Filkor Gréta Neptun kód: API8NR Szak: Osztatlantanári- Történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, könyvtárostanár Tagozat: nappali
A kommunikáció olyan folyamat, amely során információkat közlünk egymásnak. A kommunikáció tehát közlés. A kommunikáció olyan tevékenység, amely egy kibocsátó és egy befogadó között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre.
Közvetítő szerint: Biológiai (állati/növényi) Társadalmi (emberi) Gépi-technikai (gépi) Üzenet jellege szerint: Verbális Nonverbális Vegyes Közvetítők száma szerint: Csoportos Személyközi Tömeg kommunikáció Én kommunikáció
A kommunikáció az állatoknál, többnyire a fajtársak közötti jelzés, „üzenetváltás”. ◦ Pl.:A legelésző csorda tagjai hangjelzésekkel figyelmeztetik egymást, ha ragadozó közeledik. Az üzenet tehát valamilyen jelzés: hang, látvány, szag formájában valósul meg. A közvetítő jelek természete szerint a kommunikáció lehet kémiai, akusztikus és vizuális. az állati kommunikatív viselkedés megjelenése nem véletlenszerű 1. 2.
I. őszinte kommunikáció II. becsapás III. lehallgatás, kifülelés speciális esete lenne az őszinte kommunikációnak: ◦ a denevérek kommunikációja de ezt aligha tekinthetjük valódi kommunikációs tevékenységnek
a) az állat identitása, hovatartozása: ◦ pl. faj, nem, csoporttagság, egyediség b) az állat státusza vagy a státuszból fakadó hangulata: ◦ pl. domináns vagy alárendelt egyed-e, félelem, agresszió c) az állat viselkedése: ◦ pl. közelítési, menekülési, hágási, kurkászási “szándék” d) a környezettel kapcsolatos lényeges felfedezések: ◦ pl. ragadozók megjelenése, élelem lelőhelye
1) Tisztán genetikus eredetűek: az egyedek öröklik a kommunikációs viselkedésformákat nem kulturálisan veszik át őket, mint az emberek az emberi nyelveket 2) Zártak, behatárolt és szűk elemkészletük van: a jelkészlet kizárólag a generációs váltással bővülhet 3) Nincsen kettős tagolásuk: a jelentésteli szignálok nem bonthatók jelentésnélküli, de kombinálható elemekre
4) Konkrét szemantika, korlátozott fogalmi tudás: csak konkrét eseményekre, tárgyakra tudnak utalni nem használnak fogalmi általánosításokat 5) Reakciószerű, öntudatlan használat: nem világos, hogy szignálok szándékfüggőek- e feltehetőleg kényszeresen és öntudatlanul “kommunikálnak ”
6) a) nyelvtan (grammatika) és a szintaktika hiánya: nincsenek szintagmák, mondatszerűségek, összetett mondatok, nincsenek igeidők, igemódok (kijelentő, kérdő, feltételes mód stb.) b)a grammatikai produktivitás hiánya: az emberek képesek véges számú kiinduló elemből végtelen számú komplexumot előállítani. 7) A metajelleg hiánya: az állati nyelvek szignáljai nem tudnak saját magukra visszautalni
az állati kommunikációs aktusok eredetileg nem kommunikatív aktusokból alakultak ki a szignál kialakulásának feltételei: 1)a feladó eredetileg nem kommunikatív, de jelként szolgálható viselkedése járjon együtt bizonyos (pl. világbeli) jelenséggel 2)a vevő asszociálja a viselkedést a környezeti jelenséggel 3)mindkét félnek nyernie kell
fogalma: a véletlen „kezdő” viselkedés jelentést hordozó szignállá alakulása A ritualizáció magába foglalja: I.egyszerűsödés, vagy a komponensek számának csökkentése II.túlzás III.szignál ismétélés IV.sztereotipizálódás ritualizáció nem szükségszerűen folyik le
1) Szándékmozgások: ◦ előkészület egy cselekvésre, amelyet nem hajt végre az állat ◦ nem feltétlenül szándékos, a viselkedés jelzi a küszöbön álló aktust ◦ udvarlásnál: a hím látszólag fészeképítésbe fog nemi szerv megmutatása és kopulációs mozgások
