Nemzetközi magánjog II. 7. Rész A szerződések joga

A szerződések joga általában A szerződésre irányadó jog meghatározása: A felek akaratától függetlenül érvényesülő jog; Ez lehet: - anyagi jogi jellegű nemzetközi egyezmény, - egy jogrendszer imperatív szabályai. A felek által választott jog; A fórum kollíziós szabályai által kijelölt jog.

Történeti áttekintés 1. Bartolus: kidolgozza az első kollíziós szabályrendszert. Statútumelmélet: a szerződések a vegyes statútumok közé tartoznak. Differenciálódás: - alaki érvényesség és tartalom: lex loci contractus; - a szerződésszegés következményei: les loci solutionis. - Dumoulin: a jogválasztás tanának első kidolgozása.

Történeti áttekintés 2. Savigny: Elsődlegesen a felek által választott jogot kell alkalmazni, jogválasztás hiányában pedig a kötelmi viszony székhelye szerinti jogot (ez elsősorban a teljesítés helye vagy az ügyvitel székhelye). XX. század: az alaki érvényesség tekintetében a lex loci contractus marad a főszabály, a többi kérdésben különféle kollíziós szabályok jelennek meg.

Jogforrások 1 Alkalmazandó szabályok: Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK Rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I. Rendelet) 2009. december 17-től A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 50-56.§-ai (Kódex) A Kódex rendelkezéseit az olyan szerződéses kötelmi jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre a Róma I. Rendelet hatálya nem terjed ki.

Jogforrások 2 Három szabályozási rezsim: a szerződés megkötésének az időpontja szerint. 2006. június 1. előtt kötött szerződések: Kódex 50-56.§-ai 2006. június 1. és 2009. december 17. között kötött szerződések: az 1980. évi Római Egyezmény és kiegészítő jelleggel a Kódex 50-56.§-ai. 2009. december 17-től kötött szerződések: Róma I. Rendelet és a Kódex 50-56.§-ai.

A Római I. Rendelet jelentősége Sikeres kollíziós jogi jogegységesítés eredménye az Európai Unión belül. A szerződéses jogviszonyokra alkalmazandó jogot meghatározó kollíziós normák minden tagállamban azonosak és ugyanarra a jogra utalnak. A Rendeletet nemcsak Unión belüli jogviszonyokra kell alkalmazni, hanem olyankor is, ha a lényeges külföldi elem Unión kívüli államhoz kapcsolódik, így lehetséges, hogy a kollíziós norma nem tagállam jogára utal (egyetemes alkalmazás –Rendelet 2. cikk).

Az alkalmazandó jog meghatározása a Róma I. Rendeletben Hármas különbségtétel: Alaki érvényesség: A szerződés alakilag érvényes, ha megfelel a lex obligationis vagy a lex loci contractus feltételeinek (távollévők közötti szerződésnél bármelyik fél jogának) – Rendelet 11. cikk A szerződés értelmezése, a kötelezettségek, szerződésszegés, megszűnés, stb.: lex obligationis a Rendelet szerint (jogválasztás vagy kollíziós norma) –Rendelet 12. cikk (1) bekezdés A teljesítés módja és hibás teljesítés: lex loci solutionis – Rendelet 12. cikk (2) bekezdés

A felek jogválasztása 1. Fogalma: Jogválasztáson azt értjük, amikor a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szerződésüket alávetik valamely jogrendszer uralmának. Rendelet 3. cikk (1) bekezdés első mondata: „A szerződésre a felek által választott jog az alkalmazandó.”

A felek jogválasztása 2. Jogi természete: Az anyagi jogi diszpozitivitáshoz, a felek magánautonómiájához hasonlatos, a felek akarati autonómiáját fejezi ki, amennyiben szabadon határozhatják meg a szerződésükre irányadó jogot. A szerződést kiemeli a fórum kollíziósjogi szabályai alól. Nem kapcsolóelv (bár van ilyen elmélet – lex pro voluntate). Anyagi jogi jogválasztás: az egyébként irányadó jog kogens szabályait nem lehet felülírni – kollíziós jogi jogválasztás: a kogens szabályokat is felülírja (ma már ez utóbbi felfogás érvényesül).

A felek jogválasztása 3. Kifejezett és hallgatólagos jogválasztás: A gyakorlati problémát a hallgatólagos jogválasztás jelenti. Számos jogrendszerben él olyan gyakorlat, amely szerint a felek kifejezett jogválasztása hiányában is vizsgálnia kell a bírónak a felek vélelmezett akaratát. Bizonytalansági elem. Példák rá: jogválasztás korábbi szerződésben vagy valamely jog konkrét jogszabályára hivatkozás. Rendelet 3. cikk (1) bek. második mondata: a jogválasztásnak vagy kifejezettnek kell lennie, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie.

A felek jogválasztása 4. A jogválasztás terjedelme és korlátai: A jogválasztás a szerződés kötelmi jogi vonzataira terjed ki. Pl. a felek jog- és cselekvőképességére nem. Lehet-e nem állami joganyagot választani? (a lex mercatoria problémája) – Rendelet 1. cikk (1) bek. „országok joga”. Kiterjed-e a jogválasztás a választott jog kollíziós szabályaira? (renvoi problémája) – Rendelet 20. cikk: a kijelölt jog alkalmazása mindig az anyagi jogi szabályokra korlátozódik.

A felek jogválasztása 5. Milyen jog választható? Választható-e olyan jog, amely semmilyen kapcsolatban sincs a felek jogviszonyával? IGEN (Vannak jogok – pl. amerikai), amelyek megkívánnak valamilyen kapcsolatot.) Rendelet 3. cikk (3) bek.: Ha valamennyi lényeges elem egy másik államhoz kapcsolódik, a jogválasztás nem sértheti a kogens szabályok alkalmazását. Rendelet 3. cikk (4) bek.: Ha valamennyi lényeges elem tagállam(ok)hoz kapcsolódik, a jogválasztás nem sértheti a közösségi jog kötelező szabályainak az alkalmazását.

A felek jogválasztása 6. Több jog választása: Választható-e több jog a szerződésre? Esetei: időben egymás után (egyiket a másik helyett), vagy egymás mellett a szerződés különböző részeire. MINDKETTŐ LEHETSÉGES Rendelet 3. cikk (2) bek.: A felek bármikor megállapodhatnak az alkalmazandó jog megváltoztatásában, ez azonban nem érinti a szerződés alaki érvényességét és nem sértheti harmadik személyek jogait. Rendelet 3. cikk (1) bek.: A felek jogválasztása irányulhat a szerződés egészére vagy annak egy részére.

A felek jogválasztása 7. Statikus – dinamikus jogválasztás: Mi történik, ha a kikötött jog megváltozik? A jogválasztás az adott ország jogára, mint mozgó egészre vonatkozik. Rendelet: Nem rendelkezik róla. A jogválasztás ideje: Egységes az álláspont abban, hogy a jogvita elbírálásáig (esetleg az elbírálás befejezéséig) lehetséges.

Az alkalmazandó jog meghatározása jogválasztás hiányában Nagyfokú differenciáltság jellemezte a gyakorlatot. Angolszász jogok: a bíró feladata, hogy megtalálja a legmegfelelőbb jogot (the most proper law of contract). Ez általában az a jog, amelyik a legközelebb áll a felek jogviszonyához: teljesítés helye. Kontinentális jogok: a jellemző szolgáltatásra kötelezett fél honossága szerinti jog (Adolf Schnitzer). Szerződéskötés helyének a joga.

Kollíziós jogi jogmeghatározás 1. A Rendelet a szerződésekre alkalmazandó jogot négy lépcsőben határozza meg. A központi kategória a szokásos tartózkodási hely: Jogi személyek, társaságok: a központi ügyvezetés helye a szerződés megkötésének az időpontjában (Rendelet 19. cikk); Magánszemélyek: a Rendelet nem határozza meg. EU Bíróság: ahol a személy tartós érdekeltség-központja van.

Kollíziós jogi jogmeghatározás 2. Első lépcső: Bizonyos nevesített szerződéstípusokra önállóan (4. cikk (1) bekezdés): - adásvétel: eladó - szolgáltatási szerződés: a szolgáltatást nyújtó fél ingatlannal kapcsolatos dologi jogra vagy bérleti jogra vonatkozó szerződés: fekvés helye (kivéve a legfeljebb 6 hónapra kötött bérletet, ahol a bérbeadó, feltéve, hogy a két fél szokásos tartózkodási helye egybeesik) franchise: franchise-vevő forgalmazás: forgalmazó árverés: árverés helye értékpapírpiaci ügylet: a meghatározott egyetlen jog.

Kollíziós jogi jogmeghatározás 3. Második lépcső: A nevesítetlen (innominát) sui generis szerződésekre (4. cikk (2) bekezdés): ha nem szerepel az első lépcsős felsorolásban vagy több is vonatkozna rá: a szerződés jellegéből adódó teljesítésre kötelezett fél. Harmadik lépcső: (Kitérítő klauzula) – A szerződéshez nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódó ország joga (4. cikk (3) bekezdés). Negyedik lépcső: A legszorosabb kapcsolat (4. cikk (4) bekezdés).

Kiemelten nevesített szerződések 1. Fuvarozási szerződések: (5. cikk) Árufuvarozás: a fuvarozó szokásos tartózkodási helye, feltéve, hogy az átvétel vagy az átadás helye vagy a feladó szokásos tartózkodási helye is ugyanabban az országban van. Egyébként az átadás helye. Személyfuvarozás: az utas szokásos tartózkodási helye, feltéve, hogy a kiindulási vagy rendeltetési hely ugyanabban az országban van. Egyébként a fuvarozó szokásos tartózkodási helye. Korlátozott jogválasztási jog: utas, fuvarozó, kiindulási hely. Kitérítő klauzula.

Kiemelten nevesített szerződések 2. Fogyasztói szerződések: (6. cikk) Annak az országnak a joga az irányadó, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy a vállalkozó is ott vagy oda irányulóan folytatja a gazdasági tevékenységét. Egyébként az általános szabályok szerint meghatározott jog. Korlátozott jogválasztási jog: nem eredményezheti a fogyasztó védelemtől való megfosztását.

Kiemelten nevesített szerződések 3. Biztosítási szerződések: (7. cikk) A biztosító szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga. Kitérítő klauzula. Korlátozott jogválasztási jog: kizárólag a kockázat felmerülésének országa, a kötvénytulajdonos szokásos tartózkodási hely vagy állampolgárság szerinti országa.

Kiemelten nevesített szerződések 4. Egyéni munkaszerződések: (8. cikk) A munkavégzés helyének a joga (lex loci laboris). Ha ezt nem lehet meghatározni, azon telephely szerinti ország joga, ahol a munkavállalót alkalmazták. Korlátozott jogválasztási jog: nem eredményezheti a munkavállaló védelemtől való megfosztását. Kitérítő klauzula.

A Kódex rendelkezései 1. Értelmezést segítő rendelkezések: 55. § Szokásos tartózkodási hely: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany: a központi ügyintézés helye. Az üzleti tevékenysége körében eljáró természetes személy: az üzleti tevékenysége fő helye. Fióktelep, kereskedelmi képviselet vagy más telephely működése keretében kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés szerint a teljesítésre a fióktelep, kereskedelmi képviselet vagy más telephely kötelezett: a fióktelep, kereskedelmi képviselet vagy más telephely szerinti állam. A szokásos tartózkodási hely meghatározása szempontjából a szerződés megkötésének időpontja irányadó. 56. § Egyoldalú jognyilatkozatok: A törvény eltérő rendelkezése hiányában a szerződésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A Kódex rendelkezései 2. Jogválasztás (50.§) Főszabály: A szerződésre a felek által választott jog alkalmazandó. Nem kifejezett jogválasztás: annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az ügy körülményeiből egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. Részleges jogválasztás: Választásukkal a felek a szerződés egészére vagy annak csak egy részére alkalmazandó jogot határozhatják meg. Időpontja: Legkésőbb a perfelvételi szakban, a bíróság által megállapított határidőn belül van lehetőség. Választott jog változtatása: A felek megállapodhatnak abban, hogy a szerződésre a korábban – a jogválasztás, vagy ennek hiányában a törvény rendelkezései alapján - alkalmazandó jog helyett egy másik jog alkalmazandó. Ez a szerződésnek az alaki érvényességre irányadó jog szerinti érvényességét nem érinti. Imperatív szabályok: Ha a szerződés csak egy állam jogához kapcsolódik, a jogválasztás nem sértheti e jognak azokat a szabályait, amelyektől megállapodással nem lehet eltérni. Az alkalmazandó jogra vonatkozó megállapodás létrejöttére és érvényességére az 53-54. § megfelelően alkalmazandó.

A Kódex rendelkezései 3. Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog (51.§): Legszorosabb kapcsolat elve: Jogválasztás hiányában a szerződésre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelyhez a szerződés az adott jogviszony lényeges elemei szerint legszorosabban kapcsolódik. Alkalmazandó jog terjedelme (53.§): A szerződés vagy valamely szerződési feltétel létrejöttét és érvényességét az a jog határozza meg, amely a törvény alapján alkalmazandó lenne.

A Kódex rendelkezései 4. Szerződés alaki érvényessége (54. § (1)-(2) bekezdés): - Ha a szerződő felek vagy képviselőik a szerződéskötés időpontjában ugyanabban az államban tartózkodnak: érvényes a szerződés, ha a szerződés megfelel az e törvény alapján alkalmazandó jog vagy a megkötés helye szerinti állam joga alaki követelményeinek. - Ha a szerződő felek vagy képviselőik a szerződéskötés időpontjában különböző államban tartózkodnak: érvényes a szerződés, ha a szerződés megfelel az e törvény alapján alkalmazandó jog vagy bármely olyan állam joga alaki követelményeinek, ahol bármelyik fél vagy képviselője a szerződéskötéskor jelen van, vagy ahol bármelyik fél az adott időpontban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett.

A Kódex rendelkezései 5. Egyoldalú nyilatkozat alaki érvényessége (54.§ (3) bekezdés): Alakilag akkor érvényes, ha megfelel a szerződésre irányadó jognak, vagy a jognyilatkozat megtételének helye szerinti állam vagy azon állam joga alaki követelményeinek, ahol a jognyilatkozatot tevő személy a jognyilatkozat megtételének időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. Ingatlannal kapcsolatos szerződés (54.§ (4) bekezdés): Arra a szerződésre, amelynek tárgya ingatlannal kapcsolatos dologi jog vagy ingatlanbérlet, az ingatlan fekvése szerinti állam jogában előírt alaki követelmények irányadók, ha a) e követelmények a szerződéskötés helyétől és a szerződésre irányadó jogtól függetlenül kötelező jellegűek, és b) e követelményektől megállapodás útján nem lehet eltérni.

A Kódex rendelkezései 6. A választottbírósági megállapodásra alkalmazandó jog (Kódex 52.§): Elsődlegesen a felek által választott jog az irányadó. Jogválasztás hiányában a választottbírósági megállapodásra az alapjogviszonyra választott jog, ennek hiányában az alapjogviszonyra jogválasztás hiányában irányadó jog alkalmazandó. Kivétel: Ha a felek kijelölték a választottbírósági eljárás helyét, a választottbírósági megállapodásra az eljárás helye szerinti állam joga alkalmazandó, feltéve, hogy a megállapodással e jog az előzőekben megjelölt jognál szorosabb kapcsolatban van. A választottbírósági megállapodást alaki okból nem lehet érvénytelennek tekinteni, ha a fenti jogok bármelyike, vagy az eljáró bíróság államának joga szerinti alaki követelményeknek megfelel.

A Kódex rendelkezései 7. Értékpapírokra alkalmazandó jog 1 (Kódex 57-58.§): Alaki kellékek és jelleg: annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek joga az értékpapírba foglalt jogra irányadó. Dologi jogi joghatások: A Kódex dologi jogi szabályai alkalmazandók. Dematerializált értékpapírral való rendelkezés értékpapírba foglalt jogon kívüli joghatásai: Annak az államnak a joga alkalmazandó, amely az értékpapírszámla vezetőjének állami felügyeletét ellátja, ennek hiányában ahol az értékpapírszámlát vezetik. Ha e szerint több jog alkalmazása merül fel, annak az államnak a joga alkalmazandó, amely a jogosult jogszerzését biztosítja.

A Kódex rendelkezései 7. Értékpapírokra alkalmazandó jog 2 (Kódex 57-58.§): Értékpapírba foglalt kötelmi jog: a választott jog, ennek hiányában az értékpapír kibocsátási helyének joga, ha az sem állapítható meg, akkor a kibocsátó személyes joga alkalmazandó. Értékpapírba foglalt tagsági jog: a kibocsátó személyes joga. Értékpapírba foglalt dologi jog: a kibocsátás helye szerinti állam joga. Ha az értékpapír több jogot is megtestesít: jogválasztás hiányában az értékpapír központi elemét jelentő jogra irányadó jog.