Nemzetközi magánjog II. 9. Rész Öröklési jog

A kollíziós szabályozás célja A szabályozás célja annak meghatározása, hogy a jelentős külföldi elemmel rendelkező öröklési jogi jogviszonyokra melyik állam jogát kell alkalmazni = lex successionis

Történeti áttekintés 1. Statutum elmélet: Dologi jogi statutumnak minősült A hagyaték egységének az elve: a hagyaték fekvése helyének a jogát kell alkalmazni (lex rei sitae) Ok: az ingatlanok jelentősége az ingókkal szemben. Középkor vége: A hagyaték feldarabolásának az elve: az ingatlanokra maradt a fekvés helyének a joga, az ingókra viszont az örökhagyó személyes jogát alkalmazták Ok: az ingók öröklésének a jelentősége megnőtt.

Történeti áttekintés 2. Az egyes országok a két megoldás valamelyikét alkalmazták: Franciaország, a common law országok: a hagyaték feldarabolásának az elve Németország: a hagyaték egységének az elve (az örökhagyó személyes joga) Magyar fejlődés: - XIX. sz. vége: az elmélet a hagyaték feldarabolásának az elvét követte, a gyakorlat ingadozott. - 1933: egy kúriai döntés kimondta a megosztást. - 1952: változott a gyakorlat és a hagyaték egységének az elve került kimondásra.

Jogforrások Jelenlegi szabályok: Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU Rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról,az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről (Öröklési Rendelet) 2015. augusztus 17-től A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. tv. 64-65.§-ai (Kódex)

Az alkalmazandó jog meghatározása az Öröklési Rendeletben Főszabály (21. cikk): Az öröklés egészére alkalmazandó jog annak az államnak a joga, amelynek a területén az örökhagyó szokásos tartózkodási helye elhalálozásának időpontjában volt. Kitérítő klauzula: ha az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy az örökhagyó az elhalálozásának az időpontjában nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódott egy másik államhoz, akkor annak a jogát kell alkalmazni.

Jogválasztás 1. A jogválasztás szabadsága (Rendelet 22. cikk): Az öröklési jogviszonyokban érintett felek közül erre az örökhagyó jogosult. Korlátozott jogválasztás: Kizárólag az öröklés egészére lehetséges. Csak annak az államnak a joga választható, amelynek állampolgárságával az örökhagyó a választás megtételekor vagy az elhalálozás időpontjában rendelkezik (több állampolgárság esetén bármelyik).

Jogválasztás 2. A jogválasztás mikéntje: Végintézkedés formájában tett nyilatkozatban; Kifejezetten vagy hallgatólagosan (ha az a végintézkedés rendelkezéseiből megállapítható). A jogválasztást tartalmazó végintézkedés tartalmi érvényességére a választott jog az irányadó. A jogválasztás módosítására és visszavonására a végintézkedés módosítására és visszavonására vonatkozó szabályok az irányadók.

Jogválasztás 3. A jogválasztás hatása a joghatóságra: A jogválasztás bizonyos esetekben joghatóságot keletkeztet a választott jog országának bíróságai részére (7. cikk); Az öröklésben érintett felek (örökösök) megállapodhatnak abban, hogy a választott jog országának a bíróságai járjanak el (5. cikk).

Az alkalmazandó jog hatálya Az öröklésre alkalmazandó jog az öröklés egészére irányadó (23. cikk) függetlenül attól, hogy az egy tagállam joga-e vagy sem (egyetemes alkalmazás) (20. cikk). Különösen ez a jog az irányadó: Az öröklés megnyílására, A potenciális örökösök jogaira és jogállására, Az öröklési képességre, a kitagadásra és az érdemtelenségre, A hagyatéki vagyon meghatározására (beleértve a tartozásokat is), A kötelesrészekre, ingyenes adományokra, a hagyatéki osztályra.

Végintézkedések fogalma Fogalommeghatározások (3. cikk (1) d) pontja: Végrendelet Közös végrendelet (két vagy több személy egyetlen okiratba foglalt végrendelete) Öröklési szerződés.

Az írásban tett végintézkedések alaki érvényessége (27. cikk) Alapelv: favor testamenti A végintézkedés alakilag érvényes, ha megfelel az alábbi jogok bármelyikének: A végintézkedés megtételének a helye; Az örökhagyó(k legalább egyikének) az állampolgársága; Az örökhagyó(k legalább egyikének) a lakóhelye; Az örökhagyó(k legalább egyikének) a szokásos tartózkodási helye; Ingatlan érintettsége esetén a fekvés helye.

Több személy egyidejű elhalálozása (32. cikk) Ha két vagy több olyan személy, akik utáni öröklésre különböző jogok az irányadóak Olyan körülmények között halálozik el, hogy az elhalálozási sorrendjük nem állapítható meg És az érintett jogok erről a helyzetről különbözőképpen vagy egyáltalán nem rendelkeznek Ezen elhalálozott személyek egyikét sem illetik meg jogok a másik vagy a többi utáni öröklésben.

Nyugvó hagyaték (33. cikk) Ha a rendelet értelmében alkalmazandó jog szerint egyik vagyontárgy tekintetében sincs sem végintézkedésen alapuló, sem pedig törvényes örökös, az így meghatározott jog alkalmazása nem zárja ki, hogy valamely tagállam vagy általa kijelölt intézmény a saját joga alapján megszerezze a területén található hagyatéki vagyontárgyak tulajdonjogát, feltéve, hogy a hitelezők e vagyontárgyakból kielégítést kereshetnek.

A Kódex rendelkezései 1. A szabályozás indokai: Az Öröklési Rendelet hatálya nem terjed ki a szóbeli végrendelkezések alaki érvényességére (1. cikk (2) bekezdés f) pontja). Az Öröklési Rendelet nyugvó hagyatékra vonatkozó szabályozása („az így meghatározott jog alkalmazása nem zárja ki”).

A Kódex rendelkezései 2. A szóbeli végrendelet alaki érvényessége (64 Alapelv: favor testamenti A szóbeli végrendelet (és visszavonása) alakilag érvényes, ha megfelel az alábbi jogok bármelyikének: A magyar jog; A keletkezés vagy visszavonás helye; Az örökhagyó személyes joga; Az örökhagyó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye; Ingatlan érintettsége esetén a fekvés helye.

A Kódex rendelkezései 3. Az állam öröklése (65.§) Ha az öröklésre alkalmazandó jog szerint a belföldi hagyatéknak nincs örököse, annak öröklésére a magyar jognak a magyar állam öröklésére irányadó szabályait kell alkalmazni.