NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor Források, forrástípusok Bevezetés a forrásismeretbe, forráskritikába és forráselemzésbe A ókori Mezopotámia történelmének írott forrásai NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor

ún. kökénydombi I. Vénusz Őrzési hely: Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely)

Az írnoki tudás dicsérete „…az írnoki tudás középpontja mindennek, dolgozz érte keményen, szépsége [vonzó]: szerezz a sumer nyelvben kiváló tudást, tanuld a finom nyelvet, tanulj feliratot írni, földet mérni, …az írnok: szolgája a tudásnak, e szolgálatra rendeltetett.”

Enmerkar versengése Aratta urával (Az írás feltalálása) „ A követnek nehéz volt a szó, nem tudta elmondani, ….Kubala ura agyagot markolt kezébe, táblává gyúrta, s erre vetette a szót. E nap előtt az agyagra vetett szó nem létezett, s most, ó, Utu, bizony így történt: Kubala ura a szót táblára vetette, bizony így történt.”

Az ókori Mezopotámia történelmének írott forrásai pecsétnyomók, győzelmi feliratok (Keselyű sztélé), építési feliratok (Gudea Ningirsu isten templomán), dicsőítő feliratok, királylisták, eponymos (limmu)- jegyzékek, dinat- mišarim (igazságos ítéletek tára: Ur-Nammu, Lipit-Ištar, Hammurapi, Ešnunna), ditilla-okmányok (lezárt jogesetek) irodalmi alkotások: eposzok, himnuszok, intelmek, parasztnaptár, közmondások, állatmesék, siratóének. Vallási- mágikus, tudományos jellegű, nyelvtani szövegek diplomáciai levelezés Irodalom: Fénylő ölednek édes örömében. A sumer irodalom kistükre. Budapest, Európa., 1983.

Újasszír/Újbabilóni Birodalom történelmének írott forrásai Asszír királyi évkönyvek kiadásai (Assur, Kalhu, Ninive, Dúr-Sarrukín) „isteneknek írt levelek” „propaganda” feliratok (égtájak szerint) limmu-jegyzékek Asszír-babibilóniai krónikák Babilóni krónika (i.e. 744-668) Szinkronisztikus krónika Ószövetség Kalhui „fekete obeliszk”

Keselyű-sztélé (i.e. 2450 k.) Éannatum, Lagas királyának sztéléje

Keselyű-sztélé (i.e. 2450 k.) Éannatum, Lagas királyának sztéléje „ Eannatum Nihursag hatalmas hálóját Umma lakóira vetette. Umma lakosaitól az esküt kivette…ha valakinek a parancsára, ha valakinek a kérésére Umma lakói az adott szótól elfordulnak, amíg csak egy nap is lesz, ha ezt a szót áthágják: Ningirsu hatalmas (hálója), amelynél az esküt letették, Ummára hulljon alá az égből.”

Gudea („Elhivatott”), Lagas ensijének szoborfelirata „ Amikor (Gudea) Ningirsu templomát építette, Ningirsu, szeretett királya a Felső-Tengertől az Alsó-Tengerig megnyitotta előtte az utakat. …a cédrushegyről, cédrus szálfákat…tutajjá kötözött, a hegységből elszállította. ….Poraranyat a Hahhum hegységből hozott ki, a háromfejű oroszlánbuzogányt vonta be vele.”

Ditilla-okmány III. Ur-i dinasztia (i.e. 2119-2004/2055-1940) „Urlama, Lubaba fia feleségül vette Katát, Lugaligihuš kertész leányát. Mivel (Kata), anélkül, hogy erről Urlama, a férj tudott volna,- már egy idegen férfival hált: (bár Urlama) az erre vonatkozó eskü (letételét) megtagadta, Kata (viszont a férje) vádját beismerte, Katát elválasztották.” / Szerk. Harmatta János, Ókori keleti történeti chrestomathia. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. III.C.4. A ditilla okmányokból. (ford. Komoróczy G.)

Hammurapi (i.e. 1792-1750) „törvényoszlopa” „Amikor Marduk a nép helyes vezetésére (és hogy az országot a kormányzásra (ítélkezésre) megtanítsam, elküldött engem, a törvényt és az igazságot «az Ország szájába helyeztem» és a «nép húsát feljavítottam»”

197.§ „ Ha egy awelum csontját törte el, törjék e az ő csontját.” 198.§ „ Ha muškenum szemét pusztította el, vagy muškenum csontját törte el: egy mana ezüstöt fizessen.” 205.§ „ Ha egy awelum rabszolgája «awelum fiának» arcát megütötte: (a rabszolga) fülét vágják le.”

Melisipak (i.e. 1186-1172) kudurruja

Történetírók Bérosos (i.e. IV-III. század): Babyloniaka (i.e. 280-270) A világ 468 215 éves, 432 000 özönvíz (312 október – Seleucos elfoglal Babilont) Marduk isten papja, görög nyelven 3 könyv: Bölcsesség, Mezopotámia története a vízözöntől i.e. 8. sz., Alexandrosz haláláig. Elveszett, Alexandros Polyhistor kivonata (i.e. I. sz.), kompilátorok munkáiban: Iosephus Flavius, Eusebius halikarnasszosi Hérodotos (i. e. 480 k. - 425 k.): A görög-perzsa háború. - öntözés, Babylon Ktésias (i.e. V. sz.): keleti mesék görög változata szicíliai Diodóros (i.e. I. sz.): Történeti könyvtár/Bibliothéké hisztoriké. – translatio imperii, babyloni paloták, káldeus csillagjósok amaseiai Strabón (i. e. 63 – i. sz. 19): Geographika (17 könyv) - mesterséges öntözés, datolyapálma, szokások