Gazdaságpolitika 2008/2009.

Az előadások a következő témára: "Gazdaságpolitika 2008/2009."— Előadás másolata:

1 Gazdaságpolitika /2009

2 Témakörök Gazdaságpolitika,funkciói, főbb gazdaságpolitikai irányzatok
Globalizáció és gazdaságpolitika Monetáris politika Fiskális politika Költségvetési deficit és az államadósság kezelése Árfolyampolitika Versenypolitika Kereskedelempolitika Stabilizációs politika nyitott és zárt gazdaságban Regionális gazdaságpolitika Napjaink gazdaságpolitikája (kedvező és kedvezőtlen tendenciák) Az Európai Unió gazdaságpolitikája RendszerváltásTulajdonszerkezetek változása, privatizáció Konvergencia program Egészségügyi és oktatási politika Foglalkoztatáspolitika , munkanélküliség Gazdasági és politikai kockázatok, várakozások

3 Gazdaságpolitika A gazdaság és a politika egyfajta szimbiózisa
A kormány társadalmi-gazdasági céljainak összessége és az ezek megvalósításához szükséges eszközök összessége Szintjei: a) regionális b) központi c) integrációs szervezetek gazdaságpolitikája

4 Napjaink gazdaságpolitikai kulcsproblémái:
gazdasági növekedés a foglalkoztatottság minél magasabb szintje a valuta értékállóságának biztosítása a fizetési mérleg kiegyensúlyozott voltára való törekvés a jövedelmi aránytalanságok korlátok között tartása

5 Gazdaságpolitika főbb funkciói
A gazdasági működéséhez szükséges jogi és társadalmi keretek biztosítása Piaci verseny védelme A jövedelmek újraelosztása Az erőforrások allokációja, átcsoportosítása a hatékonyság javítása érdekében stabilizáció, rövidtávon a konjuktúra-szabályzás, hosszútávon pedig a gazdasági növekedés

6 A gazdaságpolitikával szemben támasztott kívánalmak:
Egészséges gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása Az ország gazdaságának optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják

7 A gazdaságpolitika minimum feltételei
Legyen stratégiára alapozott dinamikus jövőképe A szabályzórendszer tervszerűen igazodjon a stratégiához A jogi és versenykeretek stabilak, transzparensek és kalkulálhatók legyenek A járadékvadászó lobbik sehol ne legyenek meghatározóak Szuverenitása folytán képes legyen elszakadni a napi politika kívánalmaitól

8 Gazdaságpolitikai eszközök
Makrogazdasági eszközök, amelyek a gazdasági aktivitás szintjét szabályozzák Mikrogazdasági eszközök, amelyek az erőforrások allokációját szabályozzák Társadalompolitikai eszközök, amelyek a gazdasági szereplők szociális helyzetét befolyásolják

9 Makrogazdasági eszközök
Keresletorienált gazdaságpolitika: Fiskális gazdaságpolitika Monetáris gazdaságpolitika Kínálatorientált gazdaságpolitika Árfolyampolitika

10 Mikrogazdasági eszközök
Versenypolitika Iparpolitika Foglalkoztatási politika Kereskedelmi politika

11 Társadalompolitika eszközök
Oktatáspolitika Egészségügyi politika Lakáspolitika Szociálpolitika

12 Gazdaságpolitika szereplői
Azok a természetes és jogi személyek, akik: a) a célok és az ezek megvalósításához szükséges eszközök közötti választásra b) az eszközök működtetésére jogosultak c) akik mindezekre befolyást gyakorolnak Megkülönböztetjük: a) közvetlen b) közvetett szereplőket

13 A gazdaságpolitika közvetlen szereplői
Állam (parlament, kormány, központi közigazgatási szervek) Központi bank Nyitott gazdaság esetén: a külföldi szereplők (nemzetek feletti intézmények, nemzetközi szervezetek)

14 Közvetett szereplők Szövetségek: pártok, közjogi és magánjogi szövetségek, lobbik Tanácsadók: tanácsadó intézmények, szakértői testületek, csoportok

15 A gazdaságpolitikai szereplők közötti főbb érdekellentétek
Kormányon belüli érdekviszonyok A kormányzat és a központi bank közötti érdekellentétek Különböző érdekcsoportok közötti ellentétek

16 Szociális piacgazdaság legfontosabb alapelvei
Alkotmányos elvek a verseny kikényszerítésnek, erősítésének elve a stabil árak és a pénz értékállandóságának elve a nyitott, nyilvános piacok a magántulajdon preferálásnak elve a szerződéses szabadság elve a gazdaságpolitika stabilitásának és kontinuitásának elve Szabályozási elvek a monopóliumok elleni küzdelem a piacon kialakult jövedelemarányok korrekciójának és redisztribúciójának elve a elfogadhatatlan kínálati magatartás korrekciójának elve Az állam magatartásának elvek az érdekcsoportok és lobbyk befolyásának korlátozása a rendszerszabályzás prioritása a részérdekek miatt foganatosított beavatkozás felett.

17 Gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból

18 Gazdaságpolitikai irányzatok nézeteinek összevetése

19 Gazdaságpolitika szabályozási szempontból:
a rendszerszabályozás az alapértékek, gazdasági célok megvalósítását elősegítő döntési, motivációs és információs intézmények létrehozását, ható- és hatáskörének kijelölését jelenti. A folyamatszabályozási politika azokat a szabályozási módokat és döntési lehetőségeket fogalmazza meg, amelyek az adott rendszeren belül meghatározzák a gazdasági folyamatok céljait és elősegítik azok megvalósítását. A folyamatszabályozási politikához elsősorban mennyiségi jellegű döntések kapcsolódnak

20

21 Autonóm gazdaság-társadalom modell
Decentralizált „olcsó” állam, ahol az állam a hatósági feladatokon túl szolgáltató közigazgatást valósít meg, és biztosítja a gazdaság infrastruktúráját Szakértő kormányzás, amikor a politika viszonylag csekély szerepet játszik a társadalom életében „Modern piacgazdaság”, ahol a magántulajdon dominál Az államtól független civil társadalom

22 Félállami/félpiaci modell
Centralizált, erős, szinte az egész társadalmat átfogó állam Politikai állam, ahol a politika dominálja a gazdaságot Tulajdonos-féltulajdonos állam, vagyis a gazdaság jelentős részében az állam közhatalmi és tulajdonosi működésének egysége fennmarad A civil szféra az államhoz kötődik, függ az államtól

23 Egy adott ország gazdaságpolitikája függ:
- a határokon belüli sajátosságoktól, paraméterektől - nemzetközi erőviszonyoktól

24 Miért is repedeznek a jóléti rendszerek?
Globalizáció, állami bevételkiesés Hosszabb az emberi élettartam, illetve további demográfiai tényezők Versenyképességi, technikai (pazarlás, csalások), inflációs és konjunkturális tényezők A High Tech okozta költségrobbanás az egészségügyben