Adhezív technika a dentinen

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fluid-fluid határfelületek, a felületi feszültség
Advertisements

Preparációs technikák a konzerváló fogászatban
KÖZLEKEDŐEDÉNYEK HAJSZÁLCSÖVEK
Wilhelmy- és Langmuir-típusú filmmérlegek
Öntisztuló felületek Tőkés Réka XII. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum
Inhibitorok Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
A szappanok és mosószerek tisztító hatása
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
,,Az élet forrása”.
Szilárd anyagok elektronszerkezete
Nyugvó kontinuumok mechanikája
Intelligens anyagok.
Ragasztás és felületkezelés
Faiparban alkalmazott polimerek
Ragasztás, ragasztóanyagok
KOLLOID OLDATOK.
KONTINUUMOK MECHANIKÁJA II.
Az anyagok közötti kötések
Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika)
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
ANYAGÁTBOCSÁTÁSI MŰVELETEK (Bevezető)
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
HIDRAULIKA Hidrosztatika.
Szappanok és mosószerek tisztító hatása
Határfelületek termodinamikai tulajdonságai, határfelületi jelenségek
FELÜLETI HÁRTYÁK (oldhatatlan monomolekulás filmek) Amfipatikus molekulákból létesül -Vízben való oldhatóság csekély -Terítés víz-levegő határfelületen.
Ipari adszorbensek: aktivált szén, szilikagél, alumínium-oxid.
A víz.
A fémrács.
FORRASZTÁS.
Oldószermodellek a kvantumkémiában A kémiai reakciók legnagyobb része oldószerben játszódik le (jelentőség) 1. Az oldószermodellek elve 2.
7. Folyadékok és elegyek.
Bioszeparációs technikák ELVÁLASZTÁSTECHNIKA
Halmazállapot-változások
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Mikroelektronikai szeletkötések Nyári Iskola Készítette: Kovács Noémi Mentor: Kárpáti Tamás 2010.
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Kolloidika, határfelületi jelenségek Szekrényesy: Kolloidika (BME jegyzet) Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai.
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Nyugvó kontinuumok mechanikája.
A vízbe merülő és vízben mozgó testre ható erők
AZ ERŐ SEBESSÉGVÁLTOZTATÓ HATÁSA
Szilárd anyagok: 1.Felépítő részecskéik: a.Atomok: pl.: gyémánt: C, szilícium: Si, kvarc: SiO 2 b.Ionok: pl.:, mészkő: CaCO 3,mész: CaO, kősó: NaCl c.Fém-atomtörzsek:
ADHEZÍV TECHNIKA.
Dentin-érzékenység és kezelése
Preparálás amalgámtömés készítéséhez. I. osztály
Az üregalakítás alapvetései kis- és nagyörlő fogakon
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Nagyfeloldású Mikroszkópia
Határfelületek termodinamikai tulajdonságai, határfelületi jelenségek
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
Másodrendű kötések molekulák között ható, gyenge erők.
egymáson elgördülve (diffúzió!)
Társított és összetett rendszerek
Ágotha Soma Általános és szerves kémia
Wilhelmy- és Langmuir-típusú filmmérlegek
HalmazállapotOK.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
A folyadékállapot.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Fluidizáció Jelensége: Áramlás szemcsehalmazon
Folyadék halmazállapot
OLDATOK.
Előadás másolata:

Adhezív technika a dentinen Adhezív technika a dentinen. Dentin bondrendszerek típusai és alkalmazásuk

ADHEZÍV FOGÁSZAT I. Indikáció: Adhéziónak nevezik az anyagok összetapadását, mely képes ellenállni a szétválasztó erőknek. Fogászatban: anorganikus foganyag bondanyaggal cserélődik ki (rezinnel). Bondanyag – adhezív Demineralizáció: kalcium-foszfátok kivonása Hibridizáció: bondanyag infiltrációja 2 típus: mikromechanikai/kémiai Indikáció: a fogszabályozás, a fémmentes adhezív hidak, csapok, csonkfelépítések készítésekor. Diastema zárás

