A napirendelmélet kezdetei, alkalmazási területei és napjainkban betöltött szerepe FARKAS BEÁTA INFORMATIKUS KÖNYVTÁR SZAK, I. ÉVFOLYAM LEVELEZŐ TAGOZAT NEPTUN KÓD: VRB71T

Napirendelmélet Angolul: agenda-setting theory Elméleti iskola: korlátozott hatás Kezdetek: Walter Lippmann (Public Opinion, 1922) Bernard Cohen (The Press and Foreign Policy, 1963) Még egyikük sem használja a napirendelmélet kifejezést, de megfogalmazzák az elmélet alapjait.

Walter Lippmann ( ) Író, újságíró és politikus Wilson elnök tanácsadója (Wilson-i pontok) Public Opinion (Közvélemény) című, 1922-ben megjelent könyvében kifejti, hogy a tömegtájékoztatás a legszorosabb kapocs a világ eseményei és az emberekben ezekről kialakult képek, vélemények között

Walter Lippmann alkotta meg az egyetértés gyártása (manufacturing consent) fogalmát: az emberek tájékozatlanok, nem tudják, mit gondoljanak, kell egy speciális csoport, aki segít nekik a vélemény kialakításában (ő még pozitívnak szánta) Chomsky tovább gondolta: (Egyetértést gépezet, 1989)

Bernard Cecil Cohen ( ) Egyetemi tanár, a politikatudományok doktora The Press and Foreign Policy (1963) című könyvében fogalmazza meg, hogy a média nem azt szabja meg elsősorban, hogy mit gondoljunk, hanem hogy miről gondolkodjunk Különböző forrásokból tájékozódó emberek különbözőképpen fogják látni a világot, attól függően, hogy milyen képet vázol fel az általuk olvasott újság

Maxwell McCombs és Donald Shaw A napirendelmélet megalkotói The agenda-setting function of mass media (A tömegmédia napirend-meghatározó szerepe, 1972) Empirikus kutatás: Chapel Hill, 1968 – választási kampány során végzett felmérések és vizsgálatok Befolyásolja, mely témák közül válasszanak, de véleményük szerint az egyes események megítélésének már nem szentel akkora figyelmet Donald Shaw Maxwell McCombs

Chapel Hill, 1968 – McCombs és Shaw kutatása elnökválasztási kampány – Richard Nixon vs Hubert Humphrey (Észak-Karolina, Chapel Hill) a szavazók véleményt formáltak az általuk használt médiumok közvetített tartalma alapján, hogy szerintük miről van szó a kampányban (domináns témák) – a kutatók összevetették a tényleges tartalommal 1972-ben McCombs és Shaw megismételte kutatását; Charlotte Study – hasonló eredményre jutottak

VALÓSÁG NAPIREND A VALÓSÁG ÉRZÉKELÉSE SZELEKCIÓ, KIHAGYÁS ÉS KERETRENDSZEREK Ha egy téma elég dominánsan jelenik meg és gyakran szó van róla, az emberek fontosnak fogják értékelni az adott témát.

Egyéb fogalmak: Információk kapuőre (information gatekeeper) – a média az információk kapuőre, a végtelen számú információból véges számút emel be a hírekbe Értékhierarchia (hierarchy of values) – az eseményeket rangsorolja és csak azután tesz közzé Priming – a média tematizációs szerepe kiemelkedő; azt tűzik napirendre, amivel szeretnének hatást gyakorolni a közvéleményre

Everett M. Rogers és James W. Dearing Agenda-setting research: Where has it been? Where is it going? (1987) Háromféle napirendet állítanak fel: média, közvélemény és politika napirendje A média napirendje nem csak alakítja, de tükrözi is a közvélemény és a politika napirendjét, és viszont. Everett Rogers James Dearing

Stefaan Walgrave és Peter Van Aelst (Antwerpeni Egyetem, Belgium) The Contingency of the Mass Media's Political Agenda Setting Power: Toward a Preliminary Theory (2006) Tovább vitték Rogers és Dearing javaslatait Bevezető tanulmányt készítettek arról, hogy a politikai napirendek terén mi befolyásolhatja a vezető politikusi réteg politikai napirendjét Ők különbséget tettek létező és szimbolikus politikai napirendek és választási időszakbeli és ezeken kívüli napirendek között

A napirend elmélet A való világ indikátorai egy napirenden lévő esemény vagy téma kapcsán Média napirendje Közvélemény napirendje Politika napirendje Személyes tapasztalat és interperszonális kommunikáció

Fontos fogalmak: Hozzáférhetőség (accessibility) Minél gyakrabban és hangsúlyosabban szerepel egy téma a hírekben, annál több esetben merül fel a befogadók gondolataiban Kapcsolódó fogalom: séma elmélet (schemata theory): az embereknek fontos, mások mit gondolnak A fejünkben sémák vannak, ami alapján rendszerezzük az információkat és különböző fontosságot tulajdonítunk neki

Napirendre emelés vs napirend építés Napirendre emelés (agenda setting): a média napirendje bekerül a közvélemény napirendjébe, hatással van rá Napirend-építés (agenda building): kölcsönösséget feltételez a tömegtájékoztatás és a közvélemény napirendje között; Egymást befolyásolják, illetve a politikai napirendekre is hatással lehet a közvélemény által napirendre emelt téma

Az internet jelentősége I. Kim és Lee elmélete szerint az interneten három lépésben történik a napirendépítés: 1. Internet közvetítésével begyűrűző napirendek: névtelen felhasználó által képviselt vélemény begyűrűzik a fontos napirendek közé a megosztások, blogok, üzenő felületek által

Az internet jelentősége II. 2. napirend szóródás: az online hírportálok és weboldalak a napirend szempontjából fontos tartalmat közlik, amely így még több online felületre eljut

Az internet jelentősége III. 3. Internet-közvetítésű fordított napirendre emelés: a hagyományos médiumok közvetítik az online tartalmakat az offline közösségek felé is

A kutatók azonban rávilágítottak, hogy a fordított napirendre tevés vagy napirend építés nem feltétlenül történik meghatározott sorrendben: lehet, hogy a hagyományos médiumokból visszaszivárog az online felületekre a napirendi téma A felsorolt három lépés akár párhuzamosan is megtörténhet

Példák a napirend-elmélet megjelenéseire: Clinton-Trump választási kampány (2016) – kiemelt témaként kezelték Hillary Clinton nemét, hangsúlyozták és napirenden tartották a gender-témakört A fegyvertartás szabályozásának kérdése az USÁ-ban: szigorítást követel a közvélemény fele Brexit: az Egyesült Királyságban zajló szavazás az uniós kilépésről döntött, naponta, állampolgári szinten is zajlottak viták és érvelések a két tábor között

Források: McCombs, M; Shaw, D (1972). "The agenda-setting function of mass media". Public Opinion Quarterly. Lippmann, W (1922). Public opinion. New York: Harcourt. Cohen, B (1963). The press and foreign policy. New York: Harcourt. Dearing, J; Rogers, E (1988). "Agenda-setting research: Where has it been, where is it going?". Communication Yearbook. p 555–594. Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média? (Médiakutató) Képek forrása: Pinterest