3. Tétel – Az Európai Unió oktatáspolitikája

Az EU szemlélete Az Európai Unió oktatáspolitikai szemlélete az egész életen át tartó tanulás stratégiáján alapul, amely az egyén egész életén átívelő megszakítás nélküli folyamatos aktív tevékenységet jelent. (Bővebben lásd: 5. tétel)

Oktatás és művelődés A Római Szerződés 126. És 127. cikkei szerint a tanítás tartalma, az oktatási és képzési politika megvalósítása a tagállamok kizárólagos hatásköre. A Közösségnek "mindössze" a tagállamok egymás közötti együttműködését, azok szakképzési erőfeszítéseinek eredményességét kell elősegítenie úgy, hogy teret biztosít a tagországokon belül a szakképzettségek egyre nagyobb mértékű kölcsönös elismeréséhez, támogatja az európai léptékű szakképzési politika megvalósulását.

Oktatás és művelődés A tagállamok önállóan döntenek a nemzeti oktatási, képzési rendszerek finanszírozásával,szervezeti felépítésével, az oktatás tartalmával, és a képesítésekkel kapcsolatban. Az európai oktatási rendszerek változatos, sokszínű képet mutatnak. A globalizációs folyamatok hatására közelednek egymáshoz. Az EU oktatáspolitikája támogatja, bátorítja ezt a közeledést.

CÉL Egy egységes európai oktatási térség megteremtése, amellyel lehetővé válik a közösségi állampolgárok a tagállamokban történő továbbtanulása, munkavállalása.

CÉL A legfontosabb cél, ami az Uniónak az oktatáshoz való viszonyát és oktatáspolitikáját meghatározza kétségtelenül a gazdasági versenyképesség fenntartása és erősítése. A versenyképességgel kapcsolatos aggodalmak, különösen a távol-keleti dinamikus gazdaságokkal és Észak-Amerikával való összehasonlításban, az uniós építkezés egyik meghatározó motívumát alkotják, gyakran ezek az aggodalmak azok, amelyek újabb és újabb lökést adnak ennek az építkezésnek.

Az oktatáspolitika kialakulása Az Európai Unió négy fontos „szabadsága” közül az egyik a munkaerő szabad áramlása. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az egyes tagállamok kölcsönösen elismerik más tagállamokban szerezhető tudományos fokozatokat, diplomákat, szakmákat, ill. ha a munkaerő vándorlásba bekapcsolódók jól ismernek néhány európai nyelvet.

Az oktatáspolitika kialakulása Ezek miatt különösen fontossá vált az Európai Unió közös oktatáspolitikájának kidolgozása, ennek ellenére csak 1993-ban, a Maastrichti Szerződés foglalkozik először vele részletesebben. Ezt követően az Amszterdami Szerződés még hangsúlyosabbá tette a közösségi politikák szerepét. Az oktatáspolitikában nem érvényesül a jogharmonizáció, ami azt jelenti, hogy a tagországok megőrzik felelősségüket az oktatás legfőbb területeit illetően, pl. tantervek kidolgozásában, az iskolarendszer kialakításában. Az EU így tartja tiszteletben a tagok kulturális és nyelvi sokszínűségét.

Az oktatáspolitika kialakulása Az Unió csak kiegészítő és támogató intézkedéseket hozhat. Az EU támogatja a tagállamok közötti együttműködést. A fő cél az, hogy minőségi oktatást biztosítsanak, ezzel segítve az Unió versenyképességének növekedését, ill. hogy egységesítsék az oktatási rendszert. Mivel ezen a területen a tagok megőrzik döntési önállóságukat, ezért ez a politika közösségi programokon keresztül valósul meg. Az EU különösen támogatja a hallgatói, oktatói mobilitást és az európai nyelvek oktatását.

A közösségi programok/Socrates Ez a program az oktatás minden területére kiterjed. Ösztönzi a diákok, tanárok külföldi tanulását, munkáját, cseréjét; a nyelvtanulást. Több alprogramot tartalmaz: Erasmus: a Socrates legkiterjedtebb programja, a költségvetés felét teszi ki. Kifejezetten a felsőoktatásra vonatkozik. A hallgatói, oktatói mobilitást, a külföldi intézmények közti kapcsolatok kiépítését és a felsőoktatási fejlesztéseket támogatja. Comenius: óvodai általános iskolai és középiskolai szintre terjed ki. Segíti az intézmények közti együttműködések, partnerkapcsolatok létrejöttét. Lingua: a nyelvtanulás ösztönzésére hozták létre. Arion: külföldi tanulmányutakat biztosít oktatáspolitikai döntéshozók részére. Grundtvig: a felnőttoktatást támogatja. Minerva: nyitott és távoktatási módszerek terjedését segíti elő.

