EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK MONITOROZÁSA, ÉRTÉKELÉSE

ÉRTÉKELÉS FOGALMA Szisztematikus információgyűjtés egy adott tevékenységről (programról) és annak hatásairól a program leírása, következtetések levonása céljából. Kutatás – értékelés egymáshoz való viszonya

ÉRTÉKELÉS Eredeti funkciója a humán szolgáltatások és oktatás keretében a programok minőségének javítása volt Eltolódott abba az irányba, hogy azt vizsgálja, hogy valamely program működik-e avagy sem /ez kihatással volt a használt technikákra is/

MILYEN CÉLT SZOLGÁL? 1 Megtudjuk, hogy az adott program a kívánt hatásokat érte-e el képet ad arról, hogy a programban megfogalmazott célok milyen mértékben valósulnak/valósultak meg Segít abban, hogy a lehető legjobb programokat hozzuk létre (szükségletek és források tekintetében)

MILYEN CÉLT SZOLGÁL? 2 Hozzájárul tudásanyagunk növeléséhez (mind a saját, mind a szakma számára) Segíti a különböző kezdeményezések tökéletesítését, javítását Visszajelzést ad a munkánkról – segíti a program megvalósítását, menedzsmentjét A program támogatóinak igazolja a költségeket kellog89

JELENTŐSÉGE AZ EGÉSZSÉG-FEJLESZTÉSI MUNKÁBAN Hozzájárul az egészségfejlesztési munka legitimációjának növekedéséhez, a folyamatos „láthatóságához” Az egészségfejlesztésnek „kemény” eredményeket kell felmutatnia a források megszerzése céljából Egyre nagyobb a „nyomás” – Valóban hatékony-e az egészségfejlesztési munka? Van-e hatása az egészségi állapotra? kellog89

ALAPELEVEK AZ ÉRTÉKELÉSBEN Projektek erősítése Többféle módszer alkalmazása Valós problémák középpontba állítása Részvételen alapuló munka megvalósítása Hagyjunk lehetőséget a rugalmasságra Kapacitásnövelés kellog89

A hatékony értékelés semmiképpen nem egy „esemény”, mely a projekt végén történik, hanem egy folyamat, mely segíti a döntéshozókat /a projekt jobb megértése, hatása a résztvevőkre, partnerszervezetekre, közösségre külső, mind belső tényezők szerepe/ Értékelés és menedzsment szétválaszthatatlan MEGFELELŐ ÉRTÉKELÉS = MEGFELELŐ GONDOLKODÁS Kellog 4

AZ ÉRTÉKELÉS SZINTJEI Projekt szintű értékelés Klaszter értékelés hasonló projektek csoportosítása rendszerszerű változások, tágabb célok elérése Közös vezérfonalak, témák, azonosságok Szakmapolitikai értékelés kellog15

AZ ÉRTÉKELÉS FAJTÁI Kiinduló állapotfelmérés - környezeti analízis A program végrehajtásával kapcsolatos értékelés Eredményértékelés OK-OKOZATI összefüggés problémája Kísérleti – kontroll csoportos vizsgálat „uralma” Emberi viselkedés, társas interakciók vizsgálata?

KIINDULÓ ÁLLAPOTFELMÉRÉS A program kontextusának megértése – Milyen az adott közösség ahol ahol a programunkat meg akarjuk valósítani? Milyen tényezők segíthetik avagy akadályozhatják a munkánkat? Korai szakaszban Későbbi szakaszban

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÉRTÉKELÉS A projekt gyakorlati megvalósítására vonatkozó információk gyűjtése- a program fejlődésének, előrehaladásának dokumentációja – segít a tervezésben, kivitelezésben, gyakorlatban való megvalósításban Melyek a program kritikus tevékenységei /alkotórészei? Hogyan kapcsolódnak mindezek a projekt céljaihoz? A gyakorlati megvalósítás mely aspektusai segítik a projektet vagy gátolják?

