2. előadás Darwinizmus és emberi viselkedés. Biológiai embertan II. 2. előadás Darwinizmus és emberi viselkedés.

A darwini tudományos magyarázat az ember kialakulására Változékonyság Természetes szelekció Adaptáció A Darwin-pintyek számos fajra különültek a helyi körülményekhez történő alkalmazkodás eredményeként

A darwini előzmények Evolúció eszméje Arisztotelész: Elemi világ, ‘létezők nagy láncolata’ Charles Bonnet: Grádics-elmélet Törzsfa eszméje Carl von Linné Buffon gróf Erasmus Darwin Lamarc Cuvier A darwini evolúcióelmélet inspirátorai Charles Lyell (1797 – 1875) Principles of Geology az első modern geológiai munka kimutatja, hogy a Föld többszáz millió éves (Ma: 4,5 -5 milliárd év!) uniformizmus elve (régen és ma ugyanazon alakító erők) Thomas Robert Malthus (1766 – 1834) An Essay on the Principle of Population, 1789., könyvként kiadva: 1803. a populáció mértani haladvány szerint szaporodik, de a javak számtani mentén

Mi a humánökológia? A szociológiában (1920 környékén) Young Kark és Burgess (a chicagói iskola), P. Geddes Sejt-(szövet)-szerv-szervezet=organizmus- ökoszisztéma-ökoszféra-univerzum (nem ismeri el a társulást!)

A humánökológia mint transzdiszciplina Az ökológiai szemlélet történeti formái A humánökológia Kérdések A multidiszciplináris tudomány A transzdiszciplináris tudomány

A konzervatív tudomány – Nánási Irén megjegyzései van-e jogosultsága a biológiai ökológia mellett? A válaszok vagy a kérdések vannak túlsúlyban? Szükséges-e az ismeretek integrálása? Ezt szaktudománynak kell-e csinálnia?

A multidiszciplina Szaktudomány = partikuláris gondolkodás Specializáció – a természettudományok megjelenésével kezdődik XX. század = globális problémák, globális megoldási igények Különösen jelentőségre tettek szert: az embertudományok - ezek között: a humánökológiai is ott található - sajátosságai: nem szaktudomány-centrikusak, hanem probléma-centrikusak Monodiszciplináris szakasz: a szaktudományok még szeparáltak (1920-ig kb) Multidiszciplináris szakasz - megindul több szaktudomány közeledése: szociológia, pszichológia, antropológia, geográfia, architektúra, ökonómia, ökológia stb. - integrációra törekvés

Humánökológia és szociológia Kiindulási pontok: Darwin: A fajok eredete Szociológiai kiindulás: Spencer, Ward, Durkheim Spencer szempontjai - a társadalom, mint önorganizáció - a funciók differenciálódása - evolúció Ward - szimbiózis fogalmának átvétele Durkheim

A multidiszciplina első kifejtői Humánökológia és geográfia Alexander von Humbold Humánökológia és szociálantropológia Ökológiai pszichológia nem a laboratórium a valóságos világ a fontos a kísérleteknél Ökonómia és ökológia 1950 környékén vált fontossá párhuzamok feltérképezése a 2 tudomány között Alkalmazott humánökológia - műszaki tudomány - építészet - tájépítészet - természetvédelem - közegészségügy

A HUMÁNÖKOLÓGIA mint transzdiszciplína A tudomány 1970-ig ugyancsak fragmentált (Young, 1964, 1983) Ma is: társadalomtudományok + természettudományok + embertudományok laza konglomerátuma A határátlépést segíti: - Analógiás gondolkodás - interdiszciplináris vizsgálódás

A humánökológia vizsgálati objektuma Vizsgálati objektumának a definíciója: „az ember totális interakciója a környezetével2 Problémák okai Környezet és az emberi lét szintezett Kérdéses a „környezet” fogalma Az interakciónak 3 szférája van: természet, kultúra, ember Kérdés a szupraindividuális-individuális lét viszony is Fogalmak tisztázatlanok Szerveződési szintek vizsgálata fontos (Bertalanffy)

Szerveződési szintek Comte óta (Rowe, 1961) – hierarchikus rend: sejt – univerzum között Rappaport (1968): individuális lét – pupuláció – társulás – ökoszisztéma Parson (1968): organizmus – szociális rendszer – kulturális rendszer – előzőek által értelmezhető személyiség szint

Történetiség I.

A darwini elmélet Több egyed születik, mint amennyi felnőhet és szaporodhat Ez a létért való küzdelemhez és a kiválasztáshoz vezet Az örökletes tulajdonságú, de eltérő egyedek eltérő módon sikeresek Az örökletes eltérések a kiválasztás révén felhalmozódnak Azaz: a túlélést és szaporodást segítő jellegek halmozódnak fel – adaptációk jönnek létre Ez csupán vázlatos Maga Darwin összetettebb, néhány ponton eltér a fentitől pl ‘módosulással való leszármazás’ kifejezést használ s nem a ‘természetes kiválasztás’-t a mű nem az evolúcióról szól (az evolúció értelme: a komplexitás növekedése, a bonyolultabb élőlények kialakulása, a fejlődés), hanem a természetes kiválasztódástól (Darwin, s a neodarwinizmus szerint sincs valamiféle cél felé haladásról, fejlődésről, megtervezett útról. Nincs olyan természeti törvény, amely ezt előírná. A módosulások jellegét a túlélési sikeresség határozza meg.) Az evolúcióelméletnek nem része az, hogy mi az evolúció iránya. Darwin kötete a fajok változásának kedvező s kedvezőtlen körülményeit tekinti át (= ökológiai és biogeográfiai tényezők áttekintése)

Egy kortársi példa az evolúcióra AIDS – fölfedezése: 1981. Pneumocystis tüdőgyulladásban elhaltakban találták 1985-re 12.000 amerikai halt meg AIDS-ben 1998: a világ nemileg aktív népességének minden 100. tagja fertőzött egyes afrikai országok népességének 50 %-a fertőzött Amit tudunk nemi érintkezés útján terjed a vírusa: Human Immunodeficiency Virus = HIV retrovírus (azaz nem DNS-ből, hanem RNS-ből áll) kb. 10.000 bázist tartalmaz a vérsejtek sejtfal-felszínébe képes a gazdasejttel termeltetett enzim beépülni az immunrendszer összeomlik enyhe fertőzéssel kezdődik, majd újabb betegségek jelennek meg 6-10 év a fertőzés és a nyilvánvaló betegség közti átmeneti idő

Módosulással kísért evolúcióról van szó. Minden vírus naponta 1x osztódik A véletlen mutációt követi a természetes kiválasztódás. Ez teszi lehetővé, hogy a vírus alkalmazkodjék a test védelméhez, orvosságokhoz. Idővel megjelennek a vírus új formái. Mi az oka a HIV sikerességének? „a társadalmi változás, az utazás és a promiszkuitás” az, hogy a vírus nem képes pontosan másolni önmagát. (A másoló enzim hibarátája milliószor nagyobb mutációs sebességű, mint a gazdaszervezeté.) Minden új részecske legalább 1 változást tartalmaz az RNS-én Minden betegben igen hamar sokféle RNS-ű víruscsoport lesz A legtöbbjük hibás és elpusztul, de némelyet nem tud elpusztítani a szervezet immunrendszere A sértetlen vírusok elszaporodnak, s ezek újabb változatai hamarosan megjelennek

A természetes kiválasztódás megváltoztatja a vírus mibenlétét. A gyógyszerek maguk is előidéznek evolúciós változást. a HIV esetében az RNS-ének elég 5 döntő ponton megváltozni ahhoz, hogy már újabb gyógyszert kelljen ellene bevetni. 1990. Rivotril - kezdetben sikeres volt a gyógyszer - új, ellenálló vírus jelent meg, s mind négy mutáció egyforma keveréke - együtt 20x-ára emelik a vírus ellenállóképességét

Charles Darwin (1809 - 1882)

„Fény derül majd az ember eredetére és történetére is.” Darwin, C. (2001) A fajok eredete. Typotex, Budapest. 430. ford. Kampis Gy.

Az emberről A természetes szelekció elve alkalmazandó az emberi fajra is Tisztázandó mindenek előtt a faj múltja - időközben felfedezik a Neander-völgyi ősemberek maradványait - őslénytani és régészeti leletek garmadája kerül elő - elkezdődik az emberszabású főemlősök megfigyelése (etológia) - primitív társadalmak vizsgálata (Morgan, Tylor) - darwinisták tábora nő (pl. Haeckel, Huxlay) – akik a darwini elveket az emberre is alkalmazták a természettudósok elfogadták a fajok fejlődéséről szóló tanítást Az ember származása és az ivari kiválasztás, 1871. - az élővilág és az ember alakulása ugyanazon törvényszerűségek alapján zajlik - az ember legjellegzetesebb vonásai a természetes kiválogatódás útján alakul ki ilyenek pl. - két lábra emelkedés és a kéz felszabadulása - a kéz szerszámkészítésre felhasználhatósága - ami hozzájárul az értelmi képesség növekedéséhez - közösségi kooperáció értéke a társas szerveződésekben (azaz a pszichológiai és erkölcsi tulajdonságok!) - artikulált beszéd képessége, - intelligencia, - kötelességtudat, önzetlenség, kölcsönösség, bátorság - a szociális és morális késztetések visszaszorították az individuális ösztönöket

A természetes szelekció azoknak a népcsoportoknak kedvezett, amelynek a tagjai magasabb fokon rendelkeztek az együttműködés képességeivel. Ez tette lehetővé a kultúra felépülését erősödtek a szociális késztetések a morális hajlamok háttérbe szorultak az individuális törekvések Van egy pillanat, amikortól biológiai és a szociális evolúció együttese válik fontossá. Honnan erednek a szociális képességek? Darwin: magából az állatvilágból, főként a majomból - mégpedig a mai majmok és ember közös ősétől ez a nézet megváltoztatta a vallásos ill. korábbi filozófiai/teológiai és a tudományos világképek emberképét - az ember része a természetnek - része az állatvilágnak - nem létezik az ember és a majom, az állat, a természet között áthidalhatatlan szakadék

Darwin következetes a természetes szelekció elvéhez: Ha a kiválogatódás az egyetlen hatóerő az emberiség fejlődésében, akkor a különböző környezetben élő embercsoportok eltérő fejlődésen mennek keresztül A ‘magasabb fokra’ jutottak idővel kiszorítják a ‘vadakat’ pl. a kaukázusiak az alacsonyabb rendű törököket Mindez Darwinnak nem idológiai-politikai kérdés volt – hanem a tudományos gondolkodás következménye. Meg volt arról győződve, hogy a biológiai átalakulásunk tekinthető a történelmi fejlődés legnagyobb mozgatójának. Ma: az emberré válásban a természetes szelekciónak szerepe van a kultúrának, a történelemnek némi autonómiája van

Eszmetörténeti összefoglalás 1. A kor pozitivizmusa szerint a tudós a kortársak nézeteitől függetlenül szedi össze a természet tiszta tényeit, s mind a metafizikai, mind a társadalmi ismereteken/hatásokon kívül áll. - ez Darwinra sem igaz - a pozitivizmus így is megkérdőjeleződött! 2. Először történik meg, hogy egy tudós átformálja a kora (és a jövő) antropológiai felfogását - ezzel az embertani önálló kutatások elindítójává is válik - korábban az antropológia világnézeti kérdés volt - Descartes: embernek ‘vele született’ eszméi vannak (ezzel elkerülhetők a tapasztalati tévedések) - angol empirikusok (Locke, Hume) a tapasztalat és a nevelés mindenható (tabula rasa elmélet) - Kant: az ember megismerő képessége olyan, hogy csak a világ jelenségeihez képes hozzájutni, a magánvaló világ azonban rejtve marad előle (erkölcsi és vallásfilozófiai meggyőződéseken nyugszik a véleménye) 3. Az antropológiai gondolkodás új alapokra kerül (korábban magánügy volt) a tudományos magyarázat többé nem hagyható figyelmen kívül a filozófia korábbi elveit fel kell hogy adja a keresztény vallásos világkép antropológiája széthull

A tudományos gondolkodásban bekövetkező változások A tradicionális vallásképen túl filozófiai és tudományos iskolák világképe is sérült. - pl. karteziánus dualizmus (szerintük a mechanikai természet és a szellem között hasadék van) - nincs értelme a diszkrét hierarchiáknak - Az emberi test működése nem magyarázható kizárólag a mechanika törvényeivel (pl. preformációnak sincs értelme) KÖVETKEZMÉNY: biológiai törvényszerűségek a fontosak a magyarázatok számára 1. A biologikum sajátosságainak gyors felfedezései (élettan, embriológai, etológia stb.) 2. Az evolúció eszméje a biológiát egységesítette. (Darwin a biológia Galileije) 3. A biológia megállapításai alkalmazottak lesznek a közgazdaságtanban, politikában, történettudományban, művészetekben stb. 3. A POZITIVISTA ESZMÉK ELLEN IS HATott a progresszió nem érvényes a természetben (azaz a tudomány kritériuma közé nem tartozik) Ámbár Darwin pozitivistának állította magát: az elmém olyan…”gép, amely általános törvényeket képes kidarálni tények nagy tömegéből.”

Javasolt irodalom http://hps.elte.hu/Darwin.htlm Darwin, Charles (2000) A fajok eredete. Typotex. Bp. Jones, Steve (2003) Darwin szelleme. A fajok eredete – mai változatban. Typotex, Bp. Fortey, Richard (1997) Life: an Unauthorised Biography. HarperCollins, London Nánási Irén: A humánökológia mint transzdiszciplina. Bp. 1992.