Leonardo da Vinci Ennek a programnak a keretében csak szakképzési intézmények nyújthatnak be pályázatokat, ugyanis legfőbb célja a szakoktatási rendszerek minőségének javítása, a szakképzési együttműködés támogatása, az innovációk terjedésének elősegítése, valamint a vállalkozói szellem ösztönzése. Mobilitási és kísérleti pályázatokat lehet benyújtani. Az előbbieket a külföldi tanulmányok, gyakorlatok, az utóbbiakat új szakirányok, tantervek, képzési módszerek, tankönyvek stb. kifejlesztésének támogatása céljából lehet beadni. Mindkét programnak két szakasza volt: az első 1995-1999, a második 2000-2006.

A lisszaboni stratégia Az 1990-es évek végére az EU versenyképességével összefüggésben előtérbe került a tudás alapú társadalom kiépítése. Ennek két legfontosabb eleme az információs társadalom és az egész életen keresztüli tanulás. Ezek eléréséhez vezető célokat 2000-ben a lisszaboni EU-csúcson fogalmazták meg. Ezek a következők: 2010-ig csökkenteni kell azoknak a fiataloknak a számát, akik a középiskola után egyáltalán nem tanulnak tovább, az Europe akcióterv megvalósítása, mely az elektronikus tanulást is magában foglalja az élethosszig tartó tanulás ösztönzése, a diákok, tanárok, kutatók mobilitásának elősegítése és a foglalkozási és oktatási piac magasabb fokú összehangolása. Ezeket a célokat még jobban kihangsúlyozza az is, hogy 2007-ben összevonták a Socrates és a Leonardo da Vinci programot és így létrehozták az Egész Életen Át Tartó Tanulás Programját („life long learning”).

A bolognai folyamat A szabad munkaerő-vándorlás feltétele, hogy a tagállamok elismerjék a többi tagállamban szerezhető diplomát. Az egységesítést már a kezdetektől szorgalmazták, de lassan haladt. Végül 1999-ben adták ki a Bolognai Nyilatkozatot, melynek célja az oktatás ésszerű harmonizációja. Először 29, majd később még 16 ország aláírta. Ennek legfontosabb eleme az Európai Felsőoktatási Térség. Cél a felsőoktatási politika összehangolása, a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóvá tétele. A megvalósítás alapja a többciklusú képzési rendszer bevezetése: alapképzés (6-8 félév), mesterképzés (2-4 félév), és a doktori képzés (6 félév).

A közösségi oktatáspolitika hatása Magyarországra Hazánk 1997-ben kapcsolódott be a programokba. Ezeket itthon a Tempus Közalapítvány felügyeli, a szakmai felelős pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium. A programok nemzeti szintű hatásának mérése nehézségekbe ütközik, ugyanis még hiányoznak a megfelelő jelzőszámok, valamint megközelítésmódok. A második szakaszban a rendelkezésre álló ösztöndíjkeretet szinte teljes mértékben sikerült hasznosítani. A pályázók száma mindkét programban meredeken nőtt.

A közösségi oktatáspolitika hatása Magyarországra A mobilitási programok sikeresek voltak, de a közoktatási intézmények együttműködése még nem megfelelő. Hazánkból legtöbben az Erasmus, azt követően pedig a Comenius programokban pályáztak. 2006-ra az Erasmusban résztvevők száma elérte a 3000-ret. Magyarországról legtöbben Németországba, Franciaországba, Finnországba, Olaszországba és Hollandiába utaztak ki. A Comenius pályázatok során legtöbb pénzt Budapest, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, ill. Győr-Moson-Sopron megyékben nyerték el. A legkevesebb pályázatot Zala megyében nyújtották be.

A közösségi oktatáspolitika hatása Magyarországra Hazánkban a csatlakozást követően jelentősen bővültek az oktatásra fordítható összegek, az uniós forrásból származó támogatások miatt.

Pályázni lehet Hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére. Az egész életen á tartó tanuláshoz szükséges készségek, kompetenciák fejlesztéséhez. Oktatási infrastruktúra fejlesztéséhez. Olyan képzésekre, amelyek a a munkaerő-piaci integrációt segít elő.

A magyar állampolgárok tanulási lehetőségei Közösségi alapelv a nemzeti hovatartozás miatti megkülönbözetés tilalma. Minden közösségi állampolgárt a befogadó ország állampolgáraival azonos elbírálásban kell részesíteni. Jogszabályok tiltják, hogy a felsőoktatási intézmények a nem-honos állampolgárokra magasabb költségeket vessenek ki. Nem jár viszont ösztöndíj, szociális ellátás, diákhitel. Feltétel lehet a nyelvvizsga-bizonyítvány. Magyar diákok érettségi bizonyítvánnyal korlátozás nélkül jelentkezhetnek bármelyik eu-s felsőoktatási intézménybe. 1993-ban alanyi joggá vált a Közösségen belüli szabad tanulmányi mozgás.

Pedagógusok munkavállalási lehetőségei A közösség egész területén szabadon vállalhatnak munkát. De megkövetelik a megfelelő szintű nyelvismeretet. A Magyarországon szerzett szakképesítést el kell ismerni.