Filkor Gréta Neptun kód: API8NR Szak: Osztatlantanári- Történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, könyvtárostanár Tagozat: nappali.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
1. A kommunikáció fogalma, fajtái folyamata
Advertisements

Készítette: Péterfi Csaba Attila
A koordinációfejlesztés lehetősége
MINŐSÉGMENEDZSMENT 2. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
Etológia.
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Személyészlelés Az első benyomás kialakítása: jelek, értelmezések és következtetések Kognitív reprezentációk Az első benyomások nyersanyaga Az emberek.
A mondat.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
A kommunikációról általában
Asszertív magatartás és viselkedés technikák
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
Kommunikáció- nyilvánosság- részvétel
A játék és a nevetés “Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevettünk.” Szerkesztette: Dr. Hídvégi Márta pszichológus.
2. témakör: Az állatok kommunikációja
A munka világával kapcsolatos tudás
Kommunikáció.
Az állati kommunikáció
A SZEMÉLYPERCEPCIÓ, SZTEREOTIPIÁK, ELŐITÉLETEK
A kommunikáció elmélete és gyakorlata
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Állatok játéka.
Kémiai kötések Molekulák
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Új irányzatok a biológiában Fehérjék szerkezete, felosztása
Bevezetés az orvosi kódrendszerekhez 2. előadás Semmelweis Egyetem Egészségügyi szervező szak II. évf
Kommunikációs politika Összefoglaló feladatok
A marketingkommunikáció
BLK:NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 1 Nem verbális kommunikáció.
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
Az anyanyelv elsajátításának elméletei
Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége Fogyasztóvédelem Szabályozása képzési program Kommunikáció és konfliktuskezelés     Az előadás a három.
Asszertivitás E. Tóbiás Sára 2009.
Kommunikáció a szervezetben
KOMMUNIKÁCIÓ Gyula,
A kommunikáció A FORRÁS v. ADÓ, aki küldi az információt, aki pedig fogadja az a célszemély, a NYELŐ v. VEVŐ. Az üzenet  a kommunikáció tárgya ( amiről.
A pszichikumról általában
A kommunikációs folyamat funkciói és tényezői
vizuális kommunikáció
Az életfolyamatok szabályozása
Társadalmi és kultúraközi kommunikáció I.
Elégedett ügyfél – sikeres üzlet Terjesztési konferencia Disicimus Üzleti Akadémia 2004.május 28.
A kommunikáció.
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
Az alapvető kommunikáció
Fekete Vivien Galambos Edit
Címlap Bevezetés az információelméletbe Keszei Ernő ELTE Fizikai Kémiai Tanszék
Hol használjuk? küldő jel csatorna fogadó Partner háttérismeretei Partnerrel való viszonyunk Partner motivációja Kiegészítő mechanizmusa Hely Idő.
13K – Tárgyalási technikák – 2. előadás
Az ultrahang világa Készítette: Gór ádám.
Kommunikáció.
..
Szociálpszichológia 2. Illés Anikó. A kommunikáció folyamata Feladó Üzenet Vevő Csatorna Kód Kontextus.
Az iskolai zaklatás jelensége alapfogalmai. Az agresszió fogalma pszichológiai háttere Agresszió minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka,
Az agresszió megelőzése és kezelésének lehetőségei dühterápiával Készítették: Cseh Annamária Czémán Imre Molnár József.
A kommunikáció tényezői és funkciói
Kommunikáció. Mi a kommunikáció? Jelentése: 1. Tájékoztatás, hírközlés 2. Hírinformációk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer.
A szocializáció folyamata
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói
Stressz, stresszreakciók, stresszkezelés
A kommunikáció A FORRÁS v. ADÓ, aki küldi az információt, aki pedig fogadja az a célszemély, a NYELŐ v. VEVŐ. Az üzenet  a kommunikáció tárgya ( amiről.
Irodalom a figyelemfelkeltés kultúrájában
Bevezetés a nyelvtudományba
A nyelv mint jelrendszer
Regionális és vállalati identitás az ellátási láncokban
Kommunikáció. Mi a kommunikáció? Jelentése: 1. Tájékoztatás, hírközlés 2. Hírinformációk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer.
Kommunikáció típusai.
A kommunikáció Filkor Gréta Neptun kód: API8NR Szak: Osztatlan tanári – Történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, könyvtárostanár Tagozat: Nappali.
Az állatok kommunikációja Filep Edina Informatikus könyvtáros távoktatás I. évfolyam.
Előadás másolata:

Filkor Gréta Neptun kód: API8NR Szak: Osztatlantanári- Történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, könyvtárostanár Tagozat: nappali

 A kommunikáció olyan folyamat, amely során információkat közlünk egymásnak.  A kommunikáció tehát közlés.  A kommunikáció olyan tevékenység, amely egy kibocsátó és egy befogadó között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre.

