KIVÁLASZTÓRENDSZER KÖVETELMÉNYRENDSZER ISMERJE A VIZELETKIVÁLASZTÓRENDSZER RÉSZEIT ÉRTSE A VISSZASZÍVÁS ÉS KIVÁLASZTÁS VESÉBEN ZAJLÓ FOLYAMATAIT VIZELET ÖSSZETÉTELE KIVÁLASZTÓSZERVRENDSZER EGÉSZSÉGTANA
KIVÁLASZTÓRENDSZER FELÉPÍTÉSE KIVÁLASZTÁS: az a folyamat amelynek során a felesleges és káros anyagok eltávolítása történik a szervezetből. KIVÁLASZTÓRENDSZER RÉSZEINEK JELLEMZÉSE VESE: – A vese páros szerv, a gerincoszlop ágyéki szakaszának két oldalán helyezkedik el. – A hasüreg hátsó falához erős kötőszövetes tok rögzíti. – A tokot zsírszövetben gazdag réteg béleli, amely védi a vesét a mechanikai hatásoktól. – A vesekapun lép be a vesébe a veseartéria, itt lép ki a vesevéna és a húgyvezeték. – A vese belső szerkezete kéreg- és velőállományra különül. – A kéregállomány a vese külső részét alkotja, a velőállomány a vesemedencével érintkezik. – Belső üregrendszere a vesekelyhekből és a vesemedencéből áll. – A vesemedencéből indul ki a húgyvezeték. – A vese feladata a szűrlet- és vizeletképzés. – Működési egységei a nefronok. A továbbiakban ismerkedjünk meg a nefronokkal!
NEFRONOK – Mindkét vesében körülbelül 1-1 millió található. – A nefronok vesetestecskéből és hozzá csatlakozó kanyarulatos csatornarendszerből állnak. Nefron szerkezete A vesetestecske pedig hajszálérgomolyagból és azt körülvevő kettős falú tokból áll.
HOGYAN TÖRTÉNIK A VIZELET KÉPZŐDÉSE A vesében a vizeletképződése három részfolyamatból áll: – Szűrés – Visszaszívás – Aktív kiválasztás SZŰRÉS: – A vesén átáramló vérből a nefronok vesetestecskéiben szűrlet képződik. – A szűrlet fehérjementes vérplazma. – A szűrést a vesetestecskében kialakuló hidrosztatikai nyomáskülönbség teszi lehetővé. A vesetestecskébe vezető artéria átmérője nagyobb, mint az onnan elvezető artériáé. Mivel az artériák fala nem tágulékony, a hajszálerekben nyomásfokozódás lép fel. A nyomás hatására a vérplazma átszűrhető része a kettős falú tokba, majd a vesecsatornába préselődik. – Folyamatosan képződik. – A két vesében naponta összesen 180 dm 3 szűrlet képződik. VISSZASZÍVÁS: – A szűrlet a nefronok elvezetőcsatornáiba kerül, s a szervezet számára szükséges anyagok visszaszívódnak. – Visszaszívódik a: víz (nagy része), glükóz, aminosavak, ionok, karbamid. – A glükóz visszaszívásának felső határa van. Ha a vércukorszint meghalad egy bizonyos értéket, akkor a szűrlet magas glükóz koncentrációja miatt a vese nem képes teljes mértékben visszaszívni a szőlőcukrot a vérbe. A magas vércukorszinttel küszködő cukorbeteg emberek vizeletében ezért van glükóz.
KIVÁLASZTÁS: – Az elvezetőcsatornák aktív kiválasztást is végeznek. – A szervezet számára felesleges vagy káros anyagokat juttatnak a képződő vizeletbe (gyógyszerek). VIZELET JELLEMZŐI: – A vesékben folyamatosan képződő, a szervezet számára felesleges anyagokat tartalmazó, gyengén savas kémhatású folyadék. – Összetétele változó. – Ionokat, karbamidot, hormonokat tartalmaz. – Sok víz felvételét követően az átlagosnál több és hígabb vizelet ürül. – Erős izzadás után térfogata kisebb és sótartalma is alacsonyabb. – Túlságosan sós étel elfogyasztása után térfogata kisebb, sótartalma magasabb. A vér és a vizelet néhány összetevője ÖsszetevőVér (%)Vizelet (%) Víz Fehérje7-90 Karbamid*0,032 Húgysav*0,0050,05 A felnőttek veséjének tömege átlagosan gramm. A vesék 1-1 millió nefront tartalmaznak. A két vesében naponta átlagosan 180 dm 3 szűrlet képződik. A szűrlet anyagainak 99%-a visszaszívódik a vérbe, csak 1% kerül kiválasztásra a vizelettel. A vizelet térfogata átlagosan 1,5 dm 3 /nap. A veséken átfolyó vér plazmájának mintegy 20%-a szűrődik át. A húgyhólyag vizeletürítés előtt ml vizeletet tárol.
HÚGYUTAK HÚGYVEZETÉK: – Páros cső. – Két vesemedencéből ered. – Perisztaltikus mozgásával továbbítja a vizeletet. HÚGYHÓLYAG: – Tágulékony, a vizeletet tárolja. – Falában vastag simaizomréteg van. – Izomzatának összehúzódása kipréseli a vizeletet a húgycsövön keresztül. HÚGYCSŐ: – Páratlan szerv. – Eredésénél gyűrű alakú záróizom található. – A vizeletűrítés akkor indul meg, ha a záróizom elernyed és a húgyhólyag összehúzódik. – Ondó továbbítására is szolgál.
KIVÁLASZTÓSZERVEK BETEGSÉGEI Hólyaghurut A húgyhólyag nyálkahártyájának gyulladásos betegsége. Tünetei a gyakori vizelési inger és a fájdalmas vizeletürítés. Legtöbbször a húgycsövön át a húgyhólyagba jutó baktériumok okozzák. Vesemedence- gyulladás A vesék gyulladásos megbetegedése, amely legtöbbször baktériumfertőzés következménye. Vesekő – húgykő A vesemedencében, a húgyvezetékekben vagy a húgyhólyagban a vizeletből szilárd kristályok válhatnak ki, amelyek görcsös fájdalmat, gyulladást okozhatnak. A súlyos veseelégtelenségben szenvedő emberek vérét rendszeresen meg kell tisztítani sejtanyagcsere különböző termékeitől, elsősorban a nitrogéntartalmú vegyületektől (húgysav, karbamid), amelyek magas koncentrációban súlyos mérgezést okoznak. A művesekezelés során a betegek vérét átvezetik egy szűrőberendezésen, majd megtisztítva visszajuttatják a keringési rendszerbe. Művesekezelés