Pénzügy szigorlat Közösségi gazdaságtan

12. Vegyesgazdaság Piacgazdaság – kommunizmus (piaci koordináció – bürokratikus koordináció) összevetése Alapvető állami szerepek Társadalmi egyenlőtlenségek állami tompítása (egyenlőség felfogások) Pénzügy szigorlat

Három alapkérdés: Mit? Hogyan? Kinek a számára? Piacgazdaság – kommunizmus (piaci koordináció – bürokratikus koordináció) összevetése Három alapkérdés: Mit? Hogyan? Kinek a számára? Pénzügy szigorlat

Mit? Piac: Fogyasztói pénzszavazatok, keresleti-kínálati viszonyok Ha valamiből több kell, felmegy az ára, növekedhetnek a költségek, átcsoportosíthatók erőforrások, lehet és készek lesznek többet termelni. Bürokratikus: Terv, bürokratikusan eldöntött mennyiségek és árak. Összevetés: A piacinál önműködő rendszer, a bürokratikusnál nehezen tervezhető és definiálható. Pénzügy szigorlat

Hogyan? Piac: Verseny a profitért, így a legjobb technológiák megtalálásáért. Bürokratikus: A „Mit?-re (mint végtermékekre) adott válaszok mellett bürokratikusan rögzített termékelírások, technológiák is kellenek. Összevetés: A piacinál az erőforrások a legjobb felhasználási helyük felé terelődnek. A bürokratikusnál folyamatos ösztönzési problémák lépnek fel, hiszen a terv teljesítése az elsődleges (nem a hatékonyág vagy a minőség). Pénzügy szigorlat

Kinek a számára? Piac: Mindenkinek vannak termelési tényezői, erőforrásai, ezek a piacion értékelődnek, ebből származnak a jövedelmek. Bürokratikus: Bürokratikusan megállapított bérek („bértáblák”). Mivel nincs profitra építés, így az erőforrások sem értékelődnek a piacon, így „magától” nincs jövedelemelosztás. Összevetés: A piacinál jelentős jövedelemkülönbségek alakulnak ki, a bürokratikusnál a különbségek politikai döntésekkel „állíthatók be”. Pénzügy szigorlat

Alapvető állami szerepek Védelem (bel- és kül-) Törvényalkotás, végrehajtás és bíróság Piaci hibák korrekciója Közjavak, externáliák stb. Nem felelős közösségtagok helyetti döntések megszervezése Pénzügy szigorlat

Közjavak Fogyasztásukból nem zárhatók ki a nem fizetők, díjak szedése szinte lehetetlen. Potyautas probléma Nem megoldható ezek piaci alapú működtetése. Az állam nemigen tehet mást, mint a „potyautasok” tűrésével is vállalja e javak előállítását (nyilván valamilyen, valakik által fizetett összegekből, adókból fedezve a költségeket). Pl.: világítótornyok, gátak, közvilágítás, szúnyogirtás meteorológiai szolgáltatás. Pénzügy szigorlat

Externáliák Egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét. Ekkor az állam tiltásokkal, korlátozásokkal, adókkal vagy támogatásokkal vállalhat korrigáló szerepet. Ezekért a „cserékért” is lehetetlen lenne díjakat szedni (legalábbis nagyon költséges lenne), ráadásul legtöbbször nem is egyértelmű, hogy rájuk kényszerített vagy önkéntes cserékről van szó. Pénzügy szigorlat

Társadalmi egyenlőtlenségek állami tompítása (egyenlőség felfogások) Általános problémák Hatékonysági (egyenlőbb, átlagosan szegényebb) Szabadsági (meg kell határozni, hogy kitől, milyen alapon veszünk el, illetve kinek milyen alapon adunk) Megközelítések (más-más problémákkal) Egyenlőség mint szabadság és esélyegyenlőség Egyenlőség mint az esélyek azonossága Egyenlőség mint eredményegyenlőség A fő kérdések Nem túlzó e az áldozat? Állami vagy magánszolidaritás? Pénzügy szigorlat

14. Államháztartás, makrogazdasági hosszú és rövid táv Államháztartás bevételei és kiadásai, adórendszerek alaptulajdonságai, horizontális és vertikális méltányosság Hosszú távú makrogazdasági egyensúly Makrogazdasági stabilizáció rövid távon, költségvetési politikával Pénzügy szigorlat

Bevételek: adók és járulékok, tőkebevételek, egyéb Államháztartás bevételei és kiadásai, adórendszerek alaptulajdonságai, horizontális és vertikális méltányosság Bevételek: adók és járulékok, tőkebevételek, egyéb Kiadások: alrendszerek szerint, funkciók szerint Adórendszerek: gazdaságilag hatékony, olcsó, rugalmas, politikailag átlátható, igazságos Horizontális: adózásilag releváns szempontok szerint azonosak azonos összegű adót fizessenek. Vertikális: a jobb helyzetben lévők több adót fizessenek, mint a rosszabb helyzetben lévők. Pénzügy szigorlat

Hosszú távú makrogazdasági egyensúly Rugalmas árak, bérek és kamatok Nincs: eladatlan áru, szabad kapacitás, természetes feletti munkanélküliség, nem beruházásra kerülő megtakarítás. Automatikusan a potenciális kibocsátás felé tart Say-dogma Pénzügy szigorlat

Makrogazdasági stabilizáció rövid távon, költségvetési politikával Rövid táv: ragadós árak, bérek és kamatok, így kibocsátás-visszaeséssel reagálás Stabilizáció költségvetési politikával A G (és T) nem piaci alapú, így pótolhatja C és I visszaesését. G növelés (vagy T csökkentés). Multiplikátor hatás Késések problémája Költségvetésihiány-kihatás „Generációs probléma” Kiszorítás Pénzügy szigorlat

Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A B vagy Pénzügy szigorlat