Mirigyhám Csillag András
MIRIGYEK OSZTÁLYOZÁSA Szekrécióra specializálódott hámsejtek csoportja Szerv részét képezi, vagy maga a szerv Kötőszöveti tok
MIRIGYHÁMOK Exocrin mirigyek Kivezetőcsővel rendelkeznek, váladékukat a mirigy felszínére ürítik Endocrin mirigyek Váladékukat a környező szövetnedvbe ürítik (véráram)
MORFOLÓGIAI TÍPUSOK MULTICELLULARIS UNICELLULARIS Mirigyhámot tartalmazó szervek (mirigyek, crypták) UNICELLULARIS Egyedi szekréciós sejtek (kehelysejt) TUBULO- ACINARIS TUBULO- ALVEOLARIS TUBULARIS ALVEOLARIS
SZEKRÉCIÓS MECHANIZMUSOK
SZEKRÉCIÓ TÍPUSA SZERINT OSZTÁLYOZÁS A SZEKRÉCIÓ TÍPUSA SZERINT Merokrin (a váladék exocitózis révén ürül). A mirigy sejtjei nem szenvednek változást Példa: eccrin verejték-mirigyek,nyálmirigyek Apokrin (citoplazma-vesztés a váladék termelése során) Példa: emlőmirigy, prostata, illatmirigyek Holokrin (mirigysejt elpusztul) Példa: faggyúmirigy
SZERÓZUS MIRIGYSEJTEK ACINUS (Egység) TUBULOALVEOLARIS szűk lumen kerek magok well stained cytoplasm A CITOPLAZMA POLARIZÁLT BAZÁLIS CITOPLAZMA – basophilia, a fehérjeszintézis organellumai miatt (ribosomák, RER) APIKÁLIS CITOPLAZMA - szekréciós vezikulák (zymogén szemcsék) A Golgi apparátus rendszerint a sejt közepén, szupranukleáris pozicióban található.
MUCINÓZUS MIRIGYSEJTEK ACINUS (Tkp. Kivezetőcső!) (egység) tág lumen ellapult magok halványan festődő citoplazma A CITOPLAZMA POLARIZÁLT MUCINÓZUS SEJTEK - „üres" festődés BASALIS CITOPLAZMA – sejtmag és sejt-organellumok KÖZÉPSŐ és APIKÁLIS CITOPLAZMA – nagy szekréciós granulumok A mucus (nyák) gyengén festődik szokványos savas vagy bázikus festékekkel,de jól látszik Periodic Acid Shiff (PAS) festéssel.
SZERÓZUS ÉS MUCINÓZUS ELEMEK SEROSUS, a SERUM szóból - HÍG, VIZES, ENZIMGAZDAG VÁLADÉK MUCOSUS, a MUCUS (nyák) szóból – GLYCOPROTEIN tartalmú sűrűbb nedv KEVERT mirigyek (a legtöbb nyálmirigy) mindkét sejttípust tartalmazza (sok Gianuzzi félhold) SEROSUS mirigyek (pl. parotis, pancreas) MUCINOSUS mirigyek (pl. Brunner mirigy).
UNICELLULARIS MUCINOSUS MIRIGY Kehelysejt a bélhám enterocitái között, és a lég- és nemiutak hámjában. Váladékuk MUCUS, védő és az anyagtovábbítást könnyítő tényező. A kehelysejt apikális részét nyák (mucus) massza alkotja, a szomszéd sejtek szorítása alatt a sejtmag a sejt bazális részéhez nyomódik. A mag sötéten festődik, tömött. A kehelysejtek sejtkapcsoló készülékekkel rendelkeznek (fénymikroszkópos "terminal bar") A kehelysejtek enterocitákhoz viszonyított számaránya a bélben distal felé növekszik, aránylag kevés a duodenumban és igen sok a vastagbélben.
APOKRIN SZEKRÉCIÓ 1. APOKRIN VEREJTÉKMIRIGYEK a szőrtüszőkbe nyílnak Előfordulás: hónalj, gát, emlőbimbó (filogenetikailag az emlősök nemi vonzalmat közvetítő mirigyeinek utódai; maga a verejték termelődésekor szagtalan, csak utólag, bakteriális bomlással jön létre a szag)
APOKRIN SZEKRÉCIÓ 2. EMLŐMIRIGY PROSTATA NEM LAKTÁLÓ ACINUS (egység) tág lumen ovális mag halványan festődő citoplazma EMLŐMIRIGY NEM LAKTÁLÓ A CITOPLAZMA POLARIZÁLT APOCRIN sejt - magasság változó (egyenetlen, szabdalt luminális felszín) BASALIS CITOPLAZMA – sejtmag + organellumok KÖZÉPSŐ és APIKÁLIS CITOPLAZMA – Nagy szekréciós granulumok (extrém exocitózis, a sejt apikális része hiányozhat) PROSTATA PSEUDO-APOCRIN LAKTÁLÓ
HOLOKRIN SZEKRÉCIÓ A CITOPLAZMA NEM POLARIZÁLT FAGGYÚMIRIGY (Gl. sebacea) ACINUS (egység) no lumen kerek mag halványan/alig festődő cytoplasma A CITOPLAZMA NEM POLARIZÁLT HOLOCRIN SEJTEK - fokozatosan elhalnak Kerek sejtek lipid-tartalmú vakuólumokkal, elágazó acinusok rövid ductusba ürülnek A ductus a szőrtüszőbe nyílik Szőrtüszőkkel együtt fordul elő szőrös bőrterületeken Szőrtüsző nélküli faggyúmirigyek előfordulása mucosa határoknál (ajak, szemhéj, glans penis, labia minora) Secretuma olajos váladék (sebum), szerepe a haj, szőrzet és a bőr víztaszítóvá tétele
SZEKRÉCIÓT ELŐSEGÍTŐ STRUKTÚRÁK MYOEPITHELIUM- NYALÁBOK MYOEPITHELIALIS SEJTEK ACTIN FESTÉS
Sebaceous gland, Scalp skin, S –sweat glands (merocrine); D –ducts, M- smooth muscle; BC – basal cells of sebaceous gland (holocrine); Ca – capsule; f – cytoplasmic fat;se - secretion Goblet cells, Ileum, L-lumen; m – mucin; b –base; N – nucleus of Goblet cell; GZ – Golgi zone; T – theca; rN – round nucleus of leukocytes Gartner and Hiatt, Lippincott 2006
Compound tubuloacinar (alveolar) gland Compound tubuloacinar (alveolar) gland. Pancreas, ZG – zymogenic granules; N – nucleus of acinar cell; L – central lumen; CT- connective tissue D –duct portion of sweat gland; s – secretory portion of sweat gland; MC – myoepithelial cells; AC - adipocytes Gartner and Hiatt, Lippincott 2006
Compound tubuloacinar (alveolar) mixed gland, Sublingual gland, N – nuclei of mucous cells; L – lumen; SD – serous demilunes of Gianuzzi Compound tubuloacinar mucous gland, Soft palate, N – nuclei; PC – parenchymal cells; L – lumen; CT – connective tissue; Gartner and Hiatt, Lippincott 2006
MIRIGYEK SZEKRÉCIÓS TÍPUSAI Ross, Kaye, Pawlina, Lippincott, 2007
Ross, Kaye, Pawlina, Lippincott, 2007 egyszerű csöves egyszerű csavarodott csöves elágazó csöves egyszerű bogyós elágazó bogyós összetett csöves összetett bogyós összetett csöves-bogyós Ross, Kaye, Pawlina, Lippincott, 2007