Iskola és család

I. A lelkipásztorkodás helyzete: Az élet fordulópontjain (születés, házasság, halál) találkozunk a legtöbb emberrel, de tény, hogy sokkal több ember számszerűleg tagja az egyháznak, mint valóságosan. Beszélnek kereszténységről egyházon kívül, vallásról egyház nélkül. (magánügy..)

Magától értetődő természetességgel használják az egyházat, ha szükségük van rá, különben nem foglalkoznak vele. (Krizishelyzetek megoldása, szolgálatások) Jellemző korunkra a válogató kereszténység, egy nagy ABC-nek tekintik az egyházat.. Nem vagyunk a föld sója, a világ világossága.

II.Vatikáni zsinat 50 éve „Az egyház feladata, hogy szüntelen vizsgálja az idők jeleit és az evangélium fényében korszerű választ adjon azokra”. Idők jelei: városiasodás, elidegenedés, hiányzó kapcsolatok, döntésgyengeség, közösségek hiánya, a család életkörülményeinek megváltozása. Nagy család több generáció együtt, -gyermekek..időse-felügyelete. Megtartó erő. Kiscsalád kiszolgáltatott… -A nagy család szerepét az egyházi közösség részben helyettesítheti.

A Lelkipásztorkodás helyzete az elmúlt korban sokkal egyszerűbb volt A Lelkipásztorkodás helyzete az elmúlt korban sokkal egyszerűbb volt. A falusi társadalom közösségi jellegű volt, homogén, személyes kapcsolatokra épült. A családban és a társadalomban hasonló normákkal találkozott.

A család egy zárt közösség, annyira zárt, amennyire ez szükséges A család egy zárt közösség, annyira zárt, amennyire ez szükséges. Ez a családi közeg segít befogadni Pistikének a világot. Megszűri számára, értelmezi, a fejlődésének megfelelő ütemben engedi közel hozzá. A család bizonyos fajta hagyomány részének tudja magát, és ez – klasszikus közegünkben magától értetődő módon – a keresztény hit.

Sok minden következik ebből a hagyományból, például az is, hogy Pistikét születése után röviddel megkeresztelik, az egyház tagja lesz. Pistikénk aztán növekszik, és fölfedezi, hogy a társadalomnak más intézményei is vannak. Persze ezt Pistike nem így nevezi meg, de folyamatosan belép ezekbe a tágabb körű intézményekbe.

Mire Pistike végére ér ennek a szocializációs sornak, addigra megtanulja, hogy az ő élete határozott keretek között zajlik. Ezt a rendszert, ahol az egyén, a társadalom és az egyház élete egybeesik, és az egész egy zárt rendszert alkot, amit a résztvevők magától értetődőnek tartanak.

Keresztény család Keresztény iskola a közösség adott volt (falusi társadalom) A személyesség adott volt A hitoktatásban a gyermekek részesültek Szentségkiszolgáltatás: mindenki, automatikus Laikusok szerepe: minimális

A lelkipásztornak alapvetően működtetnie kellett a rendszert A lelkipásztornak alapvetően működtetnie kellett a rendszert. Mindenki számít és számíthat mindenkire: a társadalom az Egyházra, Egyház a társadalomra, mindkettő a családra, és így tovább.

A működtetés mögött van még két alapelv: az egyik a feltételezés A működtetés mögött van még két alapelv: az egyik a feltételezés. mivel ezt feltételezem, hogy mindenki tudja, mire való – mondjuk – a szentmise, ezért elvárom, hogy – például – el is jöjjön rá. Tehát a másik alapelv az elvárás. A működtetés mögött feltételezés áll, a feltételezésből pedig elvárás születik.

A XX.században a liberalizmus, individualizmus, szocializmus, kommunizmus ideológiája megváltoztatja az egyház és a világ viszonyát. Megindul az elvilágiasodás. (szekularizáció)

eszköztárunkat felül kell vizsgálnunk: nem törvényszerű, hogy ma ugyanazokkal a lelkipásztori módszerekkel lehet eredményt elérni, amelyekkel akár egy emberöltővel ezelőtt.

Aztán azt mondtuk a klasszikus Pistikéről: egy zárt rendszerben találja magát, ami a család, mely szűri számára a valóságot, és értelmezve tárja föl előtte a világot. Hogy ez ma is így van-e, az nagyon kérdéses, és hogy talán nem így van, annak jelképéül a család közepébe rajzoljunk egy TV-készüléket. A család ugyanis ma, nem kis részben a tömegkommunikációs eszközök hatására akár teljességgel elveszítheti azt a funkcióját, amit fentebb neki tulajdonítottunk, .

Azt mondtuk, hogy a társadalmon keresztül Pistike eljut az Egyházhoz Azt mondtuk, hogy a társadalmon keresztül Pistike eljut az Egyházhoz. Eljut? Nem igazán, sőt többnyire nem – az ezt jelző összekötő nyíl tehát szintén nem érvényes. Mit mondjunk az Egyházzal kapcsolatban? A keresztet a templom tornyán nem kérdőjelezzük meg, viszont ide rajzolunk mögéje még több „alternatív” templomot...

A mai Pistike nem azt érzi, hogy ő egy zárt keretben él, amelyik pontosan kijelöli az ő határait, hanem azt látja, hogy valami halvány nyomvonal van, amelyre azt mondják, hogy itt lenne a határ. De ebbe ő nem ütközik bele, hanem azt hallja: „ha gondolod, megtartod, ha akarod, fölismered, ha nem, nem”. Ha átmész rajta – nincs semmi gond, „te így döntöttél”.

Van az ábrán egy fontos nyíl Van az ábrán egy fontos nyíl. Azt mondtuk, ez a nyíl azt jelképezi, hogy az Egyház elvezeti „önmagához”, életfeladatához az illetőt.. Nos, ezt a nyilat kell megfordítani, pontosabban kétirányúvá tenni! Más szóval a lelkipásztorkodásban a feladatunk a sokkal nagyobb tudatosság és személyesség.

Az Egyház mai feladata: Tudatosság, Személyesség, Evangelizáció A közösséget létre kell hozni A személyességet ki kell épiteni A szentségkiszolgáltatás katekumenális úton A hitoktatásra felnőtteknek is szükséges missziós lelkület (tudatosság) Laikusok szerepe megnőtt

Az Egyház mai feladata: VI. Pál pápa: „ A mai világnak nem annyira tanítókra van szüksége, inkább tanúkra. Ha hallgat is a tanítókra, azért teszi, mert azok egyben tanúk is.”

Ha lassan baktatsz, A többiek megállnak! Ha te leülsz, Ők lefekszenek! Ha te elfáradsz, Ők álomba merülnek! Ha te kételkedsz, Ők kétségbeesnek! De: Ha te felébredsz, Ők is kinyitják szemük! Ha te előttük haladsz, Ők eléd fognak futni! Ha te kezedet nyújtod, Ők életüket adják! S ha te imádkozol, Ők szentek lesznek! /Charles de Foucauld

Krisztus a jó pásztor - meghív minket  - nevelői hivatás Krisztus szeretetével szeretni a ránk bízottakat! Elöljár, szolgál, gyógyít. Megkeresi az elveszettet

Krisztus a jó pásztor ≠ monarcha ≠ autokrata Egyházi vezetés: ≠ autokratikus ≠ demokratikus Egyházi vezető: ≠ monarcha ≠ autokrata = szolga – a keresztény közösség és a közösség jézusi egységének szolgája, az egység megvalósulásának közreműködője = tanító – „legyenek mindnyájan egyek” jézusi ideáll megvalósítója = testvér – a közösségi szabályokat elsőként megélő személy

A katolikus iskolafenntartó küldetése

nevelő küldetésének szolgálata a Váci EKIF által irányított iskolákban A CSALÁD nevelő küldetésének szolgálata a Váci EKIF által irányított iskolákban

EKIF CÉLJA: ORGANIKUS nevelés Olyan sajátos pedagógiai rendszer kidolgozása, mely a katolikus - keresztény értékszemlélet mindennapos gyakorlatát szolgálja, a diákok személyiségét, érzelmi intelligenciáját fejleszti, összhangban áll, kiegészíti és segíti a család nevelésben betöltött szerepét. Az EKIF ehhez új és innovatív nevelési programok, irányelvek és módszerek felkutatását és bevezetését kezdte meg, melyek egymást erősítve formálják mind a diákok, mind a pedagógusok szemléletét; katolikus-keresztény válaszokat adnak a mindennapok kérdéseire; gyakorlati segítséget jelentenek a mindennapokban; közösségformáló, készség- és személyiségfejlesztő hatásuk van; segítik a diákokat élethivatásuk megfogalmazásában és az arra való felkészülésben.

Isten pedagógiája Isten kiválaszt magának a világ népei közül egyet, hogy ezt a népet az üdvösség látható jelévé tegye. Isten uralma az egész világra kiterjed, de mindez úgy történik, hogy egészen kicsivel kezdi: egy családdal, egy csoporttal. (Ábrahám) Ennek a pedagógiának az eredménye, hogy Isten uralma nem erőszakolja rá a világra akaratát, hanem szabad hívást jelent. A családok mint a építőkövek alkotják a választott népet

Jézus pedagógiája Jézus népe tanításáról nem mond le akkor sem, ha Izrael visszautasítja a meghívást. Családba született, családban nevelkedett „Gyarapodott bölcsességben, korban és Isten és az emberek előtti kedvességben” (Lk 2,52). A Zsid 5,8 szerint engedelmességet tanult. Feltehetőleg eljárt a kor tanítóihoz, de erről az Evangélium nem tesz említést eltekintve attól az esettől, „amikor elveszett és megkerült”: ennek a történetnek a kontextusa a család

Jézus pedagógiája Jézus 30 éven keresztül él a családjában, majd kilépve onnan olyan közösséget alapít, amely nem csak maga körül forog. A világért van. De épp oly módon van a világért, hogy maga nem lesz világ, és nem oldódik fel a világban, hanem megtartja kontúrjait. „Ne félj te kisded nyáj, úgy tetszett az Atyának, hogy Nektek adja az Országot..” A hegyre épült város amely látható jel Megtartani a kontúrokat, látható jellé válni– a keresztény család küldetése

A katolikus iskola küldetése Illeszkedni a család küldetéséhez: Segíteni a diáknak, hogy megtartsa – később kialakítsa – saját és majdani családja kontúrjait és, hogy látható jellé váljon a világban.

Segíteni, hogy megtartsa a kontúrjait A gyermek értékeinek, karakterének erősítése: (Talentumok kibontakoztatása)az uniformizált, a gyermek saját karakterét, erősségeit és gyengeségeit figyelmen kívül hagyó oktató-nevelő tevékenység káros a család kohéziójára is A keresztény értékek erősítése harmóniában a családdal: törekedni arra, hogy a családot bevonjuk Szerető, családias légkör kialakítása, a „család meghosszabbítása” Megfelelő szintű terhelés: a túl nagy iskolai terhek túlterhelik, adott esetben szétzilálják a családot

Segíteni, hogy jellé tudjon válni A példa vonz: Tanúságtétel.. (élmény , tapasztalat, azonosulás.) A gyermek karakterének fejlesztése: érzelmi intelligencia, társas intelligencia, társadalomban szükséges kompetenciák fejlesztése

Konkrét lépéseink ezen célok elérésére A jó pásztor:elöljár, szolgál, gyógyít, megkeresi az elveszetett Új iskola alapításánál erős keresztény szülői mag (Szolnok, Göd, Veresegyház, Dunakeszi) Szakmailag és hitben is erős vezetők és pedagógusok mint a kollektívák kemény magjai – képzések, összetartások, lelkigyakorlatok A jogszabályok által megengedet keretek között a személy egészét, az érzelmi intelligenciát előnyben részesítő organikus pedagógia kidolgozása és alkalmazása – Pécsi Rita A nagy számú lelki rendellenesség kezelése iskolai pszichológus hálózat kialakításával – Bíró Délia A Családi Életre Nevelés programjának bevezetése – Hortobágyi Ágnes, Rézné Vitus Csilla

Organikus pedagógia – Pécsi Rita 60 órás képzés intézményvezetőknek és helyetteseknek (2016-2017) Évenként pedagógiai konferencia intézményvezetőknek és helyetteseknek 60 órás képzés hittanoktatóknak (2017-2018) Minden évben 30 órás képzés a következő tanévben 1. osztályos osztályfőnököknek (kb. 70 tanító) Minden intézmény teljes tantestületének bevezetése az érzelmi intelligencia fogalomkörébe és az organikus pedagógiába (2016-2018, 90%-on) Évi 2 regionális konferencia Intézmények mentorálása, különös tekintettel az új alapításokra Organikus pedagógia oktatása óraadóként az AVKF-en

Pszichológus csoport – Bíró Délia 60 órás képzés pedagógusoknak (2015-2016) Regionális intézményvezetői értekezleteken képzés (2016-2017) Az iskoláinkba járó diákok pszichés állapotának felmérése a diákokhoz, szülőkhöz, osztályfőnökökhöz intézett kérdőívekkel (a diákok minimum 30%-a küzd nehézségekkel, pl. szorongás, depresszió, figyelemkoncentrációs zavar, magatartás zavar) 4 fős csoport felállítása, művészetterápiás csoportok és egyéni terápiák az intézményekben (2017 január – június): 285 gyermek ellátása. Akik nem érték el az elvárt eredményt, 5 egyéni terápiás alkalmon vettek részt 7 fős csoport felállítása, művészetterápiás csoportok és egyéni terápiák az intézményekben (2017 – 2018-as tanév). Idén 14 intézményben több, mint 500 diákkal foglalkoznak csoportfoglalkozások keretében, ezen felül kiscsoportos tréningek (4 csoport) pedagógusoknak is. Egy intézményben (Balassagyarmat) szülői csoport is indult (Szülői Fészek) 2 intézményben (Balassagyarmat, Szécsény) már családterápiát is végeznek Gyümölcsök: szelektív mutizmus (nem beszél csak közeli hozzátartozóval), bekakilás megszűnt

„BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” Családi Életre Nevelés (CSÉN) program 27 évre visszatekintő családpedagógiai tevékenység 6-18 éves korú tanulókat, egyetemista fiatalokat, fiatal felnőtteket, szülőket megszólító, család-órák keretében zajló tematikus foglalkozássorozat, melyet 2 fő CSÉN tanácsadó vezet osztályonként/csoportonként Szakemberek felkészítése erre a tevékenységre Módszertani, szakmai továbbképzések Mentoring: CSÉN program adaptációja CSÉN mentor tanácsadók által több éven át tartó szakmai kísérés Mindezekkel kapcsolatosan CSÉN szakmai – módszertani anyagok készítése