 Közvetítő szerint:  Biológiai (állati/növényi)  Társadalmi (emberi)  Gépi-technikai (gépi)  Üzenet jellege szerint:  Verbális  Nonverbális  Vegyes  Közvetítők száma szerint:  Csoportos  Személyközi  Tömeg kommunikáció  Én kommunikáció

 A kommunikáció az állatoknál, többnyire a fajtársak közötti jelzés, „üzenetváltás”. ◦ Pl.:A legelésző csorda tagjai hangjelzésekkel figyelmeztetik egymást, ha ragadozó közeledik.  Az üzenet tehát valamilyen jelzés: hang, látvány, szag formájában valósul meg.  A közvetítő jelek természete szerint a kommunikáció lehet kémiai, akusztikus és vizuális.  az állati kommunikatív viselkedés megjelenése nem véletlenszerű 1. 2.

I. őszinte kommunikáció II. becsapás III. lehallgatás, kifülelés  speciális esete lenne az őszinte kommunikációnak: ◦ a denevérek kommunikációja de ezt aligha tekinthetjük valódi kommunikációs tevékenységnek

a) az állat identitása, hovatartozása: ◦ pl. faj, nem, csoporttagság, egyediség b) az állat státusza vagy a státuszból fakadó hangulata: ◦ pl. domináns vagy alárendelt egyed-e, félelem, agresszió c) az állat viselkedése: ◦ pl. közelítési, menekülési, hágási, kurkászási “szándék” d) a környezettel kapcsolatos lényeges felfedezések: ◦ pl. ragadozók megjelenése, élelem lelőhelye

1) Tisztán genetikus eredetűek:  az egyedek öröklik a kommunikációs viselkedésformákat  nem kulturálisan veszik át őket, mint az emberek az emberi nyelveket 2) Zártak, behatárolt és szűk elemkészletük van:  a jelkészlet kizárólag a generációs váltással bővülhet 3) Nincsen kettős tagolásuk:  a jelentésteli szignálok nem bonthatók jelentésnélküli, de kombinálható elemekre

4) Konkrét szemantika, korlátozott fogalmi tudás:  csak konkrét eseményekre, tárgyakra tudnak utalni  nem használnak fogalmi általánosításokat 5) Reakciószerű, öntudatlan használat:  nem világos, hogy szignálok szándékfüggőek- e  feltehetőleg kényszeresen és öntudatlanul “kommunikálnak ”

6) a) nyelvtan (grammatika) és a szintaktika hiánya:  nincsenek szintagmák, mondatszerűségek, összetett mondatok, nincsenek igeidők, igemódok (kijelentő, kérdő, feltételes mód stb.) b)a grammatikai produktivitás hiánya:  az emberek képesek véges számú kiinduló elemből végtelen számú komplexumot előállítani. 7) A metajelleg hiánya:  az állati nyelvek szignáljai nem tudnak saját magukra visszautalni

 az állati kommunikációs aktusok eredetileg nem kommunikatív aktusokból alakultak ki  a szignál kialakulásának feltételei: 1)a feladó eredetileg nem kommunikatív, de jelként szolgálható viselkedése járjon együtt bizonyos (pl. világbeli) jelenséggel 2)a vevő asszociálja a viselkedést a környezeti jelenséggel 3)mindkét félnek nyernie kell

 fogalma: a véletlen „kezdő” viselkedés jelentést hordozó szignállá alakulása  A ritualizáció magába foglalja: I.egyszerűsödés, vagy a komponensek számának csökkentése II.túlzás III.szignál ismétélés IV.sztereotipizálódás  ritualizáció nem szükségszerűen folyik le

1) Szándékmozgások: ◦ előkészület egy cselekvésre, amelyet nem hajt végre az állat ◦ nem feltétlenül szándékos, a viselkedés jelzi a küszöbön álló aktust ◦ udvarlásnál:  a hím látszólag fészeképítésbe fog  nemi szerv megmutatása és kopulációs mozgások