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÉRTÉKELÉS - célok 1 A fejlődés pozitív elemeinek azonosítása, erősítése Az akadályok azonosítása és minimalizálása Annak azonosítása, hogy a program céljai mennyire vannak összhangban a célpopuláció szükségleteivel A rendelkezésre álló források fenn tudják-e tartani a tevékenységeket A programban dolgozók teljesítményének, észrevételeinek mérése A közösség észrevételeinek mérése Interakciók vizsgálata a részvevők és a programban dolgozók között

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÉRTÉKELÉS - célok 2 A program általi szolgáltatások minőségének vizsgálata Változások rögzítése A programban résztvevők és egyéb kulcsemberek tapasztalatainak, elégedettségének monitorozása Folyamat értékelés Formatív értékelés

EREDMÉNYÉRTÉKELÉS Rövid és hosszú távú eredmények megvizsgálása. Rövid távú eredmények Hosszú távú eredmények OK-OKOZATI összefüggés problémája Kísérleti – kontroll csoportos vizsgálat „uralma” Emberi viselkedés, társas interakciók vizsgálata

AZ ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA Tervezés Végrehajtás, kivitelezés Hasznosítás

TERVEZÉS Programterv elkészítése Értékelésre vonatkozó kérdések, témák megfogalmazása, azonosítása Kulcsemberek azonosítása, értékelő team felállítása Költségvetés készítése

VÉGREHAJTÁS, KIVITELEZÉS Adatgyűjtési módszerek kiválasztása Adatgyűjtés Adatelemzés, értelmezés

HASZNOSÍTÁS Javaslatok megtétele Eredmények kommunikálása Eredmények felhasználása

A VIZSGÁLAT MENETE PROGRAMFELTÁRÁS: nemzetközi standardoknak megfelelő strukturált adatlapok felvétele KATASZTER + INTERAKTÍV KERESŐ A programok egy szűkebb körében: RÉSZLETES EVALUÁCIÓ Teoretikus-evaluáció Társadalmi környezet vizsg.-másodelemzések Pre-vizsgálatok Kontrollcsoportos vizsgálatok A programok kivitelezésének vizsg. + fókuszcsoportos interjúk Folyamat-evaluáció A programok szervezeti hátterének vizsgálata Eredmény-evaluáció Poszt-vizsgálatok A különböző evaluációs módszerek tapasztalatinak összegzése

ISKOLAI PREVENCIÓVAL FOGLALKOZÓ SZERVEZETET AZONOSÍTOTTUNK ORSZÁGOSAN 136 ISKOLAI PREVENCIÓVAL FOGLALKOZÓ SZERVEZETET AZONOSÍTOTTUNK AMELY: működtet közvetlen a diákokra irányuló direkt vagy indirekt drogprevenciós, vagy az iskolai drogmegelőzéshez valamilyen módon kapcsolódó programot tevékenységet programszerűen végzi 2001/2002-es, a 2002/2003-as ill. a 2003/2004. tanévben végzett, iskolai prevenciós tevékenységet.

AZ ISKOLAI PREVENCIÓS SZÍNTÉREN JELELENLÉVŐ SZOLGÁLTATÓK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE

AZ ISKOLAI PREVENCIÓS SZÍNTÉREN JELELENLÉVŐ SZOLGÁLTATÓK PROFILJA

A SZOLGÁLTATÓK ÁLTAL MŰKÖDTETETT ISKOLAI PREVENCIÓS PROGRAMOK SZÁMA: 280

AZ ISKOLAI PREVENCIÓS PROGRAMOK MEGJELENÉSE (a feltárt programok kumulált %-ában kifejezve, N=233)

A PROGRAMINFORMÁCIÓS ADATLAP STRUKTÚRÁJA Szervezeti jellemzők Célcsoport/hatókör Populáció behatárolása, jellemzői Eddigi futási infó/lefedettség A prevenciós program leírása Célok (végső, közbenső) Alapkoncepció – a célok szerint részletezve Módszerek – a célok szerint részletezve Programértékelési információk Típusa Módja Eredménye Stáb összetétel Program finanszírozás jellemzői Folyamatosság Forrás-struktúra

A TIPIZÁLÁSA SORÁN ALKALMAZOTT INFORMÁCIÓK a célcsoportra, annak típusára vonatkozó információk az elért populációra vonatkozó információk a programok céljára a programok koncepciójára, filozófiájára vonatkozó információk a célok megvalósítási módjára vonatkozó információk (alkalmazott módszerek, eszközök típusa, a program kivitelezőinek személyi összetétele)

KÖZVETLENÜL AZ INTERVENIÁLT CÉLPOPULÁCIÓRA IRÁNYULÓ PROGRAMOK SZÁMA: 139 (A FELTÁRT PROGRAMOK 60%-A) EGY ÁTLAGOS TANÉVBEN ELÉRT DIÁKOK SZÁMA 310 EZER – KB. MINDEN NEGYEDIK DIÁK 2001/2002-BEN ELÉRT DIÁKOK SZÁMA: 370 EZER

KÖZVETLENÜL AZ INTERVENIÁLT CÉLPOPULÁCIÓRA IRÁNYULÓ PROGRAMOK ELOSZLÁSA A CÉLPOPULÁCIÓ KORCSOPORTJA SZERINT

KÖZVETLENÜL A DIÁKOKRA IRÁNYULÓ PROGRAMOK ELOSZLÁSA A PROGRAM IDŐTARTAMA SZERINT (N=136)

A KÜLÖNBÖZŐ CÉLKITŰZÉSEK MEGJELENÉSE A KÖZVETLEN PROGRAMOKBAN (a programok %-ában, N=136,átl:3,8)

KÉPZŐ PROGRAMOK SZÁMA: 94 (A FELTÁRT PROGRAMOK 40%-A) 42 KORTÁRSKÉPZÉS – EBBŐL 34 KORTÁRSSEGÍTŐ, 8 KORTÁRSOKTATÓ KÉPZÉS – AZ ÉVENTE KIKÉPZETT DIÁKOK SZÁMA 2300-2400 52 PEDAGÓGUSOKRA IRÁNYUL – EBBŐL 31 ÉRZÉKENYÍTŐ, 21 PREVENCIÓS PROGRAM ALKALMAZÁSÁRA FELKÉSZÍTŐ – AZ ÉVENTE KIKÉPZETT/ELÉRT PEDAGÓGUSOK SZÁMA ÁTLAGOSAN 16-19 EZER (A PEDAGÓGUSOK KB 10%- A)

KORTÁRSKÉPZŐ PROGRAMOK TERÜLETI ELOSZLÁSA (N=42 vidéki átl.=8-9) Pedagógusképző programok: BP: 41, vidéki átl.=36-37)

A KÉPZŐ PROGRAMOK ELOSZLÁSA A PROGRAM IDŐTARTAMA SZERINT (N=92)

A KÜLÖNBÖZŐ CÉLKITŰZÉSEK MEGJELENÉSE A KÉPZŐ PROGRAMOK ELOSZLÁSA (a programok %-ában, N=94,átl:4,4)

Országos Interaktív Adattár KIMENETEK Országos Interaktív Adattár SZIP Droginfó

Az iskolai egészségfejlesztési munka önértékelése (Parsons, Stears) A.) Az iskolai közösség tagjainak önértékelése B.) A kapcsolatok alakulása az iskolában  C.) A társas szabályok kialakítása az iskolában  D.) Oktatás - tanítás  E.) Az iskolai környezet  F.) Változás a környezetben  G.) Az otthon és az iskola kapcsolata  H.) Az egészségnevelési tanterv  I.) Az iskola, mint egészségmegőrző munkahely  J.) Az iskola pedagógiai programja és az egészségfejlesztési tanterv összhangja  K.) Partneri viszony külső szervezetekkel és egyénekkel