Dentin-érzékenység és kezelése

Az előadások a következő témára: "Dentin-érzékenység és kezelése"— Előadás másolata:

1 Dentin-érzékenység és kezelése
Dr. Nagy László DEOEC FOK

2 Dentin (dentinum, substantia eburnea)
Kötőszövet eredet A fog legbelső keményszövete, mely a fogbélkamrát veszi körbe 70% ban anorganikus 20% organikus anyagtartalom 10% víztartalom Keménysége kisebb mint a zománcé Zománcnál kevésbé rideg, törékenysége kisebb

3 Dentin típusai Primer dentin: fogak fejlődése alatt képződik
Szekunder dentin: a fogfejlődés befejeződése után az egész élet során folyamatosan termelődik, szerkezete megfelel a primer dentinének Tercier (Reparatív) dentin: különböző ingerek hatására képződik,mint védekező reakció (fogszuvasodás, abrasio) szerkezete irreguláris tubulusokat nem tartalmaz

4 Dentin szerkezete Szerkezetére jellemző hogy dentincsatornákat (tubulusokat) tartalmaz A dentin csatornák körül peritubuláris dentin található (kollagént nem tartalmaz) A csatornák között intertubuláris dentin (kollagén hálózatban apatit kristályok találhatóak) A tubulusok átmérője fiatal korban 2,5-3 mikrométer, de a peritubuláris dentin lerakódása miatt korral csökken (1,3-1,5 mikrométer) A dentin teljes szélességében a tubulusok enyhén S lefutásúak A pulpális dentin felszín 22% -át tubulusok lumene teszi ki, ugyanez az érték a zománc dentin határon 1%

5

6

7

8

9

10 Dentin szerkezete A tubulusok egységnyi területre eső száma, és átmérője a pulpakamra felé haladva növekszik A tubulusok száma a pulpa felől a dentin zománc határ felé haladva 45000/mm2 –ről 20000/mm2 –re cökken A pulpa közeli átlagos tubulus átmérő 2,37 mikrométer, a dentin zománc határon ez már csak mintegy negyede 0,63 mikrométer A pulpakamrához közeledve a permeabilitás sokszorosára fokozódik

11 A dentin tubulusok tartalma
A tubulusok folyadék tartalma teszi a dentint alapvetően hidrofil tulajdonságúvá Ez a folyadék, a dentinliquor pulpalis interstitialis folyadék A dentin liquor intrapulpalis nyomása a pulpa felől a zománc-dentin határ felé irányul Hgmm Élő odontoblast nyúlványok, melyek dentint termelve a tubulus lumenét szűkithetik Precipitátumok törmelékek

12

13 Pulpa-dentin egysége A pulpa szövetének legkülsőbb rétegében fordulnak elő az odontoblastok melyek nyúlványaikkal a dentincsatornákban végződnek, tehát a fogbél és a dentin különválaszthatatlan egységet képez

14 Dentin érzékenység Intakt ép egészséges fogakon hideg inger, érintés (kaparás, karcolás), ozmotikus ingerek (édes, felület szárítása)—természetesen nem extrém módon alkalmazva-- nem hoznak létre fájdalom választ A mindennapi gyakorlatban akkor beszélünk dentin érzékenységről, ha ezek az ingerek fájdalmat váltanak ki

15 Dentin érzékenységi teóriák
Dentin tubulusokban lévő idegnyúlványok közvetítik az ingert Odontoblastok képesek nyúlványaikon keresztül ingerületet vezetni és azt neuronoknak átadni Legelfogadottabb a hidrodinamikai teória

16 Hidrodinamikai teória
Brannström, és Astrom 1972 Dentin átvágása során folyadék áramlik kifelé a nyitott dentin tubulusokon keresztül, hiszen a pulpában az atmoszférikus nyomásnál nagyobb uralkodik A folyadék gyors mozgása aktiválja az idegvégződéseket ingerületet keltve a subodontoblasticus plexus idegrostjaiban

17

18 Folyadék áramlás kiváltása
Hypertoniás oldat a dentin felszínen alkalmazva (pl cukros folyadék) fokozza a folyadék áramlást (ozmózis jelensége) Dentin felszín érintése, karcolása a dentin minimális deformációjával (dentin tubulusok torzulása) képes folyadék áramlást indukálni A hő (hideg,meleg) szintén deformálja a dentint ami ugyancsak folyadék mozgást okoz

19 Dentin túlérzékenység DHS (Dentin Hypersensitivity)
Fájadlom az alábbi ingerekre: Hő ingerek esetén főként a Hideg Érintés (pl.: szonda, fogkefe sörtéi) Ozmotikus inger (édes, sós stb)

20 Epidemiológia Egy Londonban végzett tanulmány szerint 1010 ,18-30 év közötti felnőtt, mintegy 58% a panaszkodott érzékenységről Incidencia magasabb nőknél Leginkább év közöttiek esetén

21 Epidemiológia Érinett fogak Lokalizáció Premolarisok 38% Metszők 26 %
Szemfogak 25% Molárisok 12% Lokalizáció Cervicalisan 90% Leginkább a buccalis és occlusalis felszínek érintettek

22 Stimulus Hideg inger 80,1% Levegő 23,2% Érintés 20,7% Hő inger 13%
Savas ételek 6,9% Endogén sav 0,7% Egyéb ingerek 6,1%

23 Etiológia Hydrodynamikus teória: exponálódott dentin tubulusok esetén kilönböző ingerek (hő, mechanikai,kémiai) hatására folyadék áramlás jön létre a dentin tubulusok lumenében, mely az idegelemeket ingerületbe hozza, akciós potenciált generál, így a központi idegrendszerbe eljutva a fogat ért stimulus fájdalomérzetként tudatosul

24 Etiológia A dentinérzékenység kialakulásának két fázisa van:
Dentin expozíció: környezeti hatásokra hozzáférhetővé váló dentin felszín (lesion localisation) A dentin tubulusok megnyílása: cement vagy smear layer eltávolítása (lesion intiation)

25 Etiológia Dentin exponálódásának lehetséges okai (lesion localisation): Zománc hiány Íny recesszió

26 Etiológia Zománc hiányának okai: Abrázió Attríció Abfrakció Errózió
Fraktúra

27 Etiológia Íny recesszió okai:
Helytelen fogmosási technika (horizontális súrolás) Gingivát ért trauma Parodontitis Parodontális beavatkozások Fog preparálását követően

28 Etiológia A dentin tubulusok megnyílásának okai (lesion initiation):
A cement relatíve puha keményszövet mechanikailag könnyen eltávolítható A tubulusok bemenetét elzáró smear layer könnyen eltávolítható mechaikailag szájhigiénés tevékenység során Savas ételek italok szintén képesek kioldani eltávolítani a tubulust lezáró smear layert

29 Etiológia Fogászati beavatkozások szintén okozhatnak dentin érzékenységet, kezelés során is, és akár a kezelés után is hosszabb ideig fennállhat: Depurálás Fogak konzerváló kezelése Fogak preparálása, protetikai előkészítés Parodontológiai beavatkozások Szájsebészeti beavatkozások Fogfehérítés

30 Dentin érzékenység a fogászati gyakorlatban
Monitorozás A beteg kikérdezése, és klinikai vizsgálata A dentin érzékenység regisztrálása A kiváltó okok felismerése A dentin érzékenység kezelése A beteg követése Kontroll

31 Monitorozás (screening)
A dentin túlérzékenység alul diagnosztizált A betegek mintegy 50% nem jelzi, pedig éves korosztály 30%-a minden nap szenved tőle A fogászati szűrések alkalmával fontos a dentin túlérzékenységet is felismerni

32 Differenciál diagnózis
A dentin túlérzékenység jellemzője: a rövid éles fájdalom Ezt el kell különítenünk a következőktől: Caries Pulpitis Periodontális fájdalom Hibás restauráció Traumás occlusió TMI rendellenesség

33 A dentin túlérzékenység kiváltása mérése, regisztrálása
Mérési technikák: Taktilis stimulus Légáram stimuláció Thermális stimuláció A beteg szubjektív érzése megadott skálán jelölve

34 Schiff-féle (Schiff-score) mérés
Hideg légáram 1s ig a vizsgált fogra Skála 0-3 ig, értéke: 0 ha nincs érzékenység 1 a beteg éppen érzi 2 a beteg határozottan érzi 3 ha érzi, és fájdalom érzésről számol be a beteg

35 VAS (Visual Analog Scale)
A mérés a beteg szubjektív érzésén alapul Taktilis inger a fognyaknál szondával Egy skála melynek két végpontja: a nincs fájdalom és az elviselhetetlen fájdalom

36 A dentin túlérzékenység hátterében álló leggyakoribb okok
Íny recesszió Megviselt fogazat (erozió, attríció, abrázió) Parodontális problémák, beavatkozások Fogfehérítés Fogfejlődési rendellenességből adódó léziók (hypomineralizált fogak) Restauratív kezelések

37 Abrázió

38 Attríció

39 Erózió Fontos tényező a dentin, és a dentin tubulusok szabaddá válásában Ételek, italok melyek gyakran okozhatnak erróziót, többnyire savas kémhatásúak: Szénsavas italok Citrus gyümölcsből készült italok Citrus gyümölcsök Bor

40 Ínysorvadás (ínyrecesszió)

41 Kezelési alapelvek Idegelemek deszezitizálása
Megnyílt dentin tubulusok lezárása, a hydrodynamikus mechanizmus blokkolása

42 Kezelés I. idegelemek deszenzitizálása
Kálium sók: Káium nitrát 5% Kálium citrát 3,75% Kálium klorid 5,5% Ingerületben lévő idegrostok depolarizálása Fluorid

43 Kezelés II. dentin tubulusok lezárása
Stroncium sók Fluorid magas koncentrációban Ón fuorid HEMA / Glutaraldehyde Konzerváló fogászatban használatos műgyanták Ca,Na foszfoszilikát Arginin és Kalcium karbonát Arginin és PVM/MA kopolimer, és Pirofoszfát

44

45 Stroncium sók Oldhatatlan stroncium vegyületek lerakódnak a dentin tubulusokban, elzárják azokat Stroncium acetát Stroncium klorid A stroncium klorid nem kompatibilis a fluoriddal A stroncium klorid alárendeltebb szerepet játszik az érzékenység csökkentésében Főként a stroncium acetát biztosítja az érzékenység megszűnését, de időt vesz igénybe hatásának kialakulása

46

47 Magas Fluorid koncentráció
A Kalcium Fluorid gömb alakú precipitátumai elzárják a dentin tubulusokat Egyszeri alkalmazása eredményes lehet speciálisan dentinérzékenység kezelésére kifejlesztett termékek esetén

48 Ón tartalmú sók Ilyen vegyületek az ón fluorid, és az ón klorid
Kicsapott oldhatatlan ón vegyületek lezárják a dentin felszínt Bizonyított hogy 4-8 hét használat után alakul ki dentinérzékenység csökkentő hatásuk

49 HEMA / Glutáraldehid Lágyrész irritációt okozhat
Több lépcsős folyamat (anesthesia, Kofferdam, savazás) Konzerváló kezeléseknél használhatjuk

50 Restaurációs anyagok: Műgyanták/ adhezívek
Csökkentik a dentin permeabilitását, direkt bondozás a dentin tubulusokat lezárja Több lépéses (savazás, bond, fotopolimerizáció)

51

52 Kalcium, nátrium foszfoszilikát (Novamin)
A kalcium foszfát lezárja a dentin tubulusokat, a lezáró réteg idővel hydroxi karbonát apatittá kristályosodik In vitro kisérletekkel alátámasztott Alkalmazásakor nem azonnal csökkennek a tünetek 2-4 hét alatt napi kétszeri fogmosással szignifikánsan csökken a dentinérzékenység

53

54

55 Pro-Arginin Technológia
8% arginin, és oldhatalan kalcum a fő összetevői Az arginin elősegíti a dentin lezárását, a kalcium, és a foszfát mineralizált rétegként pedig ellenáll a napi savhatásoknak Gyorsan kialakuló, hosszan tartó hatás

56

57 Pro-arginin Szájvíz 0,8% arginin PVM/MA Copolimer és pirofoszfát
Befolyik a megnyílt dentintubulusokba, és hatóanyaga révén lezárja azokat

58

59 Köszönöm a figyelmet!