Az idősödés pszichológiai és pszichiátriai aspektusai

Pszichológia (lélektan) – Pszichiátria (lélekgyógyászat) Logia=logosz (tudomány), iatria=orvoslás A pszichológus bölcsészeti diplomát szerez, a pszichiáter orvosi diplomát. Az orvosi diploma utána lehet letenni a pszichiáter szakvizsgát, ezután lehet valaki pszichiáter. A pszichológus a gyógyszerek felírásának jogával nem rendelkezik. A pszichológia a kisebb problémák, zavarok, ritkábban betegségek kommunikációs segítése. A pszichiátria a nagyobb zavarok, betegségek gyógyszeres gyógyítása.

A pszichológiai-pszichiátriai-pszichiátriai problémák oka Az egyén „biopszichoszociális” lény (Boga Bálint), tehát biológiai, mentális és szociális tényezők is okozhatnak pszichológiai-pszichiátriai-pszichiátriai problémákat. Ezeket tárgyaljuk először: I. Biológiai-fizikai II. Mentális-szociális

I. A pszichológiai-pszichiátriai problémák fizikai okai I. Erek szűkülése: oxigénhiány, emiatt mozgásszervi problémák, mentális problémák II. Pajzsmirigyhormon időskori csökkenése: szellemi működés lassulása III. Agykéreg homloklebenyében nagyobb sejtveszteség (általában nem nagy): lassabb gondolkodás IV. Idegsejtekben pigmentek lerakodása: „szűkül a cső”

I. A pszichológiai-pszichiátriai problémák fizikai okai II. V. Idegrostokat borító velőshüvelyek leépülése: ezek szigetelőhüvelyek, ezért a gyors felismerés- döntéshozatal- és felismerő-képesség lassul. VI. Agykéreg alatti területek károsodása: pl. Parkinson-kór (nigrostatiális dopaminerg pálya öregszik, sejtelhalással), információfeldolgozás, tanulás, tájékozódási zavarok.

I. A pszichológiai-pszichiátriai problémák fizikai okai III. VII. Glutamát-csökkenés: Időskori tanulásképesség változása, emlékezet romlása VIII. Acetil-kolin tartalmú idegrostok károsodása: emlékezés-felismerés funkciói IX. Melatonin-termelés fogyása: ezt a tobozmirigy termeli, és a szervezet betegségek elleni védettségét (pl. a szabad gyökök elleni harcban) és fittségét segíti. (Alváskor termelődik, de egyre kevesebb) X. Fizikai sérülések (ezerféle pl. balesetek utáni epileptikus rohamok vagy fóbiák)

A pszichológiai-pszichiátriai problémák szociális és mentális okai Ahogy az előzőek, úgy ezek is, okozhatnak szomatikus tüneteket, akár betegségeket. Hat fő ok (első négy Boga, utolsó kettő JJ): Az öregedés tényét az idős nem tudja feldolgozni (posztmodern társadalom ifjúságkultusza) Családi konfliktusok, események (gyász, emocionális eltávolodás, látogatók hiánya, gyerekkori traumák (pszichoanalízis), rossz viselkedési-alkalmazkodási módok tanulása (behaviorista terápia) stb.) Nyugdíjazás (vákuum-állapot) A megszokott lakókörnyezet megváltozása (kimozdítás) Társadalmi-politikai változások (pl. egy választás) Ingerszegény környezet (ideghálózatok visszafejlődése, leépülése) Rossz gondolkodás meggyökeresedése (kognitív terápia).

Mikortól beszélhetünk pszichológiai-pszichiátriai problémáról? Ha ez egyén „normális” (társadalmi értékrendek szerinti) gondolkodása, érzelmi világa láthatóan kárt szenved, s ennek egyértelmű jeleit adja (gyakran rossz állapottal) – közvetett vagy közvetlen módon. Ezzel együtt pedig kártékony vagy kártékony lehet magára és/vagy a környezetére. A probléma azonosításához azonban minden esetben létezik egy orvosi skála (a DSM-IV van leginkább használatban), szempontrendszer, amelynek alapján pontos lehet a beazonosítás.

Hatékony valóságészlelés Fordítva is érdekes lehet… mikor nem beszélünk pszichológiai-pszichiátriai problémákról? Hatékony valóságészlelés A viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége Önértékelés és elfogadás Érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége Alkotóképesség Atkinson-Atkinson-Smith-Bem-Nolen-Hoeksema: Pszichológia (2003, Osiris, 432.)

A pszichológiai-pszichiátriai problémák durva felosztása Neurózisok (enyhébb problémák) – szorongás, boldogtalanság, konkrét félelmek, kisebb fóbiák – külön orvosi kezelést nem igényel, az ember el tudja látni a feladatait. Pszichózisok (súlyosabb problémák) – orvosi segítséget igényelnek, gyakran kórházi formában.

A pszichológiai-pszichiátriai problémák típusai Megjátszott zavarok (érzelmi zsarolás) – ebben az esetben az értelem teljesen tiszta Átmeneti zavarok (pl. függőségek, agresszió, szorongás, egoizmus, nárcisztikus dolgok, amnesztikus szindróma, Münchausen-szindróma, fóbiák, gyász-tapasztalat, dominancia-vesztés, generációs konfliktusok, hasznosságtudat csökkenése, Nagy Sándor-szindróma) – tiszta értelem, van egy konkrét kiváltó oka, kezelhető, de válhatnak tartós problémává. Elvileg REVERZIBILIS. Tartós betegségek (pl. depresszió, demencia, nárcizmus, szkizoform és paranoid problémák) – folyamatok összejátszása (biopszichoszociális jelleg), nehezen kezelhető, nagyon sokszor IRREVERZIBILIS. Súlyos, életet megszüntető folyamatok, betegségek (tudatvesztéssel járó pszichológiai traumák, állapotok, pl. delírium – őrület, önkívület) – itt már legtöbbször nincs megoldás, csak a a helyzetből lehet tanulni.