CSÉN program célja, szellemisége Úgy kísérje a fiatalokat kisiskolás kortól a serdülőkor viharain át személyiségük megszilárdulásáig, hogy önmagukat és másokat elfogadó, szeretni és tisztelni tudó, önálló és döntésképes, önazonos, érett felnőttekké váljanak, akik készek az együttműködésre, kapcsolatok kialakítására és védelmezésére, azonosulni értékrendjükben az egyetemes emberi és a keresztény értékekkel élethivatásukat felvállalni és megvalósítani. „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program „Megítélésünk szerint érték az élet, a személy, a házasság, a család. Hisszük és valljuk, hogy a fogamzás pillanatában elindul a megismételhetetlen, egyedi és pótolhatatlan emberi élet, és az emberi élet érték a fogamzás pillanatától a természetes halálig.” (Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes)

CSÉN Kerettanterv fő tematikai egységei Család, mint a társadalom legalapvetőbb egysége és annak működése Társas kapcsolatok - kommunikáció - konfliktuskezelés Jellem és értékrend Önismeret és érzelmi intelligencia Nemiség- férfi/női identitás- szexualitás- párkapcsolatok Útelágazások, zsákutcák, útvesztők avagy Veszélyek és devianciák, döntéshelyzetek Változások, azok következményei és kezelésük „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program

„BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN programbevezetés előkészítése a Váci EKIF – nél – Módszertani szakmai továbbképzés 2015/2016-os tanév Ősz: TÁMOP Pályázat (Európai Uniós finanszírozás) A Váci Római Katolikus Egyházmegye közoktatási feladatellátásának fejlesztése keretében 60 órás CSÉN módszertani továbbképzés 70 fő pedagógus részére SZÉK Egyesület és az Életünk a család! Vezetésével SZÉK elektronikusan rendelkezésre bocsátja a módszertani szakmai tudásbázisát „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program

CSÉN programbevezetés – 2. tanév Összesítő adatok 2017/2018. „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program Iskolák + tagintézmények Érintett osztályok Bekapcsolódó pedagógusok CSÉN órák rendje, kerete 14 iskola +2 tagintézmény = 16 intézmény 63 osztály Kb. 1700 tanuló vesz részt rend- szeresen CSÉN órákon 52 fő pedagógus Páros óravezetéssel Iskolánként CSÉN munka- csoportokban dolgozva Havi , kétheti, egy-egy esetben heti rendszerességű óratartás Legtöbb esetben dupla óra Osztályfőnöki, hittan/erkölcstan/etika, napközis foglalkozás keretében

CSÉN programban alkalmazott módszerek Interaktivitás: az egyes témák történettel, filmmel, játékkal történő felvezetése, beszélgetés, érzelmi ventilláció lehetősége Vitaindítás, a nem formális tanulási módszerek az erkölcsi és etikai értékek fejlesztésére Élmény- és drámapedagógiai eszközök az egyes témák, jelenetek élményszerű megjelenítéséhez Nem egyszerű és egyszeri információközlés, hanem a résztvevőkkel való tartós vagy több alkalomra szóló együttműködés „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program

CSÉN program várható hatásai a szociális és életvezetési készségek fejlesztését, az önismeret, önértékelés elmélyítését szolgálják, elősegítve az érzelmi intelligencia fejlődését, az együttműködő és asszertív kommunikáció és konfliktuskezelés készségszintű használatát. „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program A CSÉN hosszútávú befektetés, amely nem hordoz azonnali eredményt, a szemléletformálás és készségfejlesztés lassú, következetes munka DE! az ÉRZELMI VENTILLÁCIÓ lehetősége, rövid távú segítség az érzelmi állapot , illetve a befogadó és nyitott lelkiállapot megteremtéséhez.

„BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program gyümölcsei Tapasztalatok a Váci Egyházmegyében „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program Tanulók visszajelzései - középiskolások „Végre egy óra, ahol játékosan tanulunk, és ahol meg lehet a dolgokat beszélni.” „Sok játék alapján tanultam meg a szeretet értelmét, azt, hogy hogyan törődjek az emberekkel.” „Megtanultam, hogy nekem kell megoldani bármilyen problémát és tennem kell, hogy elérjem a célom!” „Maradandó volt, hogy az ember fájdalma mennyire megérintette a többieket.”

„BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program gyümölcsei Tapasztalatok a Váci Egyházmegyében „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program Tanulók visszajelzései - középiskolások „Megpróbálom a rossz szokásaimat, tulajdonságaimat leküzdeni anélkül, hogy ezt más mondaná, önszántamból” „Jobban megismertük egymást, úgy érzem bensőségesebb lett az osztály viszonya egymással.”

„BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program gyümölcsei Tapasztalatok a Váci Egyházmegyében „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program Pedagógusok szempontjából „Olyan új szemléletet, módszereket kapunk a kezükbe, amiket nemcsak a CSÉN órákon, hanem az egyéb tanórákon is hasznosítani tudunk. A CSÉN mint egy háló, átszövi a munkánkat” „Mélyíti az osztályközösséget és a bizalmat. Lehetőséget ad megkönnyebbülésre, utána jól tudnak figyelni. Csak a legjobbakat tudom mondani!”

„BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program gyümölcsei Tapasztalatok a Váci Egyházmegyében Pedagógusok szempontjából „Olyan gyerekeket is sikerélményhez tudok juttatni, akiket a többiek nem nagyon választanak, de igyekszem a feladatokat úgy megfogalmazni a BINGÓ-ban, hogy őket kelljen választani, így mindenki szalad hozzájuk, nagyon boldogok! Ez a játékos forma nagyon nagy segítség a közösségépítésben.” „A kisebbek nagyon nyitottak és érzékeny szívűek. Egymással sokat megosztanak a terheikből, amelyet az osztály nagyon jól fogad. Egy-egy téma kapcsán mély megosztások vannak. Ez tölti a gyerekeket és minket is.” „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program

„BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program gyümölcsei Tapasztalatok a Váci Egyházmegyében Szülőkkel kapcsolatosan Több iskolában (pl. Zagyvaszántó, Vecsés, Vác, Albertirsa) nyílt CSÉN órát hirdettek a szülők , örömmel fogadták: „eddig nem látott, új oldalukról ismerhettük meg a gyermekünket”. Albertirsán a szülői értekezleteket is a CSÉN módszerei szerint kezdik, körbe rendezik a székeket, és személyes bevezetővel indítanak, melynek következtében valódi érdeklődés és interakció zajlik a pedagógus és a szülők közt a gyermekek érdekében. Ugyanitt rendhagyó anyák napi ünnepség zajlott: Szeretetnyelv-órát tartottak a CSÉN módszerei szerint. A szülők megismerhették gyermekeik szeretetnyelvét, átélhették, hogyan vallanak arról, milyen érzés egy anyai ölelés, és ajándékba szívességbefőttet vihettek haza, melyekben az „eltett” szívességeket gyermekeik nekik ajánlottak fel szeretetből. Vácott Szülőkurzus indult a CSÉN mentortanácsadók vezetésével a serdülőkorral kapcsolatos nevelési kérdések, gondok közös átértékelésére, a mindennapokban való helytállás érdekében. „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” CSÉN program

Kiskamasz felvilágosító foglalkozások 10-14 éves lányoknak és fiúknak Keresztény szemléletű, a Katolikus Egyház értékrendjével összhangban álló, jogvédett, sztenderdizált programok kiskamaszok részére, szülők számára rendezett tájékoztatóval

Kiskamasz felvilágosító foglalkozások 10-14 éves lányoknak és fiúknak Cél vidám légkörű, de tartalmas információátadás , pozitív szemléletformálás a serdülőkorban zajló testi és lelki változások megértése, pozitív megélése, az emberi élet és emberi termékenység értékességének kiemelése rácsodálkozás a teremtés csodájára, az édesanyává és édesapává válás szépségére külön kiscsoportban fiúknak és lányoknak, 6 tanítási órában

Kiskamasz felvilágosító foglalkozások 10-14 éves lányoknak és fiúknak Szervezés külön kiscsoportban fiúknak és lányoknak, 6 tanítási órában Lányok programja: MFM-Projekt ® Ciklus-show Fiúk programja: Titkos Küldetés ® foglalkozás

MFM-Projekt® lányoknak Így éltük meg… „Örülök, hogy szorongás, izgulás, félelem, és zárkózottság nélkül tudok ezekről a dolgokról beszélni.” „Az tetszett, hogy játékosan is meg lehet beszélni a komoly dolgokat.” „Most már pontosan magam elé tudom képzelni, hogy fog majd lezajlani ez a folyamat.”

MFM-Projekt® lányoknak Így éltük meg… „A sok, játékosan bemutatott igazság tetszett legjobban.” „A legfontosabb újdonság számomra, hogy ilyen viccesen és játékkal beszélgettünk a komoly dolgokról.” „Örülök, hogy érzem, nem is olyan szörnyű, sőt JÓ, hogy LÁNYNAK, NŐNEK születtem.” „Becsüld meg, hogy nő vagy!”

Titkos Küldetés® foglalkozás fiúknak Így éltük meg… „Különösen tetszett a sok jó dolog, a beszélgetés, az interaktivitás.” „Legnagyobb újdonság számomra titkos kód és a férfi ember fejlődése volt.” „Megtanultam, hogy igazi férfinak lenni nagyon nehéz!” „Minden nagy élmény volt”.”

Titkos Küldetés® foglalkozás fiúknak Így éltük meg… A foglalkozás üzenete számomra: „ Az életet tovább kell adni!” „Figyeljünk a lányokra!” „Rájöttem, hogy vigyázni kell másokra és türelmesnek kell lennünk egymás iránt különösen, amikor nehéz időszakok vannak.”

Kiskamasz felvilágosító foglalkozások 2016/17-es és a2017/18-as tanévekben A programokon az EKIF támogatásával az azt igénylő iskolákban az elmúlt tanév 2. félévében és az idei tanév első félévében a 6. évfolyamosok vettek részt. A 2017/18-as év 2. félévében és azt követően minden évben az 5. évfolyamosok számára lesznek elérhetőek a foglalkozások továbbra is az EKIF teljes körű támogatásával. A foglalkozásokat az Életünk a család! szervezi a SZÉK munkatársainak bevonásával.

Iskolák + tagintézmények Kiskamasz felvilágosító foglalkozások 2016/17-es és a2017/18-as tanévekben Iskolák + tagintézmények Érintett évfolyamok Szülői bemutatók 12 iskola +2 tagintézmény = 14 intézmény 5. és 6. Kb. 1150 tanuló részvételével 22 alkalommal Közel 500 szülő részvételével

A CSALÁD nevelő küldetésének szolgálata az organikus nevelés sajátos eszközeivel „BOLDOGABB CSALÁDOKÉRT” Családi Életre Nevelés (CSÉN) program Kiskamasz foglalkozások fiúknak és lányoknak „Tudatában kell lennünk annak, hogy életünk minden pillanatában nevelünk, akkor is, amikor nem is gondolunk rá: azzal, ahogyan egymással bánunk, ahogyan a munkánkat végezzük, ahogyan beszélünk, ahogyan imádkozunk, ahogy másokhoz odafordulunk...” (Csaba testvér)

Segíteni, hogy megtartsa a kontúrjait A gyermek értékeinek, karakterének erősítése: az uniformizált, a gyermek saját karakterét, erősségeit és gyengeségeit figyelmen kívül hagyó oktató-nevelő tevékenység káros a család kohéziójára is A keresztény üzenet és értékek erősítése harmóniában a családdal: törekedni arra, hogy a családot bevonjuk (sokszor eltérő értékek család és iskola között) Szerető, családias légkör kialakítása, a „család meghosszabbítása” Megfelelő szintű terhelés: a túl nagy iskolai terhek túlterhelik, adott esetben szétzilálják a családot

Konkrét lépéseink ezen célok elérésére Új iskola alapításánál erős keresztény szülői mag (Szolnok, Göd, Veresegyház, Dunakeszi) Szakmailag és hitben is erős vezetők és pedagógusok mint a kollektívák kemény magjai – képzések, összetartások, lelkigyakorlatok A jogszabályok által megengedet keretek között a személy egészét, az érzelmi intelligenciát előnyben részesítő pedagógia kidolgozása és alkalmazása – Pécsi Rita A nagy számú lelki rendellenesség kezelése iskolai pszichológus hálózat kialakításával – Bíró Délia A Családi Életre Nevelés programjának bevezetése – Hortobágyi Ágnes, Rézné Vitus Csilla

„Boldogabb családokért „ Családi Életre Nevelés CSÉN „Boldogabb családokért „ Családi Életre Nevelés

TÁMOP EU-s projekt 2015 ősz 60 órás nem akkreditált CSÉN Módszertani Bemutató EKIF Iskolánként (25) 2 pedagógus Cél:szemléletformálás és alapszintű gyakorlati tudás Helyszín: Vác – Galamb utca Oktatók: a CSÉN bp- i és kecskeméti munkacsoport szakemberei

Kezdetek Cél: a CSÉN fokozatos bevezetése 2016. jan-márc: CSÉN képzettek számára levelező lista- majd felhívás közzététele Nem fenntartói nyomás által Visszajelzések értékelése 5 iskola pedagógusai jelentkeztek Március: szakmai nap a jelentkezőknek Bemutató órák iskolákban- CSÉN-es szakemberek Koordinálás iskolai tervek, elképzelések

Első év- 2016/2017 2016 nyár CSÉN kiszállások iskolákhoz, tanmenet előkészítése- 2 csénes szakember Összesen 8 iskola (9 telephely) Megosztva a bp-i és a kecskeméti munkacsoport között 1-3 osztályban indították iskolánként, 2 fő pedagógussal osztályonként Osztályfőnöki és/vagy hittan, napközis foglk. óra keretében Rendszeresség:heti, két heti havi 1 dupla óra Foglalkozásvezetők:Pedagógusok, védőnő (Albertirsa), gyógyszerész (Gödöllő)

TÉMÁK Alsósok: Szeretetnyelv, barátság, közösségformálás Felsősök 5.o: ismerkedés, önismeret, értékeink, család 6.o:személyiség típusok, barátság, őszinteség 7.o: szeretetnyelvek,kamaszkor, érzések, 8.-9o:döntéseink, életutunk, szerelem, házasság, szexualitás

Szakmai háttér Havi együttműködés(folyamatos) konzultációs lehetőség, esetmegbeszélés, szakmai segítségnyújtás,email Szakmai nap mentorált iskolák tanárainak: (ősz,tél,tavasz) tapasztalatcsere,választott témában CSÉN módszertani bemutató, CSÉN mentorok kiszállása: (negyedévente) tanmenet előkészítése, egyeztetése, esetmegeszélés, módszertani segítségnyújtás Szakmai továbbképzés: évente 1x újonnan jelentkezett pedagógusoknak

2017/2018 tanév Új tanév:14 iskolában (16 telephelyen) kezdtük el a CSÉNT 9 ált. isk+ 5 középiskola v. összetett int Hatvan egészségügyi szakg.- elhivatottabb ápolók 59 osztályban Eszközigény CSÉN lista alapján- 100 000 Ft iskolánként

A családok oldaláról nézve Iskoláink feladata, hogy a családokat támogassák gyermekeik keresztény nevelésében, színvonalas, személyiségüket építő oktató nevelő tevékenységgel. Ha csak a törvényességet és a szakmaiságot garantáljuk, mi többet nyújtunk egy jól működő állami vagy magán fenntartónál?

Az iskolafenntartó püspök oldaláról nézve A püspök pásztor, iskolát is elsősorban pasztorális okokból tart fenn. Ez pedig bőven túlmutat a jogi és szakmai feladatokon: a püspök azt a feladatot bízta ránk, amelyik a leghatékonyabb lehetne abban, hogy a gyerekekhez, fiatal családokhoz eljuttassa az Örömhírt

A diákok oldaláról nézve A családi és iskolai nevelés kapcsolata A szocializáció a család mikromiliőjében kezdődik, majd az iskolában folytatódik. A család és az iskola együttműködése szükségszerű a gyermek, a fiatal optimális fejlesztése érdekében. A diák iskolai viselkedését meghatározó családi minták Az egészséges fejlődéshez szükség van a szülőkkel való kommunikációra és társas szabályozó interakcióra, azaz jutalmazásra és büntetésre. Az önkontroll elsajátításának alapja, hogy a külső környezet elvárja a gyermektől bizonyos szabályok betartását, melyek idővel interiorizálódnak a személyiségébe. A határok, követelmények megfogalmazása nélkül a gyermek önkorlátozásának képessége véletlenszerűen vagy nem alakul ki. A gyermek az érzelmeket, ezek megélési módját is szüleitől tanulja. Megfigyeli a számára új helyzetben szülei reakcióit és megtanulja, hogy ilyenkor meg kell ijedni, félni vagy éppen örülni kell. A családi és iskolai nevelés kapcsolata A szocializáció a család mikromiliőjében kezdődik, majd az iskolában folytatódik. A család és az iskola együttműködése szükségszerű a gyermek, a fiatal optimális fejlesztése érdekében. A diák iskolai viselkedését meghatározó családi minták Az egészséges fejlődéshez szükség van a szülőkkel való kommunikációra és társas szabályozó interakcióra, azaz jutalmazásra és büntetésre. Az önkontroll elsajátításának alapja, hogy a külső környezet elvárja a gyermektől bizonyos szabályok betartását, melyek idővel interiorizálódnak a személyiségébe. A határok, követelmények megfogalmazása nélkül a gyermek önkorlátozásának képessége véletlenszerűen vagy nem alakul ki. A gyermek az érzelmeket, ezek megélési módját is szüleitől tanulja. Megfigyeli a számára új helyzetben szülei reakcióit és megtanulja, hogy ilyenkor meg kell ijedni, félni vagy éppen örülni kell. A diákok oldaláról nézve Az intézményeinkbe járók számára létkérdés az óvoda, az iskola. Amit ott kapnak, meghatározza az életüket. Katolikus fenntartóként felelősek vagyunk azért, hogy mit kapnak a gyerekek az intézményeinkben. Ebben kell támogatni a vezetőinket és a pedagógusainkat, akik ténylegesen átadják mindezt a diákoknak.

A családi és iskolai nevelés kapcsolata A szocializáció a család mikromiliőjében kezdődik, majd az iskolában folytatódik. A család és az iskola együttműködése szükségszerű a gyermek, a fiatal optimális fejlesztése érdekében. A diák iskolai viselkedését meghatározó családi minták Az egészséges fejlődéshez szükség van a szülőkkel való kommunikációra és társas szabályozó interakcióra, azaz jutalmazásra és büntetésre.

Az önkontroll elsajátításának alapja, hogy a külső környezet elvárja a gyermektől bizonyos szabályok betartását, melyek idővel interiorizálódnak a személyiségébe. A határok, követelmények megfogalmazása nélkül a gyermek önkorlátozásának képessége véletlenszerűen vagy nem alakul ki. A gyermek az érzelmeket, ezek megélési módját is szüleitől tanulja. Megfigyeli a számára új helyzetben szülei reakcióit és megtanulja, hogy ilyenkor meg kell ijedni, félni vagy éppen örülni kell.

A gyermek elsősorban a családi mintákat követve alakítja ki a kudarcokkal való megküzdési, konfliktuskezelési stratégiáit. A szülők példával szolgálnak a gyermeknek az iskolához és tanárokhoz való viszonyra Ha a gyermek azt tapasztalja, hogy a szülő erőszakkal – pl. a tanár fenyegetésével, bántalmazásával, szidalmazásával – oldja meg, különösebb következmények nélkül az ő iskolai nehézségeit, akkor követheti

A család iskolához, tanárokhoz való viszonya átalakult, ami a diákok attitűdjeit is módosította A középiskolai tanárok gyakori tapasztalata, hogy éppen a problémás diákok szülei nem jönnek el szülői értekezletre, fogadó órára és más úton is nehéz velük párbeszédet kezdeményezni. Ennek hátterében legtöbbször a szülők iskolai kudarcai húzódnak meg, melyek arra serkentik őket, hogy az iskolát kerüljék el, amíg lehet.

Az a diák, aki esetleg évek óta nem látta dolgozni menni a szüleit, maga is elveszítheti az iskola szükségességébe, a jövőbe vetett hitét és motivációját. A motivációvesztés nem csak a leszakadó rétegek gyermekeit veszélyezteti, hanem a társadalom legfelső rétegeibe tartozókat is, akik nem szükséges küzdeniük ahhoz, hogy mindenük meglegyen

A család és a lakókörnyezet nyelvi sajátosságai, fogalmaik kidolgozottsága, erkölcsi, intellektuális nívója és igényszintje szintén mintául szolgál a gyermek számára. Amennyiben ezek nem érik el a normál középosztálybeli színvonalat, akkor determinálható iskolai nehézséggel kell a gyermeknek megküzdenie Kutatási eredmények alapján, Magyarországon a hátrányos helyzetű kistérségben való élet önmagában hátrányos helyzetet is jelent, mert az iskolai oktatás is alacsonyabb színvonalú.

A család és az iskola kapcsolatának jelentősége A gyermek identitásának kialakulása akkor a legkönnyebb, ha az őt körülvevő szűkebb és tágabb szocializációs közegek, színterek hasonló értékrendet közvetítenek. A család és az iskola értékrendszerének összehangolásához a kommunikáció elengedhetetlen. A szülő és az iskola célja is a gyermek optimális fejlődésének elősegítése, támogatása. A család sokkal több, személyesebb információval rendelkezik a gyermekről, az iskola pedig a tanulási, figyelmi, kortárscsoportban való viselkedésének jellemzőiről. A fejlesztéshez ezeknek az információknak az összességére szükség van.

A család és az iskola eltérő szerepet tölt be a gyermek felnövekvésében. A család az elsődleges szocializációs közeg, melyben a spontán és tudatos nevelési célok, módszerek összekeverednek. Az iskola ezzel szemben tudatos és professzionális eszközökkel tárja fel a gyermek képességeit, lehetőségeit és ezeknek megfelelően szervezi a fejlődést elősegítő nevelő és oktató hatásokat.

A család és az iskola együttműködését jelentősen meghatározza • az értékrend hasonlósága, különbözősége, • a tudás, a tanulás, az iskola értéke a családon belül, • a szülők iskolával, pedagógusokkal kapcsolatos élményei, tapasztalatai, • a pedagógusok és az iskola nyitottsága, • a család aktuális életciklusa.

Az iskolakezdés a gyermek és így a szülők számára is nehéz az új elvárások, teljesítményalapú megítélés miatt. A pubertáskorú fiatalokkal a szülőknek új viszonyulást, kommunikációt kell kialakítaniuk, ami egy időre megterheli, feszültté teheti a szülő-gyerek kapcsolatot. A gyermek fejlődése érdekében a törvények, a szülői jogok is szorgalmazzák a család és az iskola kapcsolattartását.

A szülők partnerként való együttműködését, bevonását teszi szükségessé, hogy • élhet intézményválasztási jogával, • megtekintheti az iskola működését szabályozó pedagógiai dokumentumokat, • rendszeres tájékoztatásra tarthat igényt a gyermeke fejlődéséről, • részt vehet az iskolaszék megválasztásában, • kezdeményezheti szülői munkaközösségek létrehozását, részt vehet működtetésükben, • a felsőoktatásban például fokozottan jelenik meg a fiatal, illetve a tanuláshoz pénzt biztosító család elvárásainak való megfelelés, • kötelessége a gyermek rendszeres iskolába járását biztosítani.

Mit tehet a pedagógus, ha problémát észlel? Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség gyanúja esetén beszélgetést kezdeményezhet a tanulóval. Lényeges, hogy a tanár először a tanulóhoz forduljon a vele kapcsolatos problémával, egyrészt mert erősíti a tanár-diák kapcsolatban a bizalmat, másrészt nem tudhatja biztosan, hogy az azonnali szülőhöz való fordulás nem súlyosbítja-e a gyermek helyzetét. A tanuló tudomásával bevonható a szülő, más pedagógusok, iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus, gyógypedagógus, gyermekvédelmi felelős. Indokolt esetben külső szervezetek, gyermekvédelmi szolgálat, pedagógiai szakszolgálat, rendőrség.

A pedagógus kezdeményezheti a gyermek • művészeti foglalkozásokban való részvételét, az önkifejezés, a feszültségoldás és elaboráció (értsd feldolgozás) céljából, • szakkörökbe, felzárkóztató, vagy szabadidő programokba való bevonását, • napközibe, kollégiumba vételét. A pedagógus és az iskola segítséget nyújthat azzal is, hogy a szociális segélyek, támogatások lehetőségeiről tájékozódik és a szülőket informálja.

Kapcsolattartási formák A család és az iskola közötti hagyományos kapcsolattartási formák többnyire egyirányú kommunikáción alapulnak, fejlesztésük a kétirányú kommunikáció feltételeinek megteremtésével lehetséges. • Szülői értekezlet – tájékoztató célú, tanulmányi, fegyelmi, szervezési, pályaválasztási, továbbtanulási, szabadidős tevékenységekkel, feladatokkal kapcsolatos. • Fogadóóra – kétszemélyes pedagógiai konzultáció. • Nyílt órák, napok.