2) Összeütközésbe kerülő motivációs tendenciák  éhség, szomjúság, hőszabályozás stb.  a legmagasabb fokozatú motiváció jelenik meg a viselkedésben  különféle motivációk egyszerre konfliktus 3) Autonóm válaszok/folyamatok  látható hatással járó fiziológiai folyamatok ezeket a jeleket az agresszív viselkedés előrejelzéséhez használják az állatok

 a támadót ijesztő viselkedés  fajtársak között nem használnak hangjeleket  funkcionális viselkedés megváltozhat:  a harkály kopogása a fán: a)a) odút váj szabálytalan ritmusban (kis rezonanciájú fán) b)b) területet akar jelölni szabályos ritmusban kopácsol (jól rezonáló fán)

a) emlősöknél a testet építő szteroidok szexuális jelekké válnak  a feladó neme, kora és párzó képességének állapotát jelzi b) a védekező (ellenségre nézve mérgező anyag) ‘meneküljetek’ jelzéssé válik

 csalás őszinteség  az idegen előtt az állat nagyobbnak, erősebbnek, fittebbnek próbálja mutatni magát, mint amilyen valójában  példák az őszintétlenségre: i.mimikri, rejtőzés, megtévesztés ii.aktív hazugság iii.a jel visszatartása iv.blöff vagy túlzás

 A hazug viselkedés ellen is: a)a kutyáknál a magasabb hang elárulja a kutya izgalmát:  nagyobb testű kutya mélyebb hang  izgatott magasabb hangot ad b)madárfiókáknál:  hangosabb és több csiripelés több élemet kap  túl gyakori, vagy túl feltűnő csiripelés vonzhatja a ragadozókat

i. Audiális ii. Vizuális iii. Kémiai iv. Elektromos v. Taktilis

 általában három részből áll: ◦ a vibráció létrehozása ◦ a vibráció módosítása, hogy megfeleljen az adott biológiai funkciónak ◦ a módosított vibráció hozzákapcsolása a szállító médiumhoz  az ízeltlábúak és gerincesek  az emlősöknél: a gége és a hangszálak keltik a hangot  a környezethez adapálódott hangkibocsátás madaraknál: ◦ nyílt terepen ◦ a hangadás a növényzetnek felel meg ◦ erdőben

 a legtöbb állat visszavert fényt használja ki, nem saját maga hozza létre a fényt: 1.némelyik faj egyedi tudják változtatni a bőrük színét 2.eltakarják/felfedik valamilyen elütő színezetű testrészüket  a láthatóságot, feltűnőséget négyféle módon szabályozzák: i.fényesség kontrasztja ii.színek kontrasztja iii.mintázat kontrasztja iv.mozgási kontraszt

 Legrégebbi, legősibb kommunikációs fajta  a jelző molekulának az adótól a vevőig el kell jutniuk, végig  3 féle jelzés-eljuttatási mód : i.valamilyen áramlás felhasználása ii.diffúzió iii.fizikai kontaktus  A kémiai szignáloknak két nagy csoportja létezik: i.belső hírvivő ii.külső hírvivők

 a levegő által szállított feromonok:  szénalapúak  max. 300 a molekuláris tömegük  tipikusan 5-20 szénatom van bennük  mirigyek termelik őket  disszemináció formái: ◦ a hírvivők receptor molekulákhoz kötődnek a sejthártyán ◦ a hírvivők hatására a receptor fehérjék megváltoznak, ami további változásokhoz vezet  a hírvivőt aztán elengedi a receptor sejt

 csak vízben alkalmazható és csak igen kis távolságokon  gerincesek  kálium ion és nátrium ion  az angolnák képesek 720 V-os feszültséget is előállítani  egyes halfajták is használják: a)elektorlokációra, helymeghatározásra b)területvédelemre c)préda elejtésére

 az elektromos szignálok használatának a célja lehet: a) a préda felfedezése b) navigálás c) szociális jelzések d) a környező tárgyak letapogatása

 területjelzők: kijelölnek egy területet és azonosítják a tulajdonosát  terület: élelem-, fészekhely és szexuális partner- forrás is, ezért a területjelző hosszú távú fenyegető jelként is kell, hogy szolgáljon  kószáló-e, vagy csak a szomszéd  szomszédokétól és a kószálókétól eltérő és stabil jelet kibocsátani  nem észlelik a különbséget agresszívvá válnak

Köszönöm a figyelmet! Filkor Gréta