III. Kérdések a teremtéssel és az anyagi világgal kapcsolatban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szeretet tulajdonságai Páli Szent Vince életében
Advertisements

A rossz titka.
A kora keresztény zene (I-IV. század) antik gyökerei
Valóban a majmok bolygója?
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Matematika a filozófiában
Tudás, közösség, hatalom
és a legkevésbé teljes az
A tudomány természete Társadalomtudomány = Elmélet + kutatásmódszertan + statisztika Paradigma Eredetileg mintapélda (pl igeragozás) Adott tudós közösség.
A KÖZÉPKORI NEVELÉS.
Antropológa III. Az élet.
Készítette: Tóth Enikő 11.A
A test teológiája 1. előadás A férfi és a nő eredeti egysége
Bizonyítási stratégiák
Isten?.
ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).
A középkori filozófia főbb kérdései
A hellénizmus korának filozófiája (Kr. e Kr. u. 3. sz.)
Középkori istenérvek.
Közgazdaság: tudomány vagy tan? A "modern elmélet" a válság tükrében.
Hit és tudás a Teremtés Könyve alapján
Keresztény tanítás Jézus Krisztusról
A társadalomtudományi kutatás módszerei
A 19. századi líra átalakulása
„Az igazság Lelke elvezet titeket a teljes igazságra.” (Jn 16,13).
A locke-i azonosságkoncepció értelmezésének problémái Szívós Eszter.
Hagyományos és internetes társadalmi mozgalmak a taxisblokád és az augusztus 20-i tűzijátékról lemondók Facebook csoportja alapján Országos Tudományos.
Készítette: Mike Martin Témavezető: Dr. Kovács Ábrahám
Fordulópontok a millennium értelmezésében Nagy Zsófia Sola Scriptura Teológiai Főiskola.
KISS CSABA EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
A konstruktivista pedagógia alapjai
Elméleti közgazdaságtan
A TUDOMÁNY KOGNITÍV MODELLJEI: elnöki zárszó MTA november 7 Pléh Csaba BME Kognitív Tudományi Tanszék MTA-BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai.
„A tudomány kereke” Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann.
Einstein és a relativitáselmélet
A pszichikumról általában
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
Bevezetésafilozófiába. φιλοσοφία filosz = valamit kedvelni szophia = szakértelem, bölcsesség Filozófia = a bölcsesség szeretete.
A lélektan fogalma, szerepe világunkban
A BETEGSÉGMODELLEK KÉRDÉSEI, FAJTÁI
Készítette: Jon A. Palmer
Kicsoda Isten? 4. prédikáció
Tudomány,hit,apologetika
Jövőkutatás - Tóth Attiláné dr. Jövőkutatás Tóth Attiláné dr.
Szent Ágoston hatása a kálvinizmusra
Az evolúció: válasz a miértre, vagy válasz a hogyanra
LÉLEKVÁNDORLÁS Ahogy azt a védikus írások, és a vaisnava hagyomány tanítja.
Nehéz kérdések sorozat, Kaposvár, 2011., Jóföldi Endre.
KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kar Szociológia Tanszék Szociológia szak Péter László.
VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.
Filozófiatörténet előadások 7.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
Földünk, a kiváltságos bolygó Válaszkeresés a Világegyetem miértjeire...
Szimmetria Szimmetria figyelhető meg a legapróbb atomi elemektől egészen a galaxis méretű világokban is. Szimmetria létezhet: geometriában biológiában.
Filozófiatörténet előadások 1I.
Számokba zárt hitünk Hogyan fest a jövőnk a számok, a statisztika tükrében? Dr. Fábri György.
A pedagógia mint tudomány Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens.
1. A „teremtéstörténet(ek)” elbeszélése(i) a) Helye (helyük) a Bibliában: Ter (1 Móz) 1, 1 – 2, 25 (= első két fejezet). b) Keletkezése: - Viszonylag.
Keresztény fundamentalizmus és a kreacionizmus Prolegomena november 10.
1. A „két történet” összevetése /1. ( Ter 1,  Ter 2, 4-9 (10-14) ) a) H ASONLÓSÁGOK : – Az ember Isten „alkotása”, „teremtménye”. – A férfi.
A bűnbeesés („ősbűn”) és az áteredő bűn. 1. A bűnbeesés bibliai elbeszélése /1. a) A szöveg helye és célja. - Rögtön a teremtés leírása után található.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Ókori hitviták.
Az ókori kultúrák.
A fizika mint természettudomány
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
III. Szakadék Isten és az ember között:
A teremtő és gondviselő Atya
Felvilágosodás kora A VILÁG MEGISMERÉSE.
Előadás másolata:

III. Kérdések a teremtéssel és az anyagi világgal kapcsolatban

1. Az anyagról (anyagi világról) alkotott lehetséges elképzelések/ 1. a) A valósággal kapcsolatos gondolkozástípusok: – A valóság(ok) számát tekintve: • monizmus : egy eredeti vagy ősvalóság van (minden ennek valamiféle „módosulása”). • dualizmus: két eredeti vagy ősvalóság van (a kérdés csak az, hogy ezek milyen viszonyban vannak?). – A valóság(ok) természetét tekintve: • materializmus, • idealizmus.

1. Az anyagról (anyagi világról) alkotott lehetséges elképzelések/ 2. b) Az anyagvilágról kialakított felfogások: – monista materializmus: • mechanikus: világ = bonyolult gépezet. • dialektikus: a lélek / szellem = finom szerveződésű anyag. – dualista materializmus: Az anyag meghatározza a szellemet. – monista idealizmus: • szolipszizmus: nincs anyag, minden a gondolkozás (szellem) „terméke”. • mérsékelt idealizmus: Az anyag – valahogy – a szellem „következménye”. – dualista idealizmus (pl. manicheizmus).  Biblia (kereszténység): egyfajta mérsékelt idealizmus.

2. Mi az anyag? Honnan van? a) A keresztény tanítás szerint az anyag éppolyan teremtménye Istennek, mint a szellem (≠ rosszabb vagy másodlagos). b) Az anyag = a Végtelen (végtelen tökéletesség) által „kommunikált” véges tökéletesség lehetősége, a korlátozott létezés közege.

3. A teremtés teológiai tanítása és a tudomány(ok) / tudományos hipotézisek a) Két félreértés tisztázása: – tudományos hipotézis / elmélet ≠ légből kapott, nem megalapozott állítások, – teremtés ≠ egy hat nap alatt lezajlott, múltbeli esemény (ez a deizmus elképzelése). b) Hogyan viszonyulnak egymáshoz a teremtés tana és a tudományos elméletek? – A tudományok a „változást” írják le, „magyarázzák” (akár a fizika, akár a biológia), – A teremtés tana azt állítja, hogy Isten – állandóan – egyfajta viszonyt teremt közte és a teremtmények között (≈ creatio continua). (Ld. Jean-Michel Maldamé: „Ősrobbanás és teremtés”)

4. A „rossz” a világban a) A hagyományos katolikus álláspont: rossz = „hiány” (tehát valójában nincs is). b) A kérdés továbbgondolása: Kétfajta rossz különböztethető meg: – Morális (erkölcsi) rossz: Ennek oka az ember bűne… – „Metafizikai” rossz (Leibniz): Ennek oka egyszerűen az, hogy a világ csak korlátozott tökéletesség…