Mogul birodalom 2. Gyarmatosítás India története 7.

Dzsahángír, a világ meghódítója (1605-1627) Szalím herceg Mughal-e Azam (1960) 1559 – lázadás Akbar ellen 1602 – császárnak kiáltja ki magát, alláhábádi oszlopra felirat 1605 – Khuszró Mirzá fellázad Hódítás helyett inkább stabilitás

Núr Dzsahán, a világ fénye Apja és bátyja is Dzsahángír minisztere volt Dzsahángír felesége Perzsa származású – udvari kultúra Dzsahángír alkohol- és ópiumfüggő Mumtáz Mehel nagynénje Trónutódlás kérdése

Mugal miniatúrafestészet Növény- és állatvilág érdekelte Állatkert Usztád Manszúr Khán Perzsa miniatúrafestészet az alap, de indiai stíluselemek Nincs perspektíva Európai hatások inkorporációja Papír

Sáh Dzsahán, a világ királya (1628-1658) 1622-1626 Dzsahángír ellen lázadás Vak báty és további testvérek, unokatestvérek megöletése Udvari kultúra változása - glória Új főváros: Ágrá helyett Delhi Dekkáni katonai expedíciók

Mumtáz Mahal – Tádzs Mahal

Sáh Dzsahán és az építészet

Aurangzéb (1658-1707) Trónutódlás – Dárá Sikóh vs. Aurangzéb (vs. Sáh Dzsahán) Ortodox iszlám Hódítás – sikerek a Dekkánon, de hosszú távon birodalom szétesése Marátha konföderáció - Sivádzsí Fia, Akbar fellázad ellene is

Aurangzeb (1658-1707) Hódítások: Dekkán szultánátusok – nemességét integrálta; kevés bevétel Fő ellenség: maráthák, Sivadzsi Hadászat: Nagy, nehézkes hadseres Sivadzsi serege: „gerillaharcos”. 1664: Surat ostroma, 1674: Hindu királlyá koronáztatta magát – vallási hadviselés is, szvarádzsja elképzelés Aurangzeb szakított elődei vallási toleranciájával, visszatért a dzsizja-adó, hindu templomok lebontása, szikh templomok lerombolása Valójában mindkettőnek voltak szövetségesei az „ellenséges” vallás képviselői között

Aurangzéb hódításai

Mogul birodalom méltatása Elő-iparosodás, a globális ipari termelés 25 %-a, globális GDP 25 %-a 4millió km2 (Maurja: 5m km2) –második legnagyobb ind birodalom Erőteljes hadi aktivitás, lőfegyverek átvétele nyugatról Aktív, gazdag kereskedővárosok – stagnáló, kizsákmányolt falvak Urdu – lingua franca: arab, perzsa, hindi Városi kultúra, művészetek virágzása Aurangzeb után a birodalom széthull, romlik a közbiztonság, csökken a pénzforgalom, 1739 perzsa uralkodó, Nadir Shah lerohanja Delhit, kifosztják Vitatott méltatás: 1. hosszú ideig tartó, erős birodalom, nagy területen; 2. egyenlőtlen uralom, lázadozó földesurak (zamíndár) Nagyvezír Haiderábádban saját dinasztiát hozott létre, brit lojalitás, Sivadzsi utódai, a Pésvák nem működtek együtt a britekkel: elvesztették hatalmukat

A portugálok Indiában 1526 pánipati csata - Bábur elfoglalja Delhit Indiai-óceán: portugál uralom – mogulok közönyösek a tengerrel szemben: fő bevételi forrásuk a mezőgazdaságból, nem a kereskedelemből származó adó Portugál tengeri uralom: szegénység az országban, modern technikai újításokat felhasználva felfedezések 15. sz. – Atlanti-óceán: afrika nyugati partjai, 1498 Vasco da Gamma – Goa 1500 Brazília 1499: Oszmán-Velence konfliktus: mediterrán fűszerút megzavarva Indiai bors behozatala – királyi monopólium

