A. Melléklet: Mikroökonómiai alapok Szintén bevezető jellegű rész Főként a pénzügyi és a befektetési tanulmányokhoz fontos közgazdasági alapfogalmak, elemzési megközelítések áttekintése. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 A.1 Kereslet alapelemei Fogyasztónk a homo eoconomicus Végső fogyasztásra szánt jószág megszerzésével kapcsolatos döntéseket vizsgálunk. A hasznosságérzetekre alapozunk, ezekből indulunk ki. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 A.1.1 Hasznosságfüggvény, csökkenő határhasznosság, előnykiegyenlítődés Teljes hasznosság – határhasznosság Csökkenő élvezetek elve, csökkenő határhasznosság elve, Gossen I. törvénye Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 TU(Q) MU(Q) Q Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Mindig határelemzés Határbevétel (határhaszon) Határköltség (határáldozat) Értékparadoxon Érték-hasznosság Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Előnykiegyenlítődés elve Egy fogyasztó – több termék „Svédasztal” Végül: a különböző jószágok újabb egységeinek fogyasztásából nyerhető hasznosságnövekmények megegyeznek egymással. Másként: a fogyasztói kosár egyes jószágainak határhasznosságai megegyeznek. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Csere Több fogyasztó, több termék Szubjektív hasznosság Csökkenő határhasznosság Önmagában a cserétől is nő jólét Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Praktikus csereeszköz Elvont hasznosságú Pénz határhasznossága, MUM, az egységnyi pénzen vehető termék hasznossága Az előnykiegyenlítődés elve pénzzel, Gossen II. törvénye: Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

A.1.2 Kereslet törvényének egyszerű megragadása Ha kombináljuk a két Gossen-törvényt, a kereslet törvényéhez jutunk. Ha növekszik az a jószág ára, akkor – az egyenlőség fenntartásához – növelni kell MUa-t. Ezt a fogyasztott mennyiség csökkentésével érhetjük el. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Mindennek van helyettesítője! Szükségleteinket végtelen módon elégíthetjük ki. Szükségünk van gázra! Keresletet mutatunk az egyes jószágok felé. Adott árak mellett adott mennyiségeket fogyasztunk valamiből. A termékekkel szemben nyilván azért mutatunk keresletet, mert valamilyen szükségletünket, vágyunkat elégítik ki. Kereslet törvénye Ha valaminek (ceteris paribus) felmegy az ára, felértékelődnek a helyettesítői, így egyre inkább azokat választjuk, és nem az adott terméket. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 A.1.3 Közömbösségi térkép Egy másik szokásos megragadási mód Közömbösségi térkép Másként Preferencia-térkép Közömbösségi görbesereg Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb A „cserearányt”a ΔQb/ΔQa hányados jellemzi Ez a helyettesítési ráta Az A-t és B-t összekötő egyenes meredeksége U U* Qa0 Qb0 A ΔQb Qb1 Qa1 B ΔQa Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb Helyettesítési határráta A dQbxMUb hasznosságcsökkenés egyenlő a dQaxMUa hasznosságnövekedéssel. U Qa0 Qb0 A -dQb/dQa Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 A) Mennyi egyik jószágot adna egy másik jószágért? (Persze adott előzetesen fogyasztott, birtokolt mennyiségeket feltételezve.) B) Sehogy. Hogyan lehetne feltérképezni valakinél a) két termék helyettesítési rátáját, b) egy termék határhasznosságát? Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

A.1.3.1 Nem általános közömbösségi térképek Néhány egyéb jellegzetes közömbösségi térkép jelleg Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

A.1.3.2 Költségvetési korlát Eddig csak a fogyasztó preferenciáival foglalkoztunk, választásával nem. Tekintsük adottnak a fogyasztó I jövedelmét! Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb Elérhető kombinációk I teljes elköltése Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Példák Igaz-e, hogy amennyiben két termék tökéletes helyettesítő, akkor a fogyasztó majdnem mindig csak az egyikből vásárol? (Miért?) Mi a hatása az egyik jószág árnövekedésének, ha a fogyasztó által vásárolható két termék tökéletes helyettesítője egymásnak? Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

A.1.3.3 Költségvetési korlát helyzetének változásai A költségvetési egyenes helyzete a jövedelemtől és az árarányoktól függ. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb I jövedelem nő (Vagy az árak csökkennek) Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb a termék ára nő Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb Összetett változás esetén Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 A.1.3.4 Fogyasztói optimum Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Qb Qa0 Qb0 Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Átrendezve Gossen II. tételét kapjuk: Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

A.1.3.5 Jövedelemváltozás hatása a keresett mennyiségre Nézzük meg, hogy hogyan alakulnak az optimális fogyasztói kosarak a jövedelem növekedésével! Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Jövedelem-fogyasztás görbe Qb Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Engel-görbe Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Az Engel-görbe (Qa-I) általában pozitív meredekségű Normál jószág Erőteljes emelkedésnél: luxus termék Ha negatív meredekségű Inferior (alsóbbrendű) jószág Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Luxuscikk Engel-görbéje (Pl. nyaralás) Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Inferior jószág Engel-görbéje Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

A.1.3.6 Egyéni keresleti függvény összetettebb levezetése Rögzítsük a fogyasztó jövedelmét! Rögzítsük továbbá az összevont jószág árát is. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Összevont jószág PCC Qb Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Pa Egyéni keresleti görbe D Qa Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 A.1.3.7 Árváltozás hatásai Egy termék árváltozása életszínvonal- módosulást (reálbér-módosulást) is eredményez, azaz hat a jövedelemre is. Az árváltozás teljes hatását helyettesítési hatásra és jövedelmi hatásra bonthatjuk fel. Giffen-hatás Csökkenő ár - csökkenő fogyasztás, és viszont. Inferior jószágoknál, amikor a jövedelemi hatás túlszárnyalja a helyettesítésit. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

A.1.4 Piaci keresleti függvény Eddig az egyénit vizsgáltuk, most nézzük a piaci keresleti függvényt! Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Egyének Piac QA P DA QB P DB QC P DC Q P D Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Feltételezzük ilyenkor, hogy az egyes keresletek egymástól függetlenek. Ha nem, akkor fogyasztói extern hatásokról beszélünk. Maga a piaci kereslet is befolyásolhatja az egyén keresletét, ilyenkor a helyzet már jóval bonyolultabb. nyájhatás, sznobhatás, Veblen-hatás Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Az eleje meredek, a vége pedig általában lapos... P D Q Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Keresett mennyiség változása Kereslet változása P D1 D0 Q Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Mi határozza meg a piaci keresleti görbét? Fogyasztók átlagjövedelme Piac nagysága Helyettesítő termékek árának alakulása Vágyak, ízlés változása Egyéb (pl. időjárás alakulása) Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 A.2 Kínálat alapelemei Csere – költség – alternatíva költség Alternatíva költség A „legjobb más” A költségek nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Elsüllyedt költségek Nézzünk egy-két példát! Fűtés („feltekerés”, kiépítés, korszerűsítés) Félig kész vízlépcső Határ-alternatívaköltségek A termelésben is vannak helyettesítők! Általában véve legjobb technológia nincs! Pl.: autópálya építés Indiában Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Kínálati függvény Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Q Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Kínálati függvény Újabb egység előállítása miatt elvesztett más termékekről való lemondásáért kárpótlás. A kínáló azokat az áldozatokat (határ- alternatívaköltségeket) árazza be, amelyeket az újabb egységért, annak előállításáért kell hoznia. Egyéni (vállalati) kínálati görbék és piaci kínálati görbe. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Szög Gyakorlatilag tetszőleges mennyiség előállítható. Vasérc, energia, ember Az erőforrások elvonása azonban igen sok áldozattal jár, hiszen ezek az erőforrások más termékek előállítására is alkalmasak. Minél több szöget szeretnénk, annál fájdalmasabbak a lemondások, mert a szögek miatt egyre élvezetesebb más termékek tűnnek el. Nőnek a határ alternatíva költségek. Ezért van az, hogy az újabb és újabb termékegységek kínálatáért egyre magasabb árakat adunk meg, mert egyre nőnek a költségek, hiszen egyre jobb helyekről csoportosítunk oda erőforrásokat. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 QC QA P SA QB SB SC Egyének Piac Q P S Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Q Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Kínálati görbe alakjának okai Az áldozatnál a csökkenő határhasznosság elve („visszafelé”) A termelésnél a csökkenő hozadék elve A kínálat kérdésénél visszakanyarodunk a kereslet kérdéséhez… Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Mi határozza meg a piaci kínálati görbét? Technológia változása Termelési tényezők árának alakulása Az adott termelési folyamattal előállítható más termékek ára Adók, járulékok, vámok Egyéb Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Kínált mennyiség változása Kínálat változása P S0 S1 Q Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 A.3 Piaci ár Piaci egyensúly Marshall-kereszt Túlkínálat Túlkereslet Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Q* Q Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 túlkínálat P2 D P1 túlkereslet Q Piaci koordináció Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

A.4 A kereslet és a kínálat árrugalmassága Kereslet árrugalmassága Árrugalmas Árrugalmatlan Vigyázzunk, a rugalmasságot ne keverjük össze a keresleti görbe meredekségével! Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

a) 25 litert kérek! b) 10.000-ért kérek! Mit mondhatunk a két esetben a kereslet árrugalmasságáról? A) (Végtelenül) árrugalmatlan B) Átlagosan rugalmas a) 25 litert kérek! b) 10.000-ért kérek! Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Árrugalmasságot befolyásoló tényezők A rendelkezésre álló reakcióidő A termék helyettesíthetősége A termék árának nagysága a fogyasztó összjövedelméhez képest Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Kínálat árrugalmassága A kínált mennyiségek arányának változását mutatja az ár arányának változása függvényében. Kínálat árrugalmasságát meghatározza Mennyire könnyen lehet-e növelni a termelést az adott iparágban Rendelkezésre álló idő Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

A.5 Fogyasztói és termelői többlet Bár az emberek hasznosságérzete tükröződik egy- egy termék keresletében, mégsem beszélhetünk az egyes javak “általános hasznosságáról”, értékéről. Ld. értékparadoxon Fogyasztói többlet Jószág teljes hasznossága és teljes piaci értéke közötti különbség. Az összes termékegységért „csak” az utolsó hasznosságának megfelelő árat kell fizetni. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Rezervációs ár Amit egy adott vevő saját preferenciarendszere alapján hajlandó lenne fizetni egy adott jószágért. A piaci árak mindenki számára egyformák, azok a fogyasztók, akik többet is hajlandóak lettek volna fizetni az adott termékért, pénzt takarítanak meg. Sok fogyasztónak – nem osztható termékeknél értelmezve – a rezervációs áránál alacsonyabb a piaci ár. A számukra így nyert többlet szintén fogyasztói többlet. Termelői többlet A kínálati függvény és az ár kijelölte egyenes közötti terület Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

A.6 Termelési tényezők árazódása Termelési tényezők (erőforrások, tényezők, inputok) Más jószágok előállítására alkalmasak A termelési tényezők keresletes származékos kereslet Nem az újabb és újabb egység közvetlen élvezete, hasznossága a lényeg, hanem a fogyasztó gyártott termékkel kapcsolatos hasznosságérzete. Az inputtényezők kereslete az outputtermékek keresletéből fakad. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 A kibocsátás (output) több tényező kombinációjának eredménye Rendszerint nem is tudni, hogy önmagában egy erőforrásnak mekkora kibocsátási rész tudható be. Határtermék Egyik termelési tényező újabb egységének bekapcsolásával elérhető többletkibocsátás Termelési egységben (pl. db) kifejezve Határtermék-bevétel Ugyanaz mint a határtermék, csak pénzben kifejezve, azaz határtermék x határbevétel (ár) Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Csökkenő hozadék elve Gossen I „termelési párja” Egy erőforrás alkalmazásának növelésével a kibocsátás egyre kisebb mértékben növekszik. Egy termelési tényező határterméke mennyiségének növelésével csökken. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Költségminimalizálás alapszabálya Gossen II „termelési párja” Nyilván minimalizálni szeretnék az adott termékmennyiség előállítási költségeit (illetve maximalizálni az előállított mennyiséget). Ekkor a vállalati okoskodás az előnykiegyenlítődés elvéhez lesz hasonló. A termelési tényezők költségegységre (egységárra) eső határtermék-bevétele azonos kell legyen. Miért? Mert amennyiben nem így lenne, költségcsökkentés lenne elérhető a felhasznált erőforrások átstrukturálásával. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Helyettesítési szabály Ha az egyik tényező ára (ceteris paribus) emelkedik, akkor helyettesíteni kezdik más termelési tényezővel. Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék-bevételek ki nem egyenlítődnek. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Vállalati tényezőkeresleti függvény A vállalat árelfogadó a tényezők piacán, gazdálkodnia kell, profitot kell maximalizáljon. Ha egy tényező ára magasabb, magasabb határtermék-bevételt kell produkáljon ahhoz, hogy alkalmazzák. Ehhez viszont – a csökkenő hozadék elve miatt – kisebb tényezőmennyiség-felhasználás kapcsolódik. Magasabb tényezőár – kisebb tényező keresett mennyiség És fordítva. Analóg a kereslet törvényének a Gossen I-II. törvényekből való levezetésével, csak a „csökkenő élvezetek elve” helyett itt a „csökkenő hozadék elve”, az „előnykiegyenlítés elve” helyett pedig a „költségminimalizálás alapszabálya” érvényesül. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Egyenlőtermék-görbék Az egyszerűbb tárgyalás miatt a termékmennyiséget most pénzben (és nem termék darabszámban) fejezzük ki. Egy-egy ilyen görbe mentén azonos a bevétel, de különbözőek a termelési tényező kombinációk. E görbesereg nagyon hasonló a korábban már tárgyalt fogyasztói közömbösségi görbékhez. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Tb Ta Egyenlőtermék-görbék Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Egyenlőköltség-görbék Adott költségszint különböző termelési tényező kombi- nációkkal. E görbék nagyon hasonlóak a korábban már tárgyalt fogyasztói költségvetési korlátokhoz. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Tb Ta Egyenlőköltség-egyenesek Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Nézzük a cél és az adottságok összeillesztését! Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Tb Ta A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel. Mindkét tényezőre utoljára fordított költség éppen azonos bevételt generál. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Amennyiben megváltozik az egyik termelési tényező ára, akkor… Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Tb Ta Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Ugyanazon termelési szinthez ilyenkor már más termelési tényező kombináció vezet, lényegében az egyikkel helyettesítik a másikat. Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Tb Ta B A Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016

Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016 Termelési tényezők piaci kereslete A vállalati tényezőkeresletek (horizontális) összegződése Mint a piaci keresleti függvény meghatározása esetén Termelési tényezők piaci kínálata Az egyes erőforrás-tulajdonosok (jellemzően magánszemélyek) kínálati függvényeinek összegződése. Igencsak eltérő jellegű – gazdasági és nem gazdasági jellegű – megfontolások állnak e kínálatok mögött. Termelési tényezők piaci ára Üzleti gazdaságtan – Pénzügyek – 2016