2) Összeütközésbe kerülő motivációs tendenciák éhség, szomjúság, hőszabályozás stb. a legmagasabb fokozatú motiváció jelenik meg a viselkedésben különféle motivációk egyszerre konfliktus 3) Autonóm válaszok/folyamatok látható hatással járó fiziológiai folyamatok ezeket a jeleket az agresszív viselkedés előrejelzéséhez használják az állatok
a támadót ijesztő viselkedés fajtársak között nem használnak hangjeleket funkcionális viselkedés megváltozhat: a harkály kopogása a fán: a)a) odút váj szabálytalan ritmusban (kis rezonanciájú fán) b)b) területet akar jelölni szabályos ritmusban kopácsol (jól rezonáló fán)
a) emlősöknél a testet építő szteroidok szexuális jelekké válnak a feladó neme, kora és párzó képességének állapotát jelzi b) a védekező (ellenségre nézve mérgező anyag) ‘meneküljetek’ jelzéssé válik
csalás őszinteség az idegen előtt az állat nagyobbnak, erősebbnek, fittebbnek próbálja mutatni magát, mint amilyen valójában példák az őszintétlenségre: i.mimikri, rejtőzés, megtévesztés ii.aktív hazugság iii.a jel visszatartása iv.blöff vagy túlzás
A hazug viselkedés ellen is: a)a kutyáknál a magasabb hang elárulja a kutya izgalmát: nagyobb testű kutya mélyebb hang izgatott magasabb hangot ad b)madárfiókáknál: hangosabb és több csiripelés több élemet kap túl gyakori, vagy túl feltűnő csiripelés vonzhatja a ragadozókat
i. Audiális ii. Vizuális iii. Kémiai iv. Elektromos v. Taktilis
általában három részből áll: ◦ a vibráció létrehozása ◦ a vibráció módosítása, hogy megfeleljen az adott biológiai funkciónak ◦ a módosított vibráció hozzákapcsolása a szállító médiumhoz az ízeltlábúak és gerincesek az emlősöknél: a gége és a hangszálak keltik a hangot a környezethez adapálódott hangkibocsátás madaraknál: ◦ nyílt terepen ◦ a hangadás a növényzetnek felel meg ◦ erdőben
a legtöbb állat visszavert fényt használja ki, nem saját maga hozza létre a fényt: 1.némelyik faj egyedi tudják változtatni a bőrük színét 2.eltakarják/felfedik valamilyen elütő színezetű testrészüket a láthatóságot, feltűnőséget négyféle módon szabályozzák: i.fényesség kontrasztja ii.színek kontrasztja iii.mintázat kontrasztja iv.mozgási kontraszt
Legrégebbi, legősibb kommunikációs fajta a jelző molekulának az adótól a vevőig el kell jutniuk, végig 3 féle jelzés-eljuttatási mód : i.valamilyen áramlás felhasználása ii.diffúzió iii.fizikai kontaktus A kémiai szignáloknak két nagy csoportja létezik: i.belső hírvivő ii.külső hírvivők
a levegő által szállított feromonok: szénalapúak max. 300 a molekuláris tömegük tipikusan 5-20 szénatom van bennük mirigyek termelik őket disszemináció formái: ◦ a hírvivők receptor molekulákhoz kötődnek a sejthártyán ◦ a hírvivők hatására a receptor fehérjék megváltoznak, ami további változásokhoz vezet a hírvivőt aztán elengedi a receptor sejt
csak vízben alkalmazható és csak igen kis távolságokon gerincesek kálium ion és nátrium ion az angolnák képesek 720 V-os feszültséget is előállítani egyes halfajták is használják: a)elektorlokációra, helymeghatározásra b)területvédelemre c)préda elejtésére
az elektromos szignálok használatának a célja lehet: a) a préda felfedezése b) navigálás c) szociális jelzések d) a környező tárgyak letapogatása
területjelzők: kijelölnek egy területet és azonosítják a tulajdonosát terület: élelem-, fészekhely és szexuális partner- forrás is, ezért a területjelző hosszú távú fenyegető jelként is kell, hogy szolgáljon kószáló-e, vagy csak a szomszéd szomszédokétól és a kószálókétól eltérő és stabil jelet kibocsátani nem észlelik a különbséget agresszívvá válnak
Köszönöm a figyelmet! Filkor Gréta