A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A települések kapcsolati tőkéjének egy típusa Testvértelepülések Készítette: Giczi Johanna Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató A kutatást az OTKA
Advertisements

CzechTrade víziója és küldetése
Népesedési folyamatok
A városok fejlődése és szerkezete
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció
A modern város fejlődési szakaszai
A városhierarchia vizsgálati módszerei
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Települések A városok.
Jeney László A város–vidék kettősség mint felértékelődő térszerkezeti elem az ezredforduló Európájában Új elemek a vidékfejlesztésben A Magyar Regionális.
Dr. Jeney László A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos.
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A magyar gazdaság növekedésének egyes területi vonatkozásai Dr. Tétényi Tamás, VÁTI kht. Növekedés Magyarországon: Helyzetkép és kilátások Budapest, 2005.
Az európai városverseny
Taxi arculatok Európai nagyvárosok. Szabályozás LONDON Guidelines for Advertising on licensed London Taxis and Signs on licensed London Private Hire Vehicles.
Az Európai Unió bővülése Vincze János, 12. osztály Fazekas Mihály Gimnázium Debrecen >
A világnépesség növekedése
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE.
1 Regionális gazdaságtan 9. előadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Dr. Papp Erika Dr. Al Sallami Linda
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
Az európai uniós fejlesztések szerepe a V4 országok közlekedési hálózatának vonatkozásában Thoroczkay Zsolt főosztályvezető NFM Közlekedési Infrastruktúra.
A modern városfejlődés későbbi szakaszai Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II.
EGYÜTT KÖNNYEBB Ferenczy Anikó Magyar Kongresszusi Iroda Március 29.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A modern városfejlődés későbbi szakaszai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Legújabb szakaszok: a reurbanizáció és a posztszuburbanizáció
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
dr. Jeney László egyetemi adjunktus
Európa fogalma, határai, ismérvei
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
A területi koncentráció elemzése
Európa regionális földrajza
Egyéb grafikus ábrázolási módszerek: grafikon és radardiagram
Térbeli gazdasági folyamatok tényezőkre bontása
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Topográfiai gyakorlatok Közép - Európa
Topográfiai gyakorlatok Európa
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
A városhierarchia vizsgálati módszerei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A modern és a posztmodern városfejlődés szakaszai
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
A modern és a posztmodern városfejlődés szakaszai
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
A területi koncentráció mérése és a kitüntetett helyzetek
Előadás másolata:

A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Településföldrajz és településfejlesztés T Kar alapszakjai (BSc/BA) 2017/2018, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Fogalmak, információs és módszertani kérdések Kutatási kérdések Egységesek-e az európai nagyvárosok népesedési pályáik tekintetében? Milyen karakteres növekedési típusok rajzolódnak ki? Vannak-e térségspecifikus jegyek a növekedésben? Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) 2007-ig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 2

Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is Jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer honlapja (megszűnt) 3

A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés 4

1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1960–1970 A fogyás kiterjed Nyugat-Közép-Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) 6 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Írország, Mediterráneum, szocialista országok 7 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya 8 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1990–2000 Alapvetően megfordul a kép Kelet-Közép-Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások 9 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

2000–2007 Fejlett Európa: alig van csökkenés Kelet-Közép-Európa: alig van növekedés 10 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A nagyvárosok 1950–2007 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 Dublin, Valencia 4 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 11

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 12

A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 13

Vizsgálatok földrajzi és időbeli kiterjesztése Vizsgált térség: immár egész Európa Atlanti-óceántól az Uralig Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) 2015-ig Vizsgálatba bevont nagyvárosok száma ugyanolyan módszerrel 59-ről 99-re nőtt: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 14

A nagyvárosok 1950–2015 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei   klaszter elemszám Nagyvárosok 1 42 Astrakhan, Bucharest, Cracow, Dnipropetrovsʿk, Donetsk, Dublin, Homjelʿ, Izhevsk, Kazan, Kharkiv, Kiev, Krasnodar, Lʿviv, Málaga, Moscow, Mykolayiv, Nizhniy Novgorod, Odesa, Orenburg, Palermo, Penza, Perm, Poznań, Rīga, Rostov-na-Donu, Saint Petersburg, Samara, Saratov, Sevilla, Sofia, Tula, Ulyanovsk, Valencia, Vilnius, Volgograd, Voronezh, Warsaw, Wrocław, Yaroslavl, Zagreb, Zaporizhzhya, Zaragoza 2 15 Amsterdam, Berlin, Birmingham, Dresden, Glasgow, Leeds, Leipzig, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, s-Gravenhage, Sheffield, Vienna 3 31 Athens, Barcelona, Bremen, Brussels, Budapest, Cologne, Copenhagen, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Genoa, Göteborg, Hamburg, Hanover, Helsinki, Lisbon, Łódź, Madrid, Marseille, Milan, Munich, Naples, Oslo, Paris, Prague, Rome, Stockholm, Stuttgart, Turin 4 6 Chişinău, Kryvyy Rih, Lipetsk, Minsk, Ryazan, Ufa 5–6–7 1–1–1 Belgrade + Tolyatti + Naberezhnyye Chelny     15 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 16

A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások 17

A klaszterek és súlypontjaik földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások 18

cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) Az európai nagyvárosok átlagos távolsága klasztereik geometriai középpontjaitól cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 19

cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) A nagyvárosok a népességszám-változások 5 dimenziós terében mért távolsága a legközelebbi szomszédjuktól klaszterenként cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 20

A klaszterek térségspecifikusságának mérése GIS-támogatással Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások 21