ADHEZÍV FOGÁSZAT II. A konzerváló fogászati gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a műanyag bázisú tömőanyagokkal készített töméseknél van. Adhezív technikával felhasználható tömőanyagok: kompozitok, üvegionomer cementek, kompomerek

AZ ADHEZÍV TECHNIKA FIZIKAI ALAPJAI A tömőanyagok felhasználhatóságát, tapadását a felszíni jelenségek befolyásolják. Ezek: felületi feszültség, felszíni energia nedvesítő képesség kapillaritás adhézió

FELSZÍNI ENERGIA- FELÜLETI FESZÜLTSÉG I. Az anyagok felületén az atomok és molekulák nagyobb energiával rendelkeznek, mint a belül elhelyezkedők. Oka: az asszimmetrikus erőhatás - eltérő határfelület, a mélyebben lévő molekulák egymással állnak kölcsönhatásban míg a felszíni részecskék a környezettel is, a részecskék közti kohéziós erők eredője a folyadék belseje felé mutat. A felületi feszültség miatt a folyadékok a lehető legkisebb fajlagos felületű alakzatot igyekeznek felvenni (gömb) – cseppképződés.

FELSZÍNI ENERGIA- FELÜLETI FESZÜLTSÉG II. Minél nagyobb egy anyag felületi feszültsége, annál kisebb az extenziója és a penetrációs képessége. Gyakorlati jelentőség: bondok savazott fogfelszínbe történő penetrációja

NEDVESÍTŐ KÉPESSÉG a folyadékcsepp kiterjedése szilárd felszínen. A határfelületek által bezárt szöggel jellemezzük (nedvesítési peremszög) 0°-os szög teljes nedvesítést jelent, ebben az esetben a folyadék teljesen szétterül a szilárd felszínen 90° felett rossz a folyadék nedvesítő képessége, csepp alakban marad A jó nedvesítő képesség elősegíti a kapilláris penetrációt és az adhéziót. Jelentősége szintén a bondok felhasználása során van.

KAPILLÁRIS PENETRÁCIÓ A folyadékok felületi feszültsége nyomást indukál, ami a folyadékot a kisebb résekbe, tubulusokba préseli. Foka függ a felületi feszültségtől, a θ szögtől, a tubulus sugarától (r), a folyadék sűrűségétől (d) és a gravitációs konstanstól. / ђ= 2γcosθ/rdg / Ha a θ szög 90°-nál kisebb, a folyadék a tubulusokba áramlik. Így: egy alacsony viszkozitású, felületi feszültségű, jó nedvesítő képességű folyadék gyorsabban penetrál a kapilláris résbe.

AZ ADHÉZIÓ Típusai: MECHANIKUS: mikroszkópos mechanikus összekapaszkodással jön létre. ( bond- zománc kapcsolata ) KÉMIAI: kémiai kötés létrehozásán alapul a két fázis között. Diffúziós összetapadás jellemzi, mert az egyik anyag bediffundál a másik felszíni rétegébe és ott egy kémiai kötésekkel kapcsolódó kevert réteg alakul ki. ( dentin- bond kötődés )

Ideális adhezív rendszer tulajdonságai Biokompatibilis, nem-toxikus, nem mérgező Jó széli zárást biztosít a határfelületek között, megelőzi a mikroszivárgást Alacsony viszkozitás, vékony rétegben alkalmazható Jó dimenzionális stabilitás Komponensek: Sav/kondicionáló Primer Bondozó ágens /bondanyag

Adhezív technika a dentinen A dentinfelszín kondicionálása Dentinfelszín kondicionálása különböző savakkal vagy kelátképző anyagokkal (EDTA) Cél: smear layer eltávolítása (dentintubulusokat eltömíti) és a dentinfelszín demineralizálása foszforsav, citromsav, poliakrilsav, EDTA, maleinsav különböző koncentrációi Peritubuláris és intertubuláris dentin demineralizációja > kollagénrost expozíció Sav koncentráció, savazási idő Erős savas kondicionálás, hosszú ideig > jelentős posztoperatív érzékenység!

