Langerné dr. Buchwald Judit Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet A tanulási céllal ingázó magyar gyerekek integrációja az ausztriai óvodákba és iskolákba Langerné dr. Buchwald Judit Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet

Helyzetkép Az EU-hoz aló csatlakozás óta megnőtt az Ausztriában óvodába és iskolába járó gyerekek száma Egy részük Ausztriában lakik Egy részük naponta ingázik Cél a nyelvtanulás és az ausztriai iskolai végzettség megszerzése Célnyelvi környezetben anyanyelvi szintű német (osztrák) nyelv elsajátítása könnyebb ausztriai továbbtanulás és munkaerőpiaci elhelyezkedés A gyerekek kiinduló német nyelvtudása az óvoda/iskola megkezdésekor: Óvodások nem tudnak németül Iskolások vagy nem tudnak németül vagy minimális nyelvtudással rendelkeznek

A kutatás kiindulópontja és módszerei Hogyan történik a német nyelvtudással nem rendelkező magyar gyerekek integrációja az osztrák óvodákba és iskolákba? Dokumentumelemzés: Az óvodai nevelést és oktatást szabályozó törvények vizsgálata A nem német anyanyelvű tanulók integrációjára vonatkozó előírások Interjú 60 család A szülők és gyerekek tapasztalatai az osztrák óvodába és iskolába való beilleszkedésükkel kapcsolatban: Pedagógusok szerepe a beilleszkedésben Gyerekek szerepe a beilleszkedésben

Integráció értelmezése „Minden gyermek és tanuló megkülönböztetés, kirekesztés nélkül, egymással együttműködve, a mindenkori fejlettségi szintjén, pillanatnyi észlelési, gondolkozási és cselekvési kompetenciájához mérten egy közös tárggyal és tárgyon tanul és játszik”. Megkülönböztetjük a fogadást és a befogadást. (RÉTHY 2002: 287) Az integrált iskoláztatás a tanulásban valamely oknál fogva akadályozott gyermekek együttnevelése a fogadás (integrációt): a speciális igényű tanuló csak jelen van, sajátos igényeit nem veszik figyelembe és nem kap megfelelő segítséget a beilleszkedésben és a tanulásban az inklúzió (befogadás): az iskola az egyéni differenciálás alkalmazásával támogatja a tanuló fejlődését. (CSÁNYI 2001) Az ingázó magyar gyerekek esetében a speciális igény, illetve a beilleszkedésben és tanulásban hátrányosan ható tényező a német nyelv-tudásban megmutatkozó hiány.

Az óvodáskorú gyerekek integrációja Óvodai nevelési program szintjén nem szabályozza integrációjukat Korai második nyelvelsajátítás 1,5-3 éves kor között kezdik az óvodát Könnyen és gyorsan megtanulnak németül Óvónők és dajkák szerepe Pozitív hozzáállás: türelem és alkalmazkodás Többszöri elismétlés, rávezetés A fejlődés folyamatos nyomon követése Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel Beilleszkedésük sikeres, befogadják a magyar gyerekeket

Az iskoláskorú gyerekek integrációja Korai vagy késői második nyelvelsajátítás az iskolakezdés időpontjától függően 6/7 évesen 1. osztálytól 10/11 évesen 5. osztálytól E két időpont között valamikor A nem német anyanyelvű migráns gyerekek német nyelvi fejlesztéséről külön nyelvi fejlesztés keretei között törvényileg gondoskodnak: Az ingázó magyar gyerekek nem tekinthetők migránsnak Esetükben nem alkalmazzák

Az iskoláskorú gyerekek integrációja A szülők viszonyulása a gyerekek iskolai integrációjához: Nem várták el, hogy az iskola alkalmazkodjon a gyerekek szükségleteihez. Felkészítették a gyerekeket, hogy nekik kell alkalmazkodniuk az iskolai elvárásokhoz. Iskolai szintű programok az új tanulók beilleszkedésének támogatására Egy gimnáziumban segítő párrendszer minden újonnan érkező diák számára A magyar diákok esetében ügyelnek arra, hogy magyar segítőt kapjanak Intézményi lehetőségek adta helyi megoldások: Ha van magyarul beszélő tanár, ő segít a nyelvi nehézségek leküzdésében Kis létszámú csoportok esetén nagyobb figyelem és segítségnyújtás

