Mi az Európai Unió (EU)? 28 tagállam Több mint 500 millió polgár Jelenlegi tagjelölt országok: Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország

Az EU alapelvei Közös értékek: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság és a szolidaritás tiszteletben tartása (EUSZ 2. cikk) Célok: a békének, az EU által vallott értékeknek és népei jólétének előmozdítása (EUSZ 3. cikk) 4 szabadság: a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása

Az EU történetének főbb állomásai

A háborút követő újjáépítés 1950: május 9. – Robert Schuman nyilatkozata 1951: az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) létrehozása 6 tagállam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország 1957: Római Szerződések – az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom létrehozása

Az 1960-as évek – az alapok 1960: az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) létrehozása 1962: a közös agrárpolitika (KAP) bevezetése 1968: a vámok eltörlése

Az 1970-es évek Európa immár 9 tagállamot számlál 1973: első bővítés – Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik az EGK-hoz Európa immár 9 tagállamot számlál 1979: első alkalommal választják meg az Európai Parlament képviselőit közvetlen és általános választások útján

Az 1980-as évek – konszolidáció Bővítés dél-európai országokkal: Görögország (1981), Spanyolország és Portugália (1986) Európa immár 12 tagállamot számlál 1986: aláírják a Római Szerződést módosító Egységes Európai Okmányt 1990: a német újraegyesítéssel a volt NDK is az EGK részévé válik

Az 1990-es évek Európa immár 15 tagállamot számlál 1993: a Maastrichti Szerződés hatálybalépésével létrejön az egységes európai piac 1995: újabb bővítés – Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik Európa immár 15 tagállamot számlál

A nagy bővítés Európa immár 25 tagállamot számlál 2002. január 1.: 12 országban bevezetik az eurót 2004: közép- és kelet-európai bővítés – 10 új tagország csatlakozik: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia Európa immár 25 tagállamot számlál 2007: csatlakozik Bulgária és Románia Európa immár 27 tagállamot számlál 2013: csatlakozik Horvátország Európa immár 28 tagállamot számlál

A 2000-es évek Szükségessé váló intézményi reformok 2005: Franciaország és Hollandia elutasítja az Európai Alkotmányt 2007: elfogadják a Lisszaboni Szerződést (hatálybalépés: 2009. december 1.)

Az EU most és a következő években (1) Forrás: Európai Bizottság Európa szabad és stabil hely polgárai számára egy olyan világban, amely még mindig tele van széthúzással és megosztottsággal A világon a legbékésebbként számon tartott 25 ország közül 15 az EU-ban található (forrás: Az Európai Bizottság fehér könyve Európa jövőjéről)

Az EU most és a következő években (2) Európa az egyenlőség tekintetében világelső társadalmaknak ad otthont Megjegyzés: ez a grafikon az egyének közötti jövedelemeloszlást mutatja a Gini-együttható alkalmazásával, ahol 0 = teljes egyenlőség Forrás: OECD (legfrissebb elérhető adatok) Európában működnek a világ legfejlettebb jóléti állami rendszerei Európa vezető szerepet játszik a természeti erőforrások hatékony felhasználásában és az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben Európai vállalatok birtokolják világszinten a megújulóenergia-technológiákkal kapcsolatos szabadalmak 40%-át

Az EU most és a következő években (3) Az EU a legnagyobb donor a fejlesztési és humanitárius segítségnyújtás terén (az összes segély %-ában és milliárd USA dollárban kifejezve) Forrás: OECD, 2015, EU = az EU és tagállamai Európáé a világ legnagyobb egységes piaca és a második leggyakrabban használt pénznem Európa az első számú kereskedelmi nagyhatalom és a fejlesztési, illetve humanitárius segélyek fő donora Európa az innováció egyik éllovasa

Az EU most és a következő években (4) Európa egyre kisebb arányban képviseli a világ népességét Forrás: ENSZ (statisztikai osztály) és Eurostat, EU27 Európát számos partnere vonzónak tartja. Súlya a világban mégis zsugorodik, miközben a világ más tájait növekedés jellemzi.

Az EU most és a következő években (5) Európa egyre kisebb arányban járul hozzá a globális GDP-hez Forrás: Eurostat és ENSZ (statisztikai osztály) Európa egyre csökkenő arányban járul hozzá a globális GDP-hez Az előrejelzések szerint Európa relatív gazdasági hatalma is gyengül, és 2030-ra már meg sem közelíti a világ GDP-jének 20%-át A feltörekvő gazdaságok rohamosan növekvő befolyása még hangsúlyosabbá teszi, hogy Európának egységes álláspontot kell képviselnie, és az egyes tagállamok együttes súlyát latba vetve kell fellépnie

Hogy látják az európaiak az EU-t? Forrás: Eurobarométer, 2016. október és november, EU28 Az európai projekt még mindig komoly támogatást élvez, de csökkent a polgárok EU-ba vetett bizalma Ez részben annak tudható be, hogy nem könnyű átlátni az EU szerkezetét, mivel az az európai szintet és a tagállamokat is magában foglalja Nincs világosan elmagyarázva, kinek mi a feladata, és az EU mindennapjainkban játszott pozitív szerepe láthatatlan marad, hacsak helyi szinten fel nem hívják rá a figyelmet Fontos, hogy Európa és tagállamai együttműködjenek a polgárokkal, és jobban, gyorsabban valósítsák meg azt, amiben közösen megegyeztek

Mit tesz az EU a polgáraiért? (1) Az európai országok közötti integrációnak köszönhetően elképzelhetetlen, hogy háborúzzunk egymással Mindnyájan szabadon élhetünk, tanulhatunk és dolgozhatunk bármelyik tagállamban A közös piacnak köszönhetően vámmentesen vásárolhatjuk meg más tagállamok árucikkeit 19 uniós ország ugyanazt a valutát használja, ami megkönnyíti a kereskedelmet és a turizmust: az USA dollárral együtt immár az euró a legfontosabb valuta a világon

Mit tesz az EU a polgáraiért? (2) környezetvédelmi jogszabályok, hogy városainkban tiszta legyen a levegő környezetvédelmi jogszabályok a globális felmelegedés elleni küzdelem szolgálatában fogyasztói jogok a személyes adatok védelme az egységes európai égbolt olcsóbbá teszi a repülést esélyegyenlőség, küzdelem a hátrányos megkülönböztetés ellen alacsonyabb roamingdíjak

Mit tesz az EU a fiatalokért? Erasmus+ tanulás egy másik európai országban szakmai csereprogramok a fiatal vállalkozók képzése érdekében szakmai gyakorlatok egyetemi hallgatóknak tanulószerződéses gyakorlati képzések a szakképzésben részt vevő diákoknak ifjúsági csereprogramok: különböző országokból érkező fiatalok együtt dolgoznak egy közös projekten hálózatépítés és képzés egy másik európai országban a fiatal munkavállalók szakmai fejlődése érdekében

Mit tesz az EU a fiatalokért? Európai önkéntes szolgálat (EVS): ha betöltötted 18. életévedet, dolgozhatsz egy nonprofit szervezetnek Európában, Afrikában, Ázsiában vagy Dél-Amerikában Európai Szolidaritási Testület: ha betöltötted 17. életévedet, részt vehetsz a természeti katasztrófák utáni újjáépítésben, segíthetsz a társadalmi problémákkal küzdő embereknek stb. egy másik európai országban társfinanszírozás olyan szakképzésekhez, melyeket a te régiód vagy városod szervez fiataloknak

Az európai intézmények

Az Európai Parlament A Tanáccsal osztozik a jogalkotási hatáskörön (jogszabályok elfogadása) Ellenőrzi az EU költségvetését (a Tanáccsal együtt) és felügyeli az uniós intézmények politikáit Általános választójog alapján megválasztott 751 képviselője van 5 évente kerül sor választásokra (legközelebb 2019-ben) Elnök: Antonio Tajani

Az Európai Tanács Politikai útmutatást nyújt az EU-nak, és meghatározza a politikai irányt és a prioritásokat A tagállamok állam- és kormányfőiből, valamint saját elnökéből és az Európai Bizottság elnökéből áll Elnök: Donald Tusk

Az Európai Unió Tanácsa Társjogalkotóként jár el az Európai Parlamenttel (módosítja, elfogadja vagy elutasítja az Európai Bizottság jogalkotási javaslatait) A 28 tagállamnak a napirenden szereplő szakterületért felelős minisztereiből áll Féléves elnökség: 6 hónaponként más-más tagállam tölti be az elnöki tisztet: 2018. január 1-től június 30-ig: Bulgária 2018. július 1-től december 31-ig: Ausztria

Az Európai Bizottság Jogszabályokat javasol és hajt végre (kezdeményezési jog, a Szerződések „őre”) 28 európai biztos (minden országból egy), köztük egy elnök: Jean-Claude Juncker, valamint számos alelnök (egyikük az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője)

Más uniós intézmények és szervek az Európai Unió Bírósága az Európai Központi Bank az Európai Számvevőszék az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a Régiók Európai Bizottsága

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Mi az EGSZB? A Római Szerződés (1957) által létrehozott tanácsadó szerv A szervezett civil társadalmat képviseli Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Mi a „szervezett civil társadalom”? „Hús-vér” emberek, akiket az alábbiak szervezetei képviselnek: Különféle érdekcsoportok (pl. gazdálkodók, fogyasztók, NGO-k, szakmák) Munkaadók Munkavállalók elkötelezettek az érdekeik és értékeik védelme iránt (emberi jogok, gyermekek jogai, környezetvédelem, a szegénység, a rasszizmus és a diszkrimináció elleni küzdelem stb.)