Portugál hódítások Indiában 1498 Gama Calicutban – Zamorin ; 1499 Pedro Alvares Cabral Calicutban: gyárépítés; 1502 Gama 2. útja Calicutba (arab kereskedők elűzésére szólít fel – ellenállás) 1500 Kocsin 1511 Goa elfoglalása, 1535-től a portugál India fővárosa – „Kelet Rómája” 1516 Madras, templomépítés, helyi templom lerombolása 1517 Ceylonon területek 1535-re területek Gudzsarátban Fegyveres harcok a helyiek és a portugálok között Kereszténység erővel történő terjesztése, beavatkozás a helyi szír keresztény közösség belügyeibe Stratégiai pontok elfoglalása Afrikában, a Perzsa-öbölnél, és Indiában; stratégiai pontokon vámszedés, vámszedő tisztség eladása Kereskedelem: fűszer, luxuscikkek, de gabona is Borskereskedelem: „mediterrán vámok” bevezetése; olcsón venni, drágán eladni, majd kiszervezni – 1560ig fennmaradt a rendszer II. Fülöp spanyol és portugál király halálával elveszett a portugál borsmonopólium jelentősége – újból olcsóbb a Velence által behozott

Keresztény templomok Goában Bom Jesus Bazilika, Xavéri Szt. Ferenc Szeplőtelen Szűzanya Templom

Indiai szárazföldi hatalom szempontjából jelentéktelen a portugálok partmenti megjelenése

A hollandok megjelenése Holland kereskedelmi flotta: Nagy tengeri tapasztalat a Balti-tengeren Portugál újításokat átvették, tovább fejlesztették, megőrizték Bőséges hozzáférés a fa-nyersanyaghoz; gyors hajóépítési technika Részvényes hajók, ok: konkurrencia megakadályozása 1602 Holland Kelet-Indiai Társaság; monopólium csak a fűszerekre, csak míg Amszterdamba ér – ott aukció Ideológia: szabad tengerek, később: holland monopólium az indonéziai fűszerkereskedelemre Emporiumok: 1605 Koromandel-parton első kereskedelmi egységek Holland Surat, Holland Bengál 1656 Elfoglalják Ceylont, majd több erődöt a Malabár-parton a portugáloktól DK-Ázsiában jelenlét- kereskedelem erős kontrollja 1750től csökkenő befolyás 1795 Kew-levelek: minden holland gyarmat átruházása a britekre (V. Vilmos orániai herceg) 1814-1825 ismét holland fennhatóság

Angolok 1600 Kelet-Indiai Társaság – hasonló a hollandhoz, ok: tőkehiány 17. században sokkal kisebb aktivitás, mint a holland társaságnál Textilgyárak: eredetileg csak tárolásra Hollandok: Indonézia, angolok: India 17. sz. Tengeri kereskedelem reneszánsza, monszun Ind hajók még felülmúlták a európaiakat, európaiak indektől kértek kölcsön, pénzváltásban rájuk szorultak, stb. Kalózok, fél-illegális kereskedők; interkontinentális vs. Ázsián belüli kereskedelem Hajóbérlés – a piac igényeihez könnyebben lehetett igazodni, verseny a hajótulajdonosok között – technikai fejlesztések a hajózásban Munkamegosztás: kereskedő – hajóskapitány – versenyképesebb a hollandnál

Európai Kelet-Indiai Társaságok – mogul uralom csúcspontján Mogul uralkodókat nem zavarta, marginális események 1686 - britek tengeri csatát vívtak a mogulok ellen (Aurangzeb) – mogulok angol és holland kereskedőkre hagyták a dk-ázsiai kereskedelmet 1688 Aurangzeb elűzte a brit kereskedőket a Hugli folyónál lévő gyárból – Kolkata falucskánál újabb gyár

A franciák 1664 francia Kelet-Indiai Társaság, holland mintára, XIV. Lajos (1668 – 1706) Françoise Martin – Pondicherry Pénzügyi kudarcok 1719 John Law egybeolvasztotta a Francia Kelet-Indiai és Nyugat-Indiai Társaságokat: Compaigne des Indes – sikeres

A mogul birodalom hanyatlása és az európai hatalmak Indiában 1738 Nadir Shah kifosztaj Delhit Bengál: Murshid Quli Khan – erős uralom, hatékony adminisztráció, nagy adóbevételek Erős alap a leendő brit uralomnak 1717 Brit Kelet-Indiai Társaság szabad kereskedelmi jogot és pénzverési engedélyt kap Bengálban – üres ígéret, mégis: kooperáció Ny-India: Surat volt a legjelentősebb kikötő, később Bombay jelentősége megnő: britek védelmet ígértek mind a mogul, mind a marátha fosztogatások elől Politikai instabilitás: kaotikus helyzet a mogul birodalom utolsó éveiben – kereskedők könnyen estek rablók vagy függetlenedő kormányhivatalnokok prédájául Egyedül az európai kereskedőkolóniák, fegyveres őreikkel, jelentenek biztonságot a kereskedelemben

