Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Advertisements

A gázok rendezetlen hőmozgást végző részecskékből állnak. A Brown-mozgás a porszemek, virágporok és más apró testecskék rendezetlen mozgása. Ezt az atomi.
1 Üveges állapot Vázlat l Hőmérsékletváltozás, átren- deződés l T g meghatározás módszerei  fajtérfogat  fajhő  mechanika l T g értékét meghatározó.
Keverés homogenizálás. Szilárd részecskék keverése (homogenizálás) Cél: Homogén eloszlás biztosítása JellegMechanikai művelet Befolyásoló tényezők: a.
1 Az összeférhetőség javítása Vázlat l Bevezetés A összeférhetőség javítása, kompatibilizálás  kémiai módszerek  fizikai kompatibilizálás Keverékkészítés.
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
Kristályosítási műveletek A kristályosítás elméleti alapjai Alapfogalmak Kristály: Olyan szilárd test, amelynek elemei ún. térrács alakzatot mutatnak.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA VILLAMOS ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Kémiai egyensúlyok általános leírása, disszociációs-, komplexképződési és csapadékképződési egyensúlyok.
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
Ionrácsos kristályok. Az ionkristály Ionok rendezett halmaza: benne nem meghatározott számú iont ionos kötés rögzít.
Zsírok, olajok Trigliceridek. Trigliceridek (Zsírok, olajok) A természetes zsírok és a nem illó olajok nagy szénatomszámú karbonsavak (zsírsavak) glicerinnel.
Heteroatomos szénvegyületek halogéntartalmú szénvegyületek
1. témazáró előkészítése
Áramlástani alapok évfolyam
Hőtani alapfogalmak Halmazállapotok: Halmazállapot-változások:
Deformáció és törés Bevezetés Elasztikus deformáció – analógiák
Illékony folyadékok elegyei
Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezése
HŐTÁGULÁS.
Elegyek, oldatok.
A sűrűség.
Szilárdságnövelés lehetőségei
A gázállapot. Gáztörvények
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Fémes kötés, fémrács.
Homogén egyensúlyi elektrokémia: elektrolitok termodinamikája
Komplex természettudomány 9.évfolyam
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
VákuumTECHNIKAi LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Szerkezet-tulajdonság összefüggések Vázlat
Idojaras szamitas.
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Gázkromatográfia Mozgófázis: (vivő)gáz Állófázis: folyadék, szilárd
Szimmetrikus molekula
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
Izoterm állapotváltozás
A szilárd állapot.
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája.
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
RUGÓK.
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
AVL fák.
Dr. Aigner Zoltán SZTE Gyógyszertechnológiai Intézet
Fényforrások 3. Kisülőlámpák
Halmazállapot-változások
REND ÉS RENDEZETLEN a molekuláktól a társadalmakig
szabadenergia minimumra való törekvés.
Biofizika Oktató: Katona Péter.
Illékony folyadékok elegyei
Hőtan Összefoglalás Kószó Kriszta.
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
AZ ANYAGI RENDSZER FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA
Emlékeztető/Ismétlés
A kémiai potenciál A kémiai potenciál fogalma és számítása egy- és többkomponensű rendszerekben. A tökéletes gázok kémiai potenciálja A reális gázok kémiai.
A mérés
Röntgen.
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
Állandó és Változó Nyomású tágulási tartályok és méretezésük
Szakmai kémia a 13. GL osztály részére 2016/2017.
Megfordítható reakciók
Az atomok felépítése.
Elektromos töltés-átmenettel járó reakciók
A talajok mechanikai tulajdonságai III.
Halmazállapot-változások
Előadás másolata:

Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül – azonos számú molekula van. Állapot Jellemzők Moláris térfogat (dm3/mol) Standard 25ºC, 0,1 MPa 24,5 Szobahőmérséklet 20ºC, 0,1 MPa 24,0 Normál 0ºC, 0,1 MPa 22,41 Tökéletes (ideális) gázok: A gázrészecskék között nincs semmilyen kölcsönhatás Térfogatuk elhanyagolható (V=0) Ideális gázok törvényei: Boyle-Mariotte: Vp=konst azaz p1V1=P2V2 Gay-Lussac: V=V0(1+t) p=p0(1+t) =1/273,15 Charles: V/T = V1/T1

Egyesített gáztörvény: Általános gáztörvény: pV=nRT ( R=8,314 m3Pa/molK, moláris gázállandó) mértékegységek R dimenziója alapján Példa: 0.5 mol Cl2 gáz térfogata 20 ºC-on 101,3 kPa nyomáson ? 101300 Pa • V = 0.5 mol • 8,314 • (273 + 20) K V = 0.012 m3

Halmazállapotok Folyadékok Folyadék: A részecskék sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint a gázokban térfogatuk meghatározott V”üres”≈3%  diffúzió alakjuk nem meghatározott. Hűtésre  szilárd (megfagy) Melegítésre  gáz („elforr”) Jellemző tulajdonságok: Felületi feszültség (egységnyi új felület létrehozásához szükséges munka, egysége) Viszkozitás ( a folyadék részecskéinek egymással való súrlódása) Párolgás, egyensúlyi gőznyomás, Forráspont - párolgáshő, Fagyáspont - fagyáshő

Halmazállapotok Folyadékok

Halmazállapotok Folyadékok Folyadékkristályok: Részlegesen rendezett állapotban levő folyadékok (átmenet a folyadék és kristályos anyagok között. Hosszúkás molekulák, melyek hosszú távú rend kialakítására képesek. Sok fizikai tulajdonságuk a kristályokéhoz hasonlóan anizotróp, azaz irányfüggő. Elektromos vagy mágneses mező hatására a csoportok rendeződnek. Felhasználás: órák, számológépek, műszerekben kijelzők, LCD monitorok, TV különböző típusú (molekulától függő) elrendeződések

Halmazállapotok Oldatok Jellemzők: Ionos (és poláris) vegyületek poláris oldószerekben oldódnak jól (H2O, alkohol). A szilárd ionrács ionokra esik szét. Nemfémes elemek (pl. I) és apoláris szerves anyagok apoláris szerves oldószerekben oldódnak (benzol, kloroform, éter) Oldhatóság: pl. 100 g oldószer által feloldható anyag tömege Telítetlen – telített – túltelített (instabil) oldat Gázok oldhatóságát a nyomás növelésével vagy a hőmérséklet csökkentésével lehet megnövelni. Hőmérséklet szerepe: Oldáshő: mekkora hő szabadul fel, vagy mennyi hőt vesz fel a rendszer 1 mol anyag feloldásakor. Qoldás=DErács + DEszolv 1 mol anyag szolvatációját (hidratációját) kísérő energiaváltozás a szolvatációs (hidratációs) energia. Értéke negatív (energiafelszabadulás). Melegítés segít: KNO3, NH4Cl (itt oldódás endoterm) Hűtés segít: NH3, SO2, H2SO4 (itt oldódás exoterm)

Halmazállapotok Oldatok: koncentrációszámítás Fontosabb koncentrációk: moláris koncentráció (c): mol oldott anyag/1 dm3 oldatban (mol/dm3) tömegszázalék: gramm oldott anyag/100 gramm oldatban (m/m%) tömegkoncentráció: kg oldott anyag/1 m3 oldatban (kg/m3) Számítási példa: Számítsuk ki annak az oldatnak a moláris koncentrációját, melyet 100 g NaCl 0.4 dm3 vízben történt feloldásával kaptunk. Az atomtömegek: MNa=23, MCl= 35.5 Az NaCl moltömege: 23+35.5=58.5 g/mol 100 g NaCl = 100/58.5 = 1.71 mol ha 0.4 dm3 vizben van oldva 1.71 mol NaCl akkor 1 dm3 vizben van oldva 4.275 mol NaCl. Tehát az oldat koncentrációja 4.275 mol/dm3

Halmazállapotok Oldatok Kétkomponensű oldatok Elegyszabály R=R1x1+R2(1-x1) Oldhatóság μsz = μold μold= μoold + RT lnci ci = telítési koncentráció (L)

Halmazállapotok Oldatok Megoszlási hányados μ1 = μ2 μo1 + RT lnc1 = μo2 + RT lnc2

Halmazállapotok Oldatok Kétkomponensű elegyek Raoult törvény p=p0AxA + p0BxB = p0AxA + p0B(1-xB)

Halmazállapotok Oldatok Kétkomponensű elegyek folyadék – gőz fázisdiagramja