Mi az EGSZB szerepe? Az EGSZB tanácsadó szerepet tölt be az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság felé. Ennek keretében három fő feladatot lát el: biztosítja, hogy az uniós politikák a valós gazdasági, szociális és társadalmi helyzetet tükrözzék, egy nagyobb részvételen alapuló és a polgárokhoz közelebb álló EU-t épít, illetve világszinten előmozdítja az EU értékeit és a civil társadalmi szervezetek szerepét

Híd az EU és a szervezett civil társadalom között Előtérbe helyezi a civil társadalom érdekeit Lehetővé teszi, hogy a tagállami civil szervezetek európai szinten kifejtsék nézeteiket

Az EGSZB felépítése Közgyűlés az EU 28 tagállamát képviselő (5 évre kinevezett) 350 tag számára 1 elnöke és 2 alelnöke van, akiket két és fél évre választanak meg Gazdasági és társadalmi érdekcsoportokat képvisel: munkaadókat, munkavállalókat, különféle érdekcsoportokat (NGO-k, mezőgazdasági termelők, fiatalok, fogyasztóvédelem stb.) 6 szekciója és egy Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) nevű testülete van Véleményeit plenáris ülésein (évente kb. 9) vitatják meg és fogadják el egyszerű többséggel

Hogyan működik az EGSZB? Adott esetben az Európai Parlament, az EU Tanácsa vagy az Európai Bizottság konzultál az EGSZB-vel. Véleményei készülhetnek kötelező felkérésre vagy saját kezdeményezésre, illetve lehetnek feltáró vélemények A vélemények kidolgozásához a szekciók általában tanulmányozócsoportokat hoznak létre, mindegyikben egy előadóval Az üléseken konstruktív vita folyik a megegyezés érdekében Először a szekción belül, majd a plenáris ülésen is szavaznak A végleges véleményt megküldik az európai intézményeknek, és közzéteszik az EU Hivatalos Lapjában

Your Europe, Your Say!

EYCH 2018 2018 a kulturális örökség európai éve Célja, hogy: Európa gazdag és sokszínű kulturális örökségének feltárására ösztönözzön bennünket gondoskodjon ennek a páratlan értéknek a megünnepléséről, megértéséről és védelméről felhívja a figyelmünket a kulturális örökség szerepére életünkben Minden uniós intézmény és tagállam részt vesz: Európa-szerte szerveznek ünnepségeket, melyek közül 10 rendezvény emelkedik majd ki https://ec.europa.eu/culture/european-year-cultural-heritage-2018

A 2018-as YEYS témája: Egység a sokféleségben: az európai kultúra megfiatalítása Melyik a kedvenc kulturális területed? (műemlék, zene, film, színház, tánc, festészet stb.) Milyen szerepet tölt be a kultúra az életedben? Büszke vagy arra, amivel hazád a világ kultúráját gazdagítja? Ismered Európa egészének a kultúráját? Büszke vagy rá? Elképzelhetőnek tartod, hogy szakmai pályafutásod kapcsolódik majd a kultúrához?

Lehetséges kérdések a 2018-as YEYS-hez Mi az európai kultúra: nem több, mint a különböző nemzeti hagyományok összessége, vagy léteznek olyan közös értékek, amelyek alapján mindannyian európaiak vagyunk? Vajon a demokrácia és a béke is az európai kultúra része? Mit kell tennünk, hogy megőrizzük és népszerűsítsük az európai kultúrát? Kinek a feladata ez? (az EU-nak, a tagállami kormányoknak, az embereknek?) Mit tehet a kulturális örökség a fiatalokért? (például: új munkahelyek)

Munkamódszerek Csapatokban dolgoztok majd: 10 csapat áll össze Minden csapat megfogalmaz egy ajánlást az EU számára A YEYS plenáris záróülésén minden csapat ismerteti az ajánlását A többi résztvevővel együtt megszavazzátok a három legjobb ajánlást Minden ajánlást közzéteszünk és továbbítunk az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak A három nyertes ajánlást az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is megküldjük

Kapcsolat Your Europe, Your Say @youreurope További információ: E-mail: youreurope@eesc.europa.eu Weboldal: www.eesc.europa.eu/YEYS2018 Your Europe, Your Say @youreurope youreurope #YEYS2018

Viszlát Brüsszelben!