Britek Bengálban 1720as évek: bengáli kereskedelem jelentősége megnő Gyarapodó gyárak az ország belsejében Közvetlen kapcsolat a szövőkkel – termelés folyamatának közvetlen befolyásolása Brit „divat-szakértők” Indiába A profitból nem jutott a termelőknek Ezüstpénzzel fizettek, ezüst áramlott a gazdaságba: helyi hatalom szívesen fogadta, bár aggódott növekvő számú gyárak, erődök, brit kereskedők miatt 18. sz. Második fele: bengáli uralkodó kitiltja a briteket, nem engedelmeskednek, csata, brit győzelem – az eddigi tengeri uralom szárazföldi uralomra lépett

Harc a főhatalomért Delhi kp.: Nagymogul Katonaság megmaradt, de nincs irányítás – szabad haderő, áruba bocsátható É: rendszeres afgán betörések Bengál: Naváb Közép-India: Haiderábád – Nizám Ny: maráthák, kp.: Púna D: nájakák Partvidéken: arányaiban elhanyagolható európai hatalmak

A francia társaság 1744-1763 angol-francia háború Európában Európai kereskedőtársaságok harcmodora: olcsó gyalogság vs. helyi lovasság Franciák: Joseph Françoise Dupleix kormányzó, De Bussy tábornok Ind uralkodók kijátszása egymás ellen Olcsó gyalogoshadsereg fenntartása Francia tengerésznaszád – inkább kalózok: Madras visszaadása a briteknek Haiderabadban befolyás, földterület adományozása a franciáknak hadsereg fenntartására Britek ellen harcok, 1748 békeegyezmény: Madras a briteké Mégis: jelentős francia politikai befolyás Indiában Gazdaságilag azonban veszteséges a társaság 1754 Dupleix-et elbocsátották, a földet visszaadták, katonai tevékenységgel felhagytak Indiában

A brit társaság Robert Clive 1756 bengáli naváb megtámadta a brit gyárakat Kalkuttában – Clive megmentette ezeket, megszerzett egy francia gyárat is Plassey-i csata: Hadicsel a naváb ellen, új navábot állított Bengál élére, magát Bengál kormányzójának nevezte ki Delhi Nagymogul reakciója: visszaszerezni valamennyi hatalmat Bengálban az angolok segítségével: felajánlotta a díváni-t, a civil közigazgatást Clive-nak Clive ezt felajánlotta az angol koronának Angol miniszterelnök belpolitikai okokból visszautasította, maradjon a Társaság kezelésében Bengál Clive távozásával Indiából nem maradt megfelelő ember a terület irányítására, ellenőrzésére

A brit befolyás megerősödése Indiában Globális brit-francia háború Az ind frontra a már tapasztalt és sikeres DeBussy helyett új tábornok 1760 Madras mellett végzetes vereség – szertefoszlik az Inde française álma Maráthák hatalmuk csúcsán, É: folyamatos afgán betörések ellen védekeznek – afgánok és maráthák, két fő hatalom, egymás elleni háborúkban örlődtek fel 1764 Baksari csata Awadh és Bengál egyesített erői a brit csapatok ellen. Brit győzelem, az awadhi navábot bebörtönözték, rajta keresztül brit befolyás egész Indiára. Clive visszatér Indiába Brit Kelet-Indiai Társaság magához veszi Bengál közigazgatását, a dívánit

Clive adminisztratív reform-terve : harc a korrupció ellen: új brit társaság a bengáli belföldi kereskedelem monopóliumára a Társaság embereiből Korrupció helyett a belső emberek mind egyformán részesültek a nyereségből – stratégiai összetartás a brit uralom megőrzésére Nem sikerült, maradt a korrupció Haiderábád, maráthák: erős uralkodók – egymás elleni harcok Végül marátha belharcokban behívták a briteket segíteni – vége a marátha uralomnak. Warren Hastings – Bengál kormányzója 1771, India kormányzója 1774