Adhezív technika a dentinen Primer HEMA (hidroxietil metakrilát)+aceton/etanol/víz Primer feladata: a kondicionálás majd mosás, szárítás során kialakult, összecsapzódott kollagén rostok közti rések megnyitása Bifunkcionális monomer: hidrofil csoport a hidrofil karakterű dentinhez kötődik, a hidrofób metakrilát csoport pedig a szintén hidrofób bondanyaghoz kötődik > két felszín összekapcsolása Hibridréteg: bondanyag+primer+kollagénrostok

Adhezív technika a dentinen Bondozó ágens/bondanyag Bondozó ágens (adhezív rezin): elsősorban hidrofób monomerekből épül fel: Bis-GMA (bisphenol-A-glycidyl methacrylate) UDMA (uretán-dimetakrilát): kifejezetten viszkózus vegyületek, viszkozitás csökkentésére ezeket difunkcioonális monomerrel vegítették> TEG-DMA (trietilén-glikol-dimetakrilát) HEMA

Optimális bondozás Az adhezívnek a dentinfelszínen egyenletesen kell elterülnie. Intertubularisan: egyenletes, folytonos bondréteg Intratubularisan: resin csapok Pulpaközelben nő a tubulusok sűrűsége > superficialis dentinben a fő bondozó erő az intertubularis dentinbe történő penetráció (kisebb denzitás) Mélyebb rétegekben: intratubularis bondozás

Dentin bondrendszerek fejlődése: no-etch>total-etch>self-etch 1. generációs bondrendszerek: -1956 BUONOCORE: glicerofoszforsavas dimetakrilát -Bowen: felületaktív komonomer kifejlesztése: NPG-GMA (N-fenilglicin-glicidil-metakrilát) -elméletileg képes kémiai kötések kialakítására a dentin kalcium-ionjaival 2-3 Mpa bondozó erő kevés -adhézió a smear layerhez 

2. Generációs bondrendszerek BIS-GMA és HEMA foszfátészterei Kémiai kötések kialakulása a BIS-GMA/HEMA foszfát csoportjai és a smear layer Ca2+ ionjai között Inkább kötődött a smear layerhez, ezért a kötési erőt a smear layernek a dentinhez való tapadása limitálta 5-6MPa

3. Generációs bondrendszerek Smear layer modifikálása vagy eltávolítása > dentintubulusok megnyitása 3-8MPa kötési erő Kondiconálás+primer (HEMA)

4. Generációs bondrendszerek Total-etch technika/etch and rinse, 90-es évek eleje Dentinfelszín savas kondicionálása Gyártó utasításait szigorúan betartva Bondanyag applikációja a dentinen és zománcon Savazás – mosás-szárítás enyhe levegőráfújással Wet-bonding – aceton bázisú primer 20-30MPa

5. Generációs bondrendszerek Folyamat egyszerűsítése Savazás, bondozás Primer+bondozás egy lépésben, savazás külön>bondanyag 1 vagy 2 rétegben történő applikációja

6. Generáció Self-etch önsavazó adhezív rendszerek Önsavazó primer (sav+primer) + bond Karboxil illetve foszforsav csoportot tartalmazó monomerek Dentinkötődés megfelelő, zománc gyengébb Nincs szükség külön savazásra, mosásra Önsavazó adhezív: sav, primer, adhezív (bond)egy üvegben, összekeverés

Rezinnel módosított üvegionomer bondok Üvegionomer az egyetlen anyag, mely előzetes kezelés nélkül képes kötődni a fogszövetekhez Polialkénsavas kondicionálás szignifikánsan javítja a bondozás hatásosságát