Koncepciók, dimenziók az integráció kutatásában

Migráció Magyarországon Más európai országokkal ellentétben a migráció Magyarországon nem fontos téma (mert a bevándorlók aránya alacsony?). Magyarország helyzete azért is sajátos, mert a legtöbb bevándorló határon túli magyar. Az Európai Unióban a globalizáció és a várható demográfiai változások miatt a bevándorlók aránya és a kibocsátó országok összetétele is valószínűleg változni fog.

Politikai kezelés Annak ellenére, hogy két bevándorlásról szóló törvény is elfogadásra került 2007-ben, ezek inkább EU-s kötelezettségből születtek, mintsem azzal a szándékkal, hogy létrejöjjön egy kidolgozott migrációs stratégia. Magyarországon nincs törvény arról, hogyan kívánjuk a bevándorlókat integrálni, sem olyan lépések, amik segítenék, hogy bizonyos képzettségű migránsok jöjjenek az országba. Fontosnak tartjuk, hogy a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket széles körben megvitatassák a döntéshozók, szakértők, civil szervezetek és elkezdődjön a stratégia kialakítása.

Beilleszkedés típusai Integráció a származási ország etnikai kontextusában Igen Nem Integráció a többségi társadalom kontextusában Többszörös integráció Asszimiláció szegmentáció Marginalizáció

Integráció: politikai akarat az EU-ban Az integráció politikai értelmezése (Európai Bizottság 2003): Az integrációt a harmadik országok és a befogadó ország állampolgárai között olyan, kölcsönös jogokon és kötelezettségeken alapuló kétirányú folyamatként kell értelmeznünk, mely a bevándorló számára teljes részvételt biztosít. A befogadó országnak biztosítania kell, hogy a bevándorlók olyan formális jogokat kapjanak, hogy lehetőségük legyen a gazdasági, szociális, kulturális és civil életben való részvételre tiszteletben tartsák a befogadó ország alapvető értékeit és saját identitásuk elvesztése nélkül, aktívan vegyenek részt az integrációs folyamatban.

A bevándorlók és befogadók közötti viszony tanulmányozásának dimenziói: A migránsok társadalmi integrációja A társadalmi integráció hatása a meglévő társadalmi szerkezetekre A társadalmi integráció (vagy hiányának) hatása a befogadó társadalom egészének integráltságára

Az integrációs kutatás tematikus dimenziói Strukturális integráció Kulturális integráció Gazdaság: munkaerő-piaci részvétel Oktatás és szakképzés Lakhatás Állampolgárság (politikai hozzáférés) Egészségügy Nyelv és szakértelem Értékek és normák vallás Interaktív integráció Identifikációs integráció Barátság Házzasság, társkapcsolat Szervezeti tagság Önkéntesség Nemzetközi hálózatok Az ‘oda tartozás’ szubjektív érzése

Strukturális integráció Az egyén társadalmi integrációja - a jogok megszerzése, bevándorlók számára fontos intézményekhez való hozzáférés, részvétel a társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci szervezetek oktatás, képzés, egészségügy Lakhatás Állampolgárság (mint a politikai részvétel záloga) A fentiek (látszólagos?) alternatívája a nemzeti kolóniák kialakulása, vagy a nemzetközi rendszerekben való részvétel

Kulturális integráció Neoklasszikus elméletek: bizonyos tanulási és szocializációs folyamatok feltételei a strukturális integrációnak Kulturális integráció (kognitív, viselkedési és attitűd változások) pl. a nyelv elsajátítása A bi-kulturális készségeket értékeli a társadalom: A gazdasági és társadalmi siker a befogadó társadalomhoz történő kulturális azonosuláson múlik Transznacionális megközelítés: a gazdasági érvényesülés és a társadalmi státusz az erős nemzetközi kapcsolati hálókon múlik, a kulturális tőke segíthet az integrációban

Interaktív integráció A bevándorlók elfogadása és befogadása az ‘elsődleges kapcsolatok’ szintjén (személyes kapcsolatok, hálózatok) A kulturális integráció alapfeltétel (elsősorban a kommunikáció) Információcsere Segítségnyújtás Interaktív integráció a kolóniába hátráltathatja az integrációt a befogadó társadalomba

Identifikációs integráció Egyéni szubjektív szint Azonosulás és érzelmi kötődés, csoporthoz tartozás: etnikai, helyi, regionális Generációkon átívelő elfogadás

A társadalmi integráció akadályai: diszkrimináció és előítélet jogszabályi, intézményes korlátok diszkriminatív viselkedés, egyenlőtlen bánásmód személyes kapcsolatokban negatív társadalmi sztereotípiák, előítéletek az integrációt segítő civil és allami támogatás hiánya

Hatások a befogadó társadalomra Pozitív hatások: Demográfiai : népességszám korösszetétel A munkaerő-piaci feszültségek oldása, hiányszakmák betöltése Kulturális sokszínűség, és anyagi javak bővülése Kereslet növekedése

Hatások a befogadó társadalomra Negatív hatások: Bevándorló csoportok közti etnikai konfliktusok A társadalmi problémák ‘etnikaivá válása’ Jobboldali szélsőséges eszmék erősödése A bevándorlók jóléti ellátások iránti növekvő igénye megterheli az államkasszát, erősíti a bevándorlás-ellenes hozzáállást Nacionalizmus erősödése, a bevándorlók elleni kampányok Bevándorlás-ellenes politikai mozgalmak alakulása Konfliktusok, erőszak

Az integrációkutatás dimenziói Strukturális integráció Kulturális integráció Interaktív integráció Identifikációs integráció Többségi társadalom (nyitottság) Személyes nyitottság: a bevándorlók felé irányuló attitűd, diszkrimináció és érzékelt diszkrimináció Rendszer nyitottsága: a főbb intézmények elérhetősége (a foglalkoztatott bevándorlók részaránya) Xenofób és bevándorló-ellenes folyamatok Környezeti tényezők (migránsok) Etnikai, kulturális háttér (származási ország) Életkor Tartózkodás hossza Nemzetközi minták (migrációs mozgások, kommunikáció, stb. ) Társadalmi környezet Társadalmi és kulturális alcsoportok Társadalmi-térbeli kritériumok (pl. lakókörnyezet, szomszédság)

Kutatásunk jelentősége Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája a munkaerő- piacra koncentrál, az érintett lakosságot, és nem az adott tagállam állampolgárait tekinti célcsoportjának. Fő irány: a folyamatok részeseiként, az adott tagállam saját munkavállalóival együtt kezeli a munkaerőpiacon legálisan vagy illegálisan részt vevő harmadik államok állampolgárait, A munkaerő-piaci integráció e bevándorlók társadalmi beillesz- kedésének is kiinduló pontja és alapfeltétele, ez adja meg kutatásunk jelentőségét.