīga, Rostov-na-Donu, Saint Petersburg, Samara, Saratov, Sevilla, Sofia, Tula, Ulyanovsk, Valencia, Vilnius, Volgograd, Voronezh, Warsaw, Wrocław, Yaroslavl, Zagreb, Zaporizhzhya, Zaragoza 2 15 Amsterdam, Berlin, Birmingham, Dresden, Glasgow, Leeds, Leipzig, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, s-Gravenhage, Sheffield, Vienna 3 31 Athens, Barcelona, Bremen, Brussels, Budapest, Cologne, Copenhagen, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Genoa, Göteborg, Hamburg, Hanover, Helsinki, Lisbon, Łódź, Madrid, Marseille, Milan, Munich, Naples, Oslo, Paris, Prague, Rome, Stockholm, Stuttgart, Turin 4 6 Chişinău, Kryvyy Rih, Lipetsk, Minsk, Ryazan, Ufa 5–6–7 1–1–1 Belgrade + Tolyatti + Naberezhnyye Chelny     15 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 16

A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások 17

A klaszterek és súlypontjaik földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások 18

cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) Az európai nagyvárosok átlagos távolsága klasztereik geometriai középpontjaitól cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 19

cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) A nagyvárosok a népességszám-változások 5 dimenziós terében mért távolsága a legközelebbi szomszédjuktól klaszterenként cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 20

A klaszterek térségspecifikusságának mérése GIS-támogatással Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások 21