Az iskoláskorú gyerekek integrációja Tanárok viszonyulása a magyar tanulókhoz Nincs eltérés a magyar és z osztrák gyerekekhez való viszonyulásban Kedvesség, segítőkészség, közvetlenség Figyelnek arra, hogy mindent megértsenek (többször elismétlik, elmagyarázzák, elmutogatják) A tanulás megkönnyítése (lényeg kiemelése, egyszerűbb kérdésfeltevés) Az értékelésnél nincs megkülönböztetés

Közösségi beilleszkedés Kifejezetten a magyar gyerekek közösségi beilleszkedését elősegítő program, pedagógiai eljárás nincs A Volksschule kivételével az iskolát elsősként kezdő tanulók megismerkedését szolgáló programok: Többnapos kirándulás Csapatépítő tréning „Ismerkedős” játékok az első napon Óvodások beilleszkedése problémamentes Magyar és osztrák baráti kapcsolatok egyaránt jellemzőek, de a nyelvhasználat könnyebbsége miatt a magyar-magyar barátságok dominálnak Az óvónők ösztönzik a német nyelv használatára a gyerekeket

Közösségi beilleszkedés Osztályközösségbe való beilleszkedés a többségnél problémamentes Fogadtatásuk pozitív a gyerekek részéről – segítőkészség a nyelvi nehézségek leküzdéséhez Magyar-osztrák barátságok vegyesen Beilleszkedési problémák típusai Az osztályközösség nem nyit az új tanuló felé nemzeti hovatartozástól függetlenül Az osztályközösség a magyar nemzeti hovatartozás miatt nem fogadja be a tanulót

Közösségi beilleszkedés „Az elején sokk volt hirtelen, hogy nem tudtam németül és belecsöppentem. Az osztrák osztálytársak sem voltak éppen segítőkészek. Egy magyar lány volt, vele összetartottunk, ők [osztrákok] meg elvoltak. Tőlük nem igazán lehetett segítséget várni. A középiskolában is magyarok felé húztam, nálunk nem volt soha jó kapcsolat magyar és osztrák között. A magyarok felé nem voltak olyan nyitottak.” „Amikor kikerültem, akkor mindenki új volt ott, tehát mindenkinek volt esélye, hogy tiszta lappal kezdjen. A tanárok elfogadták, hogy magyar vagyok és segítettek, de az első osztályomban a gyerekek nem voltak annyira elfogadóak. Mondták, hogy magyar vagy, miért kell itt lenned. Hiába akartam velük beszélgetni, ha odamentem és szóltam két szót, akkor elmentek. Nem segítettek, nem foglakoztak velem, nem tudtam beilleszkedni. Ez a nyelvtanulás miatt sem volt jó.

Közösségi beilleszkedést elősegítő és gátló tényezők A német nyelvtudás szintje nagymértékben befolyásolta az osztályközösségbe való beilleszkedést A nyelvtudás erősödésével megtörtént a beilleszkedés A nyelvtudás viszont csak az osztálytársakkal való mindennapi kommunikáció során fejlődik megfelelő ütemben A magyar tanulóval szembeni elutasító magatartás meggátolta a nyelvi fejlődést és ezáltal a beilleszkedést – osztályközösség váltás jellemzően évismétléssel, mivel a nyelvi fejlődés lemaradása a tanulmányi eredményre is kihat Magyar és osztrák gyerekek aránya Befolyásolja a nyelvtanulást Ahol sok a magyar tanuló, ott a magyarok egymás között barátkoznak Ahol kevés a magyar, jellemző a vegyes barátság és nem alakulnak ki nemzeti klikkek

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!