Regionális és vállalati identitás az ellátási láncokban Brányi Tamás SZE RGDI – PhD hallgató
Felépítés ellátási lánc hipotézis identitások kapcsolati szintek, hatalom, versenyképesség konklúzió
Ellátási lánc Több vállalat értékláncának vállalatokon átívelő és összekapcsolódó sorozatát nevezzük ellátási láncnak (supply chain).
Ellátási lánc „A vállalatok arra használják a „supply chain” kifejezést, hogy leírják mindazon üzleti folyamatokat, amelyek a vállalaton kívül zajló kapcsolatokra fókuszálnak és a lehető legtöbb értéket adják végső fogyasztónak.” [LaLonde – Pohlen, 1996]
Ellátási lánc kialakulása
Ellátási lánc feladata lánc termelékenységének, hatékonyságának javítása a vállalatok közötti kapcsolatok menedzselése intenzív kommunikáció, tudáskoncentrálás a partnerek között (beszállítóktól a vevőkig) fogyasztói kiszolgálási szint folyamatos mérése hosszú távú, kölcsönös előnyökön alapuló partneri viszony közös stratégia egy közös cél érdekében
Hipotézis Partneri kapcsolatok mélysége, hatalom kérdésköre és a versenyképesség, mint az ellátási lánc tényezői erősítik a vállalatok közös céljait és ezen keresztül egy közös identitás felé mozdítják az ellátási láncot, mely egyes régiókban erősebben megnyilvánul.
Identitás tényezők: kultúra, földrajzi lehatárolás, nemzet egyéni, nemi és etnikai hovatartozás szociális, ideológiai aspektusok politikai és gazdasági háttér
Identitás identitás képe átalakul erősödik: globalizáció, klaszterek, hálózatok „… fellazulnak a személyhez köthető önmotiváló, eredetiséget mutató tényezők” [Castelles, 2005]
Identitás Státusz és a régióban lévő pályázható munkahelyek száma a legfontosabbak között vannak a regionális identitás tényezőit nézve. [Bugovics, 2007] válaszadók 2/3-a elsők közé teszi a fenti szempontokat egyes emberek a munkahellyel azonosítják magukat elfogadják a normákat
Vállalati identitás integrálja a vállalat kinézetét, lelkületét, atmoszféráját, terveit, magatartását és kommunikációját cél az egyediség arculatnál több energiát kell rá fordítani találkozók, közös munka, információáramlás meghatározza az egyén vállalattal kapcsolatos gondolkodását
Vállalati identitás visszafele is működik egyén magáénak vallja a vállalti identitást logó, jelleg mögötti tartalmat elfogadja vállalat karakterisztikája átszövődik a mindennapokra, gondolkodásra egyén magatartását formálja tapasztalatokat átülteti más területre is „kiszivárog a gyárból”
Vállalat perspektívája identitás részei: vállalti stratégia és kultúra szervezeti hierarchia és menedzsment piaci versenyhelyzet vállaltban dolgozók elhivatottsága, értékei vállalti és személyes kapcsolatok
Partneri kapcsolatok – identitás mélysége szerződéses kapcsolat, ad-hoc jellegű vevő – eladó, gyors tranzakció, helyettesítés partneri viszony hosszabb távú szemlélet, közös célok stratégiai szövetség együttműködés, klaszterek bizalmon alapuló szövetség minél mélyebb a kapcsolat, annál erősebb az identitás
Hatalom – identitás erőssége A hatalom az az esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk. … Bármin nyugodjon is az esély. [Max Weber, 1920 és 1987] a hatalom erővel is párosul kimenet alapján másra is kihat más szándék esetén is ha ellenáll, ha nem, akkor is
Hatalom – identitás erőssége identitást befolyásolja, kihat az egyénre hatalom erőssége és forrása változhat más – más cég is lehet különböző időpontokban erősebb, így befolyásolhatja a lánc tagjait beszállító – gyártó gyártó – vevő megoldás diverzifikáció, kutatás, fejlesztés, bizalom, vevő identitása, nyerteshez való húzás
Versenyképesség – identitás formálása A vállalat versenyképessége a teljesítményén és a képességén múlik, melyek révén terméket és szolgáltatásokat értékesít a piacon. képesség megfelelő minőség és ár profitorientáltság
Versenyképesség – identitás formálása egész láncra vonatkozik, nem csak egy vállalatra egész folyamatot figyelembe veszi vertikálisan is versenyképesnek kell lennie a szektornak, rálátás a piacra a lánc csak egy adott időben versenyképes közös innováció információ és tudásmegosztás azonos üzleti kultúra
Konklúzió Kapcsolati szintek, hatalom, versenyképesség tényezői figyelembe veszik az ellátási lánc céljait és utalást adnak a vállalati identitásra. A régióra való hatás ténye elfogadható, de az azonosnak tűnő ellátási láncok más-más országokban eltérő identitást formálnak. A folyamatos, közös fejlesztés és a bizalom erősíti a vállalati identitást, ez kihat az egyén identitására.
KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET!