A gazdaságpolitika cél és eszközrendszere Gazdaságpolitika 2. ea. A gazdaságpolitika cél és eszközrendszere

A gazdaságpolitika fő funkciói • A jogi és a társadalmi keretek biztosítása • A verseny biztosítása • Az erőforrások átcsoportosítása (allokáció) •A jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) • Stabilizációs funkció • Gazdaságfejlesztés - hatékonyság

A jogi és a társadalmi keretek biztosítása Ez általánosan elfogadott (Smith) Magántulajdon védelme Szerződések betartása Szélesebb társadalmi aspektusa is van: személyi szabadság Az állammal szembeni védelem

A verseny biztosítása A piaci kudarcok egyik esete, amikor a piac nem hatékony = jóléti veszteség, Pareto-hatékonyság nem érvényesül Fúziókontrol Kartell-ellenes törvények Természetes monopóliumok szabályozása Stb.

Allokációs funkció Ez is célozhatja a hatékonyságot, amikor a piac nem hatékony = extern hatások és közjavak Az állam beavatkozik a termelési tényezők elosztásába, és erőforrásokat áramoltat azokba az ágazatokba, amelyek fejlesztésére a magántőke nem vállalkozik (közjavak) Érvényesti a társadalmi optimumot a piacival szemben (extern hatások) Lehet struktúrapolitikai indítéka is!

Területei Az infrastruktúrális ágazatok fenntartása és fejlesztése Környezetvédelmi beruházások, támogatások adók Egészségügyi intézmények fenntartása Oktatási célú beruházások, fejlesztések Kulturális intézmények fenntartása, fejlesztése K+F célú támogatások, fejlesztések (innováció)

Jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) Hatékonyság versus méltányosság Azért van rá szükség, mert a kizárólag piaci automatizmusok által vezérelt gazdaság –jóllehet hatékonyan működhet, nem feltétlenül méltányos a társadalom valamennyi csoportja számára. Ez tehát egy jóléti funkció, melynek során az állam az adózással elvont pénz felett rendelkezési jogot szerez, és jövedelem újraelosztást végez a piac által kialakított igazságtalan jövedelemkülönbségek enyhítése érdekében, növelve ezzel az esélyegyenlőséget és a szociális biztonságot.

Stabilizációs funkció Az állam rövidtávon a gazdaság túlzott kilengéseit (kereslet túlzott növekedése illetve csökkenése) igyekszik csillapítani, tehát egy konjunktúra-szabályozást végez Míg hosszú távon kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, magas foglalkoztatottságot és stabil árszínvonalat kíván elérni. Súlyos gazdasági problémák esetén, – válságok – stabilizációs gazdaságpolitikára van szükség.

Gazdaságfejlesztés - struktúrapolitika Vitatott funkció, de sok állam alkalmazza Indokolhatja, hogy a piac túl lassú és nagyok a veszteségek A nemzetgazdaság hosszú távú fejlődését, felzárkózását elősegítő politika Innováció támogatása Kiemelt iparágak támogatása (csúcstechnológia) Ipari parkok Infant industries érvelés

Gazdaságfejlesztés - struktúrapolitika A gazdasági folyamatok tervezése, programozása Szorosan kapcsolódik a külgazdasági politikához: exportösztönzés, importhelyettesítés Válságkezelés (a veszteségek minimalizálása) Részpolitikák: iparpolitika, agrárpolitika

A gazdaságpolitika fő céljai: a bűvös négyszög Növekedés Foglalkoztatás, munkanélküliség Infláció, árstabilitás Egyensúly: költségvetés, fizetési mérleg Tipikusan makro-célok

A gazdaságpolitika eszközrendszere 1. Makrogazdasági eszközök monetáris politika, költségvetési politika, árfolyam-politika 2. Mikrogazdasági eszközök versenypolitika, iparpolitika, kereskedelempolitika, foglakoztatási politika (Adók,támogatások, szubvenciók) 3. Társadalompolitikai eszközök oktatáspolitika, lakáspolitika, egészségügy- és nyugdíj-politika, intézményi infrastruktúra

A költségvetési politika Elsődleges céljai: Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, a magas szintű foglalkoztatottság (stabilizációs politika) Az erőforrások optimális elosztásának biztosítása, piaci mechanizmusok korrekciója (allokációs politika). A piacon kialakuló igazságtalan jövedelem- és vagyoni különbségek enyhítése, esélyegyenlőség növelése (redisztribúciós politika). Jóléti politika: társadalombiztosítás (nyugdíj, egészségügy)

A költségvetés szerkezete A költségvetés központi alrendszere Központi költségvetés Magyarország, 2017 – kiadások: 12.808 milliárd forint Társadalombiztosítási alapok Magyarország, 2017 – kiadások: 5.178 milliárd forint Elkülönített költségvetési alapok Magyarország, 2017 – kiadások: 612 milliárd forint Helyi és regionális önkormányzatok

A költségvetés bevételei Közjogi bevételek Adók Járulékok Illetékek Magánjogi bevételek Díjak Hozamok Kamatok Állami vállalatok nyeresége Stb.

A költségvetés kiadásai Adminisztratív csoportosítás Felelősségi rendszer, intézményi felépítés szerinti csoportosítás Fejezetek, címek, alcímek Funkcionális csoportosítás Azt mutatja, mely területekre fordítják a kiadásokat Állam működéséhez kapcsolódó kiadások, gazdasági kiadások, jóléti kiadások Közgazdasági csoportosítás Számviteli szempontú osztályozás Dologi kiadások, személyi kiadások, szociális transzferek stb.

A kiadások funkcionális csoportosítása, 2014 Forrás: Eurostat GDP % Magyarország EU-28 F01-03 – Állam működése 12,2 (2015: 11,5) 9,8 F01 – Ált. közszolgáltatások 9,7 (2015: 8,9) 6,7 F02 – Honvédelem 0,6 (2015: 0,5) 1,3 F03 – Rendvédelem 1,9 (2015: 2,1) 1,8 F04 – Gazdasági kiadások 7,3 (2015: 8,6) 4,3 F05-10 – Jóléti kiadások 29,5 (2015: 29,9) 34,0 F05 – Környezetvédelem 1,2 (2015: 1,2) 0,8 F06 – Lakhatás 0,9 (2015: 1,1) 0,6 F07 – Egészségügy 4,9 (2015: 5,3) 7,2 F08 – Szabadidő, kultúra, vallás 2,0 (2015: 2,1) 1,1 F09 – Oktatás 5,1 (2015: 5,2) 4,9 F10 – Szociális védelem 15,4 (2015: 15,0) 19,4 ÖSSZESEN 49,0 (2015: 50,0) 48,1 Gazdaságpolitika Tanszék

A költségvetés egyenlege Egyenlegfogalmak Teljes egyenleg, elsődleges egyenleg, ciklikusan kiigazított egyenleg, strukturális egyenleg Hiány vagy többlet A hiány finanszírozása Jegybanki deficitfinanszírozás (tilos az EU-ban) Privatizáció Belföldi hitelek (hazai valuta) Külföldi hitelek (külföldi valuta)

Költségvetési egyenleg az EU országaiban, 2015 Forrás: Eurostat Luxemburg Németország Svédország Észtország Litvánia Csehország Románia Ausztria Ciprus Lettország Málta Magyarország Dánia Bulgária Hollandia Írország EU28-átlag Belgium Lengyelország Olaszország Szlovákia Szlovénia Finnország Horvátország Franciaország Egyesült Királyság Portugália Spanyolország Görögország -8% -6% -4% -2% 0% 2%

Államadósság Államkötvények kibocsátása Kamatfizetés Magyarország, 2015: a kiadások 7,1 százaléka A későbbi évek egyenlegét rontja Ördögi kör Adósságráta alakulása Elsődleges egyenleg Kamatszint Adósság/GDP arány Gazdasági növekedés

Államadósság az EU országaiban, 2015 Forrás: Eurostat 180% 150% 120% 90% 60% 30% 0% Görögország Olaszország Portugália Ciprus Belgium Spanyolország Franciaország Egyesült Királyság Horvátország Ausztria EU28-átlag Szlovénia Írország Magyarország Németország Hollandia Málta Finnország Szlovákia Lengyelország Svédország Litvánia Dánia Csehország Románia Lettország Bulgária Luxemburg Észtország

Monetáris politika Céljai, feladatai (vitatott): Árstabilitás Stabil növekedés Teljes foglalkoztatás Kormány politikájának támogatása Árfolyamcél A pénzügyi rendszer stabilitása

A jegybank (MNB) feladatai A pénzforgalmi rendszer kialakítása és fenntartása Deviza- és aranytartalék képzése és kezelése Hivatalos devizaárfolyamok jegyezése és közzététele Forint bankjegyek és érmék kibocsátás valamint forgalomba helyezése Statisztikai információk gyűjtése és közzététele

A gazdaságpolitika szereplői Közvetlen szereplők: Belföldiek: parlament kormány állam központi közigazgatási szervek) központi bank (függetlenség?) Külföldiek: nemzetek feletti intézmények nemzetközi intézmények nemzetközi szerződések

A gazdaságpolitika szereplői Közvetett szereplők: Szövetségek (pártok, közjogi szövetségek (kamarák, TB-önkormányzatok, magánjogi szövetségek (piaci szövetségek, érdekszövetségek, lobbyk) Tanácsadók (tanácsadó intézmények, szakértői testületek, tanácsosok)

Gazdaságpolitikák típusai Gazdaságfilozófiai oldalról: Aktivista gazdaságpolitika Nem aktivista gazdaságpolitika Beavatkozás mögött húzódó döntési mechanizmus szerint: Diszkrecionális Szabályhoz kötött Befolyásolás irányultsága szerint: Keresletorientált gazdaságpolitika Kínálatorientált gazdaságpolitika