Szabályozási módszerek Bándi Gyula

az aktuális jogszabály A módszertanok rendje Szektorális vagy integrált  az aktuális jogszabály   A jog és állam A környezethasználat beavatkozása elfogadható miként érvényesül szintjének meghatározása

Szektorális-integrált Emlékeztető: A fenntartható fejlődés elve alias integráció. Különböző szintek: Külső Belső Intézményi, szervezeti

„Az új, feltörekvő környezetjogi generációt az integrációs fejlődés és a módszertani sokféleség jellemzi.... Az integrációnak három jelentése van itt. Először, a kérdés meghatározása szintjén, a környezetjog és politika az ökológiai rendszerek összefüggéseire, a társadalmi rendszerek összefüggéseire és a kétféle rendszercsomag összefüggéseire kezdi és fogja egyre jobban a figyelmet fordítani. ... Másodszor, az ezen problémákra adott válaszok – jogszabályok, politikák, programok, tervek, akciók és így tovább - megfogalmazásában és érvényesítésében egyre jobban az egymással összefüggő, koordinált és kolletkív cselekvés kerül előtérbe a különböző szervezetek, jogszolgáltatások, hatóságok, intézmények, közösségek és a társadalom egyéni szereplői között. Harmadszor, a válaszok és megoldások szintjén, a környezetjogra nagy nyomás nehezedik, hogy integrálja a különböző módszereket és eszközöket.” (ARNOLD, Craig Anthony (Tony): Fourth-Generation Encironmental Law, 2011)

Példánk volt a külsőre Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram (2002-2012) „2. cikk - Alapelvek és általános célok A fenntarthatóság és integráció mint kétirányú folyamat:  a környezeti kérdések integrálása a Közösség más politikáiba – (2) bekezdés;  a környezeti intézkedések is legyenek összhangban a fenntarthatóság gazdasági és szociális dimenzióival – (4) bekezdés.

Belső Az OECD által kidolgozott integrált szennyezés-megelőzési és -ellenőrzési javaslatok (1991)iránymutatása: „Az integrált szennyezés-megelőzés és -ellenőrzés alapelvei 1. Az integrált megközelítés célja a környezetben okozott kár kockázatának megelőzése vagy minimalizálása. E felfogás megérti a környezet integrált minőségét, figyelembe véve az anyagok vagy tevékenységek hatásait minden környezeti elemre…, az élő szervezetekre… a kulturális és esztétikai értékekre. Az integrált megközelítés magában foglalja: az anyagok és termékek életciklusának áttekintését (a „bölcsőtől a sírig” megközelítés); az anyagok vagy tevékenységek minden környezeti elemre gyakorolt hatását…; a hulladék mennyiségének és ártalmasságának minimalizálását; olyan egységes eszközök alkalmazását, mint a kockázatelemzés a környezeti problémák felmérésére és összehasonlítására; valamint a hatásorientált eszközök kiegészítő használatát, mint a környezetminőségi célkitűzések, illetve a forrásorientált eszközökét, mint az emisszió.”

Intézményi, szervezeti A hatáskörök kapcsán legalább három alkérdésre kell külön-külön és együttesen tekintettel lenni: nem szerencsés, ha egyrészről az adott környezeti érték hasznosítása, másrészről megőrzése, védelme ugyanazon szervezet kezében van, mert az ellenérdekeltség háttérbe szoríthatja a környezeti megfontolásokat; kérdéses, mennyire kerülhet egy szervezet hatáskörébe a környezeti értékek lehető legszélesebb köre, és e szervezet milyen szintet képvisel a közigazgatási szervezetrendszer egészén belül; az előző kérdés szerves kiegészítője, vajon mennyire érvényesülnek szervezeti megoldásokkal is a környezeti érdekek a nem környezetügyre szakosodott szervezeteken belül.

Hagyományos, közvetlen beavatkozás módszere közigazgatási aktus vagy önkéntes jogkövetés   környezeti  környezetpolitika  jogalkotás ellenőrzés állapot tervezés   visszacsatolás  szankció, jogkövet- kezmény

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 62. § (1) Hulladékgazdálkodási tevékenység - e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető. (2) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély alapján végezhető. (3) A hulladékgazdálkodási engedély, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély, valamint a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a környezetvédelmi hatóságnál kell előterjeszteni a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalommal.

A gazdasági (közvetett) befolyás módszere értékelés és döntések   a piac reagálása szerkezetváltás  piac és környezet válasza   környezeti  környezetpolitika  jogalkotás állapot tervezés értékelés és folyamatos értékelése korrekció ismétlődik!   visszacsatolás  a közigazgatás ellenőrzése, beavatkozása

Az önszabályozás szabályozási módszere értékelés és önszabályozási döntések   szabályozott közösség társadalmi, környezeti és vagy a piac reagálása piaci válasz   környezeti  környezetpolitika  jogalkotás állapot tervezés értékelés és folyamatos értékelése korrekció   visszacsatolás  a közigazgatás ellenőrzése, beavatkozása

A környezethasználat elfogadható mértéke Jogszerű és jogszerűtlen elhatárolása Közvetve alkalmas a tényleges környezeti terhelés megállapítására Típusai: mértékrendelkezések (valamennyire egzakt) technikai, technológia – zsinórmérték Mértékrendelkezés határérték (környezetminőség, kibocsátás, termék), viszonyszám közvetlen előírás (alkalmazási vagy biztonsági) listák Technika, technológia, tehát közelít lehet önálló, ha nincs más lehet kiegészítés, állandó háttér

Ht. 11. A hulladék hasznosítása 15. § (1) A hulladék hasznosítója azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja. Legjobb példa BAT: http://eippcb.jrc.ec.europa.eu/reference/ https://circabc.europa.eu/faces/jsp/extension/wai/navigation/container.jsp

Példa: energiahatékonyság A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése Referenciadokumentum az energia-hatékonyság terén elérhető legjobb technikákról Az ebben a dokumentumban szereplő információk rendeltetése, hogy konkrét esetekben hozzájáruljanak az energiahatékonyság tekintetében elérhető legjobb technika (BAT) meghatározásához. A BAT és a BAT-on alapuló engedélyezési feltételek meghatározásakor mindig figyelembe kell venni a környezet egészének magas fokú védelmére irányuló, az energiahatékonyság elérését is magában foglaló átfogó célkitűzést.

A BAT-ról szóló fejezet (4 A BAT-ról szóló fejezet (4. fejezet) ismerteti az elérhető legjobb technikákkal általános értelemben összeegyeztethetőnek tekintett technikákat. A cél általános iránymutatásokat nyújtani olyan energiahatékonysági technikákról, amelyek megfelelő hivatkozási pontnak tekinthetők a BAT-on alapuló engedélyezési feltételek meghatározásához vagy a 9. cikk (8) bekezdésében említett általánosan kötelező előírások megfogalmazásához. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy e dokumentum nem tesz javaslatot az engedélyekben megszabott energiahatékonysági értékekre. Új létesítmények már tervezhetők olyan módon, hogy az itt ismertetett általános BAT-szinteken vagy azok felett teljesítsenek. Megállapítást nyert továbbá, hogy a meglévő létesítmények szintjei az általános BAT-szintekhez közelíthetők vagy meg is haladhatják azokat, természetesen az egyes technikák műszaki és gazdasági alkalmazhatóságától függően. A meglévő létesítmények esetében figyelembe kell venni továbbá fejlesztésük gazdasági és műszaki megvalósíthatóságát.

BAT jellemzői Meghatározása viszonylag bizonytalan Tartalom folyamatosan változik Hazai-nemzetközi tapasztalatok folyamatos összevetése Tartalmi követelmények csak kereteket adnak Nehézkes ellenőrizhetőség, bizonyítási eszközként alkalmazhatóság Követelményrendszerét nem kell és nem is lehet előre meghatározni

Szabályozási módszerek közötti választás szempontjai Probléma típusa, súlya és sürgőssége Környezeti hatékonyság Gazdasági hatékonyság Igazságosság, arányosság Megfelelő információ Közigazgatási, gyakorlati alkalmazhatóság Megvalósítás költségei